1994 decemberében születtem, így szerencsére még most sem vagyok öreg, de azért azt már kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy úgy-ahogy felnőttem. A gyerekkoromat legalábbis már mindenképpen magam mögött hagytam. Tudjátok, vannak azok a filmélmények, amelyek gyakorlatilag egyidősek az emlékezetünkkel. Meghatározó mozgóképes kalandok, amiken keresztül nem csupán a filmmel, hanem a világgal és a társadalommal is ismerkedtünk. Olyan alkotások, amelyeket hosszú évek múltán izgatottan veszünk újra elő, és közben kissé félünk is, nehogy az újranézés során felfedezzünk olyan hibákat vagy zavaró butaságokat, amik gyermekként a legkisebb mértékben sem foglalkoztattak. Örök, meghatározó emlékek, a személyiségfejlődés fontos mérföldkövei, különösen egy filmek iránt kiemelkedően érdeklődő ember esetében. A produkciókat nem rangsor szerint állítottam sorba, mert ebben a tematikában szerintem ez fölösleges és gyakorlatilag lehetetlen volna. A bemutatási év alapján, növekvő sorrendben szerepelnek a címek.
Ez talán az eddigi legszemélyesebb jellegű posztom, fogadjátok szeretettel! :)