Sziasztok!

Ma az Azután című filmről lesz szó, melyet akár a 2010 - es Bábelnek is nevezhetnék, igencsak hasonló cselekményfelépítése miatt.

A cselekmény három szálon fut. Az egyiken a francia riporternőt, Mariet ( Cécile De France ) követhetjük nyomon, aki egyik külföldi útja során halál közeli élményben részesül. Egy másik történeti szál George Loneganra ( Matt Damon ), a középkorú médiumra fókuszál. A harmadik szálon egy angol kisfiút ( Frankie McLaren ) követhetünk nyomon, aki a film elején elveszíti legközelebbi hozzátartozóját, a nála csupán percekkel idősebb testvérét ( George McLaren ). Tehát van három központi karakterünk, akik valamilyen úton - módon találkoztak a halállal. Ez a különös, és kicsit hátborzongató közös élmény köti össze őket, és a halál körül forgó életük tereli végül őket egy helyre, ahol a három szál összefut.

Az alaptémájától eltekintve az Azután szinte teljesen ugyanolyan film, mint a Bábel. A több, egymással elég lazán, de annál jelentősebben összefüggő szál, és az elég vérszegény befejezés, melynél egy ilyen kreatív, és okos történet sokkal többet érdemelne. Igen, akárcsak a Bábelnél, itt se sikerült normális végkifejletet összehozni. Nagyon kevés, amit a film végén kapunk, nincs egy elfogadható csattanó, sőt, semmilyen csattanó nincs. Ugyanez a bajom a Bábellel is. Egy ilyen jól kigondolt, és szépen felépített történet ennél sokkal többet érdemel.

Matt Damon játéka nem túl jó, nem is illik igazán erre a szerepre. Cécile De France elég idegesítő, bár leginkább csak akkor, mikor franciául beszél. A McLaren testvérekkel komolyabb baj nincs, sőt talán ők tudtak legjobban azonosulni a szerepeikkel.

A filmet nem kisebb ember, mint Clint Eastwood rendezte, aki a produkció zenéjéért is felelős, ami piszok jól sikerült. Gyönyörű dallamok, és szerencsére az egész stáblista alatt szólnak. A Halál, a Túlvilág megjelenítése is nagyon jól sikerült, a kellő hangulatot szépen eltalálták. Azokban a jelenetekben, mikor, ugyan csak pillanatokra, de elénk tárul ez a különös világ, enyhe félelmet érzünk, és ez így teljesen jó.

Az Azután nem került be a kedvenc filmjeim közé, de egyszer mindenképpen érdemes megnézni. Különösen azoknak ajánlom, akiknek tetszett a Bábel.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!

Sziasztok!

Technikai gondok miatt egy ideje már nem volt közös videónk Froggal. Most azonban vége a szünetnek. A közeljövőben sok közös videót fogunk publikálni. Ezek közül az első egy élménybeszámoló minden idők legidegesítőbb filmjéről. Jó szórakozást!

Sziasztok!

Tegnap este lezárult a második tematikus hétvége, mely a sci - fi jegyében telt. Az alább található szavazódobozban voksolhattok aszerint, hogy mi a véleményetek a Sci - fi - hétvégéről. Mikor két hónapja az került megszavazásra, hogy melyik műfaj jegyében teljen az első tematikus hétvége ( végül a horror nyert ), az akció lett a harmadik helyezett. Így a harmadik tematikus hétvége ennek a műfajnak a jegyében fog telni.

Nemsokára már tényleg folytatódik a 2. évad. Addig is szavazzatok!

Sziasztok!

A Sci - fi - hétvége lezárásaként Stanley Kubrick 1968 - as filmjét, a 2001 Űrodüsszeiát hoztam nektek.

A 21. század küszöbén túdosok egy különös fémoszlopot találnak a Holdon, amit a földönkívüli élet bizonyítékának tekintenek. Az oszlop erős rádióhullámokat küld a Jupiter felé, így a Földről expedíció indul a bolygóra. A legénység öt emberből és egy fejlett mesterséges intelligenciából, egy HAL 9000 - es komputerből áll. Azonban, eddig példátlan módon a HAL 9000 - es meghibásodik, és végez a legénység összes tagjával, kivéve Dr. Dave Bowmant ( Keir Dullea ), akinek aztán sikerül lekapcsolni a komputert. Dave egyedül folytatja a küldetést.

A 2001 Űrodüsszeia nagyon elgondolkodtató film. Megérteni nagyon nehéz, de ha az ember szépen összerakja magában a látott képeket, rájöhet a titokra. Az elég hosszú, ötven perces bevezető után kapcsolódunk be a fő cselekménybe, a Jupiter felé tartó expedícióba. Engem mégis jobban megfogott az előbb emlegetett, elég hosszú bevezető, illetve a film vége, az utolsó képkockák.

Az első negyed óra gyönyörű képi világgal szolgál a nézőnek. Szemkápráztató tájképeket kapunk, amiben a szem nem győz gyönyörködni. A cselekményszálakat összetartó fémoszlop is itt jelenik meg először. Ugyanis a film eleje abban az időben játszódik, mikor az ember még nemigen különbözött a majmoktól. A későbbiekben elég sok az elhúzott töltelékjelenet, de ezek többségét a néző nem érzi fölöslegesnek a remek látvány és zenei aláfestés miatt.

A zene nagyon jó. Ezek a dallamok azóta nagyon ismertté váltak, én sem ebben a filmben hallottam őket először. Emellett még kiemelendő az űrhajók kidolgozottsága, melyet csak a Csillagok háborújához tudok hasonlítani. Látvány terén nem tetszettek azok a jelenetek, melyekben Dave megérkezik a Jupiterre. Az volt az érzésem, hogy ezek a képsorok valami nagyon gyenge videojátékra hajaznak. Ezekkel a jelenetekkel véleményem szerint az volt a cél, hogy megmutassák, milyen kicsi az ember az Univerzumhoz képest. Ez jó ötlet, de kisebb színkavalkáddal jobbak lennének ezek a képkockák is.

A fő cselekmény karaktereit alakító színészek nem igazán tudtak azonosulni a rájuk írt szerepekkel. Velük ellentétben azonban a bevezető jelenetekben játszó színészek meglepően jól alakítanak.

A 2001 Űrodüsszeia mondanivalója mindenképpen megbecsülendő. Az ember buta. Erőszakos és pazarló életmódot folytat. De előbb - utóbb valaki vagy valami felnyitja a szemét, és felnőhet az Univerzumhoz.

A 2001 Űrodüsszeia jó film, műfajában pedig alapmű. Mindenképpen ajánlom a megnézését. Ezzel az írással lezárul a második tematikus hétvége. Hamarosan kikerül egy véleményszavazás.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!

Sziasztok!

A második tematikus hétvége Steven Lisberger 1982 - es sci - fijével, a TRON avagy a számítógép lázadásával folytatódik.

Ez a film rendkívül merész dologra vállalkozott. Megeleveníti a számítógépes programokat és rendszereket. Egy külön világként mutatja be a film cselekményét mozgató komputer rendszert, a benne működő programokat pedig emberekként. Főhősünk Kevin Flynn ( Jeff Bridges ) programozó, aki több népszerű videojátékot írt már. Azonban munkáit ellopta tőle vetélytársa, Ed Dillinger ( David Warner ), aki azóta egy hatalmas komputer cég vezérigazgatójává nőtte ki magát. Flynn régi sérelmei óta próbálkozik bejutni a rendszerbe, hogy bizonyítékot szerezzen Dillinger bűntettére. Azonban a mesterkomputer hihetetlen intelligenciára tett szert az évek folyamán, szinte teljesen önállóan gondolkodik. Mikor Flynn a cég épületében belép a rendszerbe, a mesterkomputer a játék arénába száműzi, azaz Flynnből egy programot csinál. Miután Flynn bekerül a rendszerbe, egy másik program, TRON segítségével megszöknek a játék arénából, hogy belülről semmisítsék meg a mesterkomputert.

A történet jól megvan írva az ötletes játékprogramokkal. Egyetlen nagy hibája, hogy sokszor másolja a Csillagok háborúját, ami elég zavaró. A szövegkönyv egész jó, tartalmaz néhány vicces beszólást. Karakterek tekintetében csak Flynnt tudom kiemelni, aki egy vicces, laza srác. Könnyű vele szimpatizálni. Jeff Bridges játéka hibátlan.

A film legnagyobb pozitívuma az elképesztően kreatív látvány. Le a kalappal a készítők előtt. Ennyire ötletesen megoldani egy látványvilágot. Ilyet még nem láttam. A számítógéprendszerben zajló eseményeket fekete - fehérben vették fel, majd CGI - vel megalkották a pazar, fényárban úszó, lenyűgöző világot.

Wendy Carlos zenéje nagyon jó. Hosszabb ideig a stáblista alatt hallgathatjuk.

A TRON avagy a számítógép lázadását példátlanul kreatív látványa teszi alap sci - fivé. Mindenképpen ajánlom, a sci - fi rajongóknak különösen.

Köszönöm, hogy elolvastátok! A Sci - fi - hétvége hamarosan folytatódik!

Sziasztok!

Sziasztok!

Terry Gilliam 1995 - ben hozta tető alá a 12 majom című sci - fit. Ezzel a művel folytatódik a második tematikus hétvége.

1997 - ben halálos vírus pusztította el az emberiség nagy részét, 5 milliárd embert. Ma az emberek a földfelszín alatt élnek. Egy tudós csoport rabokat küld vissza az időben információszerzés céljából, hogy minél többet megtudjanak a vírusról, és megtalálják az ellenszert. James Cole ( Bruce Willis ) is ilyen rab. Első alkalommal azonban véletlenül rossz időbe küldik vissza, 1996 helyett 1990 - be. Itt elmegyógyintézetbe zárják, orvosa Kathryn Railly ( Madeleine Stowe ). Az intézetben Cole összeismerkedik Jeffrey Goinessal ( Brad Pitt ), aki érdekes figura és igencsak elmeháborodott, mégis valahogy tisztábban látja a világot, mint az emberek többsége. Nemsokára kiderül, hogy Jeffrey lesz a vezetője a 12 majom hadseregének, akik szabadon engedik a halálos vírust.

A forgatókönyvet az a David Peoples vetette papírra, aki a Szárnyas fejvadász scriptjéért is felelős, ezúttal azonban jóval mozgalmasabb történetet adott ki a kezei közül. A film nagyon erős társadalomkritikát fogalmaz meg, és azt a témát is feszegeti, amit a Száll a kakukk fészkére is. Vajon kik az őrültebbek? Az elmegyógyintézetben kezelt páciensek, vagy a világ, ami odajuttatta őket. A történet izgalmas és érdekes, a szövegkönyv nagyon jó.

Bruce Willis és Madeleine Stowe jól alakítanak, de aki egyértelműen viszi a prímet, az Brad Pitt. Neki 1995 nagyon jó év volt, hiszen ebből az esztendőből való a He7edik című thriller is, amiben Pitt élete alakítását nyújtja. Karakterek tekintetében is Jeffrey Goines a legjobban kidolgozott figura. Érdekes személyisége van. Ízig - vérig, minden porcikájában őrült, de mégis teljesen tisztában van vele, hogy az egész világ ugyan úgy elmeháborodott, akárcsak ő. Meg akarja váltani a Földet a vírussal, úgy, hogy elpusztítja az emberiséget. James Cole is érdekes karakter. A film nagy részében teljesen össze van zavarodva. Nem tudja eldönteni, hogy valóban megőrült e, vagy tényleg a valóság a gyilkos vírus, az időutazás és a földfelszín alatt élő emberiség.

A film zenéje ötletes, és, habár elsőre kicsit furcsának éreztem, később rájöttem, hogy nagyon is illik a film hangulatához. Emellett felcsendül a What a wonderful world című nóta is, ami megint csak illik a filmhez.

A 12 majom nagyon jó film, amit mindenkinek ajánlok. Köszönöm, hogy elolvastátok! Várom a kommenteket! A Sci - fi - hétvége holnap folytatódik!

" Mind majmok vagyunk. " ( Jeffrey Goines )

Sziasztok!

Hiába vagyok nagy képregényrajongó, és hiába szeretem a képregényfilmeket, az X - men - Az elsők egyáltalán nem hozott lázba. De mivel semmi rosszat nem hallottam róla, de jót igen, úgy gondoltam, mégis megnézem. Kíváncsi voltam, vajon hogyan lehet X - men filmet csinálni Patrick Stewart, Ian McKellen és Hugh Jackman nélkül. A válasz természetesen: Sehogy.

Aki legalább egy kicsit is ismeri az X - ment, az tudja, hogy X professzor ( James McAvoy ) és Magneto ( Michael Fassbender ), azaz Charles Xavier és Erik Lehnsherr hajdanán barátok voltak. Együtt kezdték el összegyűjteni és kiképezni a fiatal mutánsokat. Ilyenek például Mistique ( Jennifer Lawrence ), Bestia ( Nicholas Hoult ) és Havok ( Lucas Still ).

A film cselekménye a hidegháború éveiben, az atomháború küszöbén játszódik. A fő gonosz, Sebastian Shaw ( Kevin Bacon ), aki maga is mutáns, ki akarja robbantani a harmadik világháborút, hogy ezzel pusztulásra ítélje az emberiséget, és a mutánsokat tegye uralkodó fajjá a Földön. Természetesen ezt kell majd megakadályozni hőseinknek.

A megérzésem jó volt, az X - men: Az elsők egyáltalán nem üti meg azt a szintet, amit az ember elvárna tőle. Messze lemarad az összes eddigi X - men filmtől, de, ha az összes Marvel filmet nézzük, ott is a sereghajtók között van. A történet igazából semmi különöset nem tartalmaz, lerágott csont az egész. Persze az atomháború veszélye egy kis borzongással tölti el a nézőt, de ezt is láttuk már nem egyszer. És a Watchmenben valahogy jobban kiaknázták ezt az elemét a történetnek. A cselekmény szín tiszta sablon. Erőltetett jelenetekből sem szenvedünk hiányt, és mindennek a tetejébe a film egyáltalán nem alkalmazkodik az X - men - Kezdetek: Farkashoz. A hab a tortán, hogy hosszú évek óta ez az első Marvel film, aminek a végén nincs bónuszjelenet. Rozsomák pár másodperces feltűnése a legjobb emlékem a filmből.

James McAvoy és Michael Fassbender nem alakítanak rosszul, de igyekeznek nem elszakadni a minimumtól. Jennifer Lawrence túl jó színésznő ahhoz, hogy ilyen gyengén megírt karaktereket játsszon. Mert Mistique karaktere egyáltalán nincs jól megírva, igaz, itt még fiatal. Kevin Bacon ripacskodik, a többi színészt meg inkább hagyjuk. Fáj kimondani, de Hugh Jackman a maga 10 másodpercében a filmben játszó összes többi színészt überelte.

Hatalmas negatívum még a látvány. Az effektek nagyon gyengék. A lebegő, röpködő tárgyaknál a zsinórt kerestem, amivel lógatják őket. Sokat akart a szarka, nem bírta a farka... A készítők elképzeltek egy elég magas színvonalú látványt, aminek csak kis hányadát sikerült megvalósítaniuk. Kisebb pozitívum a zene, de ez azért kevés, valljuk be.

Az X - men - Az elsők nem nézhetetlen film, de a mozijegy árát nem éri meg. Akiknek tetszettek az eddigi X - men filmek, azoknak csalódást fog okozni. Matthew Vaughn, te pedig állj fel abból a rendezői székből, kérlek szépen!

Köszönöm, hogy elolvastátok! A Sci - fi - hétvége hamarosan folytatódik!

Sziasztok! 

Sziasztok!

A Sci - fi - hétvége John Frankenheimer 1966 - os filmjével, a Secondssel folytatódik.

Arthur Hamilton ( John Randolph ) megöregedett. Élete egyhangú. Feleségével már szinte idegenek egymásnak, a lánya pedig messze él tőlük, és csak ritkán ír. Miután Arthur különös telefonhívást kap rég halottnak hitt barátjától, aláveti magát egy különleges orvosi műtétnek. A beavatkozás során szinte az egész testét kicserélik. A műtétet finanszírozó, rejtélyes cég elintézi, hogy Arthurt mindenki halottnak higgye. Új személyazonossága Antiochus Wilson ( Rock Hudson ). Főhősünk ezek után Kaliforniába költözik, ahol festőművészként éli új életét. Csakhogy egy idő után a dolgok rossz irányt vesznek, ezért Wilson újra a céghez fordul. Csakhogy ezúttal már nem ugyanazt a műtétet fogják elvégezni rajta.

A Seconds egy nagyon érdekes film, amin bőven van mit megfejteni. A produkció gerincét a szinte szünet nélkül érkező párbeszédek alkotják, melyek igen tartalmasak. A történet jó ötlet, a forgatókönyv David Ely novellája alapján készült. A mondanivalót több szempontból is megközelíthetjük. Egyik oldalon ott van az óriáscég, ami kecsegtető, mézesmázos dumával édesgeti magához a klienseket, akik aztán egy szörnyű átverésnek esnek áldozatul. A másik oldalon pedig ott van az emberi élet. Egy olyan ember története, aki egy másik életbe menekül a saját gondjai elől, ahelyett, hogy megoldaná őket.

John Randolph színészi játéka nem igazán jó, Rock Hudson viszont rendesen odateszi magát. Az a jelenet különösen tetszett, mikor részegen kezdett el beszélni a régi életéről. A mellékszereplők alakításai is jók.

Jerry Goldsmith csontig hatoló zenéje a film talán legnagyobb pozitívuma. A főcím alatt szólal meg először, és többször felcsendül a játékidő folyamán. Nagyon jó filmzene, kis híján Clint Mansell szintű.

A Seconds című filmet ajánlom mindenkinek. Ez a film igazából egy sci - fibe ágyazott dráma, így mindkét műfaj kedvelőinek tetszeni fog.

Köszönöm, hogy elolvastátok! A Sci - fi - hétvége holnap folytatódik!

Sziasztok!

Sziasztok!

Kezdetét veszi a Sci - fi - hétvége. A sort Ridley Scott 1982 - es filmjével, a Szárnyas fejvadásszal kezdem. A rendező ezt a művét tartja élete legjobb munkájának.

A film jövőképe szerint a 21. század elején az ember létrehozta a replikánsokat. Ők külsőre, és egy idő után belsőre is olyanok mint mi, viszont a fizikai erejük sokkal nagyobb. Az emberiség idegen bolygók gyarmatosításánál használta fel őket. De, mivel egy idő után az emberek úgy érezték, hogy a replikánsok veszélyesek ránk, száműzték őket a Földről. Azokat a replikánsokat, akik ennek ellenére visszatértek a bolygóra, fejvadászok intézték el. Ilyen fejvadász főhősünk, Rick Deckard ( Harrison Ford ) is. Azt a feladatot kapja, hogy iktasson ki öt replikánst, akik visszatértek a Földre. Deckard legnagyobb ellenfele Roy Batty ( Rutger Hauer ), a replikánsok vezetője lesz.

A film legnagyobb pozitívuma a hihetetlen látvány. A díszletek fantasztikusak. Az épületek lenyűgözőek. A sötét hangulatot tökéletesen érzékeltetik az állandóan szakadó esővel és azzal, hogy a film alatt egyszer sem kel fel a Nap.

Harrison Ford színészi játéka jó, de a karakterével még bőven lett volna munka. Szörnyen elnagyolt. Rutger Hauer esetében a helyzet pont fordított. A karakter hibátlan, de Hauer nincs igazán a toppon. A filmben kap egy tök fölösleges mellékszerepet Sean Young is, de az alakítása kifejezetten rossz.

Vangelis zenéje egyértelműen dob a színvonalon, bár mikor megláttam a nevét, megmondom őszintén, jobbra, többre számítottam. A dallamokból egyértelműen rá lehet ismerni a kiváló zeneszerző stílusára. Szóval rá sok panasz nem lehet, csupán annyi, hogy egy kicsit még erőltethette volna magát a kottapapír fölött.

A fönti sorok ellenére nem igazán tervezem a Szárnyas fejvadász újranézését, ugyanis a filmnek van egy óriási hibája, ami a történetvezetés felépítéséhez köthető. Ugyanis a Szárnyas fejvadász KIBASZOTT UNALMAS. Komolyan, igazi túlélőnek érzem magam, mert végig tudtam nézni. A film közel kétórás, de olyan érzésem volt, mintha ezalatt az idő alatt szinte semmi nem történt volna. Ez alól azért kivétel az utolsó pár perc, amelyben a film felfedi fő mondanivalóját.

A Szárnyas fejvadász megnézését, megmondom őszintén, nem tudom teljes szívemből ajánlani, ugyanis hiába vannak nagyszerű díszletek és zene, és Harrison Ford hiába alakít jól, a történetvezetés egyszerűen borzalmas.

A film üzenete egyszerű, de tartalmas. Többet ér egy rövid, de tartalmas élet, mint egy hosszú, de eseménymentes földi pályafutás. Ez a mondat igaz, bár szerintem a legjobb a hosszú és tartalmas élet. Várom kommentben a véleményeket erről a témáról, meg persze az egész írásról, és magáról a Szárnyas fejvadászról.

Köszönöm, hogy elolvastátok! Hamarosan folytatódik a Sci - fi - hétvége!

Sziasztok!

Sziasztok!

Ezúttal John Carpenter 1981 - es Menekülés New Yorkból című sci - fi akciófilmjét hoztam nektek.

A történet 1997 - ben, azaz 16 év múlva, a jövőben játszódik. New York ekkor Amerika legnagyobb börtöne, ahonnan lehetetlen kijutni. Az elnök ( Donald Pleasence ) repülőgépe pont itt zuhan le, őt magát pedig fogjul ejti a börtön alvilágának vezetője, a Herceg ( Isaac Hayes ). Épp ekkor szállítják át New Yorkba Snake Plisskent ( Kurt Russel ), a háborús veteránt. A börtön vezetője, Hauk ( Lee Van Cleef ) ajánlatot tesz Plisskennek: Ha kihozza az elnököt, a nála lévő fontos nukleáris adatokat tartalmazó kazettával együtt, ejtenek ellene minden vádat. Annak érdekében, hogy Plissken ne verje át, Hauk robbanó szerkezetet ültet a veterán bőre alá. Plisskennek 22 órája van a küldetés végrehajtására.

A Menekülés New Yorkbólt hangulatilag leginkább a Mad Max 2 - höz tudnám hasonlítani. Ez nem is csoda hiszen a két film egy stílust képvisel és ugyanabban az évben készítették őket. A történet egyszerű: Ki kell hozni az elnököt. A gyorsan pergő idő a Plisskenbe helyezett szerkezetek robbanásáig tökéletes elem a feszültség fokozására. Az akciófilmek mindig is szerették az időhiányból adódó lehetőségeket kiaknázni. A film egyértelmű kritikát fogalmaz meg az amerikai vezetést megtestesítő elnök irányába. A záró jelenet tökéletes befejezése a filmnek.

Karakterek terén sok kiemelni való nincs. Van a főhős kemény legény, van a rettentő fő gonosz, és néhány segítő, köztük az Adrienne Barbeau által játszott Maggie, akinél látszólag nagyon odafigyeltek arra, hogy a melleinek legalább az ötven százalékát láthassa a néző. Persze ez nem baj. :D Kurt Russel játéka jó, és ezt eltudom mondani az összes színészről. Senki sem kiemelkedő, de a közepesnél mind jobban alakítanak.

Az alkotók igyekeztek odafigyelni az események minél reálisabb ábrázolására, igaz van jelenet, ahol ez nem igazán sikerült. A rendező egyben a film zeneszerzője is, és ezen a téren is nagyon jó munkát végzett. Meglepődtem a film zenéjének hallatán. Nagyon jó dallamok.

A Menekülés New Yorkból jó film. Komolyabban kiemelni semmit sem lehet, de ugyanakkor lehúzni sincs mit. A film minden eleme tökéletesen illeszkedik a helyére. Ajánlom a megnézését.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!