Sziasztok!

Ma az Azután című filmről lesz szó, melyet akár a 2010 - es Bábelnek is nevezhetnék, igencsak hasonló cselekményfelépítése miatt.

A cselekmény három szálon fut. Az egyiken a francia riporternőt, Mariet ( Cécile De France ) követhetjük nyomon, aki egyik külföldi útja során halál közeli élményben részesül. Egy másik történeti szál George Loneganra ( Matt Damon ), a középkorú médiumra fókuszál. A harmadik szálon egy angol kisfiút ( Frankie McLaren ) követhetünk nyomon, aki a film elején elveszíti legközelebbi hozzátartozóját, a nála csupán percekkel idősebb testvérét ( George McLaren ). Tehát van három központi karakterünk, akik valamilyen úton - módon találkoztak a halállal. Ez a különös, és kicsit hátborzongató közös élmény köti össze őket, és a halál körül forgó életük tereli végül őket egy helyre, ahol a három szál összefut.

Az alaptémájától eltekintve az Azután szinte teljesen ugyanolyan film, mint a Bábel. A több, egymással elég lazán, de annál jelentősebben összefüggő szál, és az elég vérszegény befejezés, melynél egy ilyen kreatív, és okos történet sokkal többet érdemelne. Igen, akárcsak a Bábelnél, itt se sikerült normális végkifejletet összehozni. Nagyon kevés, amit a film végén kapunk, nincs egy elfogadható csattanó, sőt, semmilyen csattanó nincs. Ugyanez a bajom a Bábellel is. Egy ilyen jól kigondolt, és szépen felépített történet ennél sokkal többet érdemel.

Matt Damon játéka nem túl jó, nem is illik igazán erre a szerepre. Cécile De France elég idegesítő, bár leginkább csak akkor, mikor franciául beszél. A McLaren testvérekkel komolyabb baj nincs, sőt talán ők tudtak legjobban azonosulni a szerepeikkel.

A filmet nem kisebb ember, mint Clint Eastwood rendezte, aki a produkció zenéjéért is felelős, ami piszok jól sikerült. Gyönyörű dallamok, és szerencsére az egész stáblista alatt szólnak. A Halál, a Túlvilág megjelenítése is nagyon jól sikerült, a kellő hangulatot szépen eltalálták. Azokban a jelenetekben, mikor, ugyan csak pillanatokra, de elénk tárul ez a különös világ, enyhe félelmet érzünk, és ez így teljesen jó.

Az Azután nem került be a kedvenc filmjeim közé, de egyszer mindenképpen érdemes megnézni. Különösen azoknak ajánlom, akiknek tetszett a Bábel.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!