Vannak esetek, amikor jobb a másik irányba fordulni. Hiszen csak emberek vagyunk, egyszerű lények, akiknek kevés idejük van ezen a Földön, és azt a néhány évtizedet érthetően és jogosan próbáljuk lehetőségeinkhez képest nyugodt és boldog atmoszférában eltölteni. Nem jó a rossz dolgokat figyelni, mások szenvedésébe gondolatban és emocionálisan belehelyezkedni. Fejünket hát enyhe bűntudat kíséretében lehajtjuk és tovább sétálunk, lépteinket fokozatosan felgyorsítva, hogy minél kevesebben vegyék észre azt, amit csinálunk. Hogy menekülünk. Mert ezt nem akarjuk nézni.
Vannak dolgok, amiket nem akarunk látni. Persze a Netflix szezonindító showja nem tartozik ezek közé, hiszen miután a Lemony Snicket-féle A balszerencse áradása Jim Carrey főszereplésével készült mozis feldolgozása nemigen ásta be magát a köztudat mélyébe, szükség volt egy erőteljesebb adaptációra, és bizony napjaink sorozatok szempontjából nézve legmegbízhatóbb szolgáltatója ezúttal sem okozott csalódást. És habár a narrátor, a búskomor Lemony Snicket epizódról epizódra kérve kérlel bennünket, hogy tekintetünket a másik irányba fordítva óvjuk meg magunkat a megárvult Baudelaire-testvérek sanyarú sorsának megismerésétől, mi - természetesen - újra és újra szófogadatlanul reagálunk és jó eséllyel egy húzásra daráljuk be ezt a remek évadot.