"Ez egy új filmes blog. Én Sparrow vagyok, az oldal házigazdája. Rövid időn belül filmes kritikákat, véleményeket olvashattok itt."

Ebből a három rövidke mondatból állt a Movie Tank első bejegyzése, ami percre pontosan négy éve, 2010-ben látott napvilágot. Ez volt az a nap, amikor olyan lendülettel vetettem bele magamat a blogírásba, amire azóta is büszke vagyok, ami még mindig kitart, ami még ennyi idő után is ereje teljében van. Oké, volt egy mélypont, de az nem tartott sokáig, utána pedig egy teljesen új, magasabb, komolyabb szintre emelkedett az oldal. 

Az elmúlt tizenkét hónap volt a Movie Tank eddigi legsikeresebb éve!

Az elsődlegesen kiemelendő pont nem más, mint a tény, hogy kezdettől fogva teljesen egyedül írom a blogot. A design terén kaptam segítséget, de tartalmilag mindig is csak az enyém volt ez az oldal. Régebben akadtak közös videózások más bloggerekkel, de az írásos posztok (márpedig jó ideje ez utóbbi a blog prioritása, a videózásból már kinőttem, meg nem is voltam jó benne) kizárólag az én munkám eredményét képezik. Azt hiszem, nyugodtan leszögezhetem, hogy nagyon ritka az, hogy valaki teljesen egyedül vigyen ennyire sokáig egy blogot, úgy, hogy közben ő legyen az egyik legaktívabb filmes témájú szerző a blogszférában.

Pont az előző szülinap után, tavaly ősszel érkezett az első igazán nagy eredmény, egy komoly mérföldkő. Megkezdődött ugyanis az Indexen való rendszeres jelenlétem. A posztjaim 90%-a azóta is megosztásra kerül az Index2-n, és időnként (nem is ritkán) az Index-főoldalon is. Azontúl, hogy ezáltal rengeteg új olvasót szerzett a Movie Tank, elismertségérzetet is adott, és ad nekem az Index-szerkesztők hozzáállása, hiszen nyilvánvaló, hogy nem raknák ki a posztjaimat, ha nem tartanák arra érdemesnek őket. Ezúton is köszönet az Index és az Index2 szerkesztőinek!

A blog Facebook-csoportjának kedvelői egyre többen vannak! Emlékszem kaptam innen-onnan beszólogatást az előző sablonban felugró like-dobozért... Hogy biztos csak azért kedvelik ennyien az oldalt, mert az a hülye doboz felbukkan. Nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem az emberek többsége inkább az X-re nyom reflexszerűen, semmint a kedvelésre, de mindegy... A fanyalgókat arra kérem, hogy gondolják végig a tényegyüttest, miszerint a nyár folyamán a blog új külsőt kapott, ami már nem tartalmazza a Facebook-dobozt, de ennek ellenére a kedvelők száma kb. ugyanolyan ütemben nő. 

Az előzőekben kiemelt nagyszerűségességek nélkül nem értem volna el a még nagyobb eredményeket. Nemrég ugyanis elkezdtem sajtóvetítésekre járni. Erre már elég régóta áhítoztam, és nagyon jó érzés volt első alkalommal beülni a premier előtti privát mozira. Főleg azzal a tudattal, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, hanem egy rendszeres dologról. Számomra ez óriási elismerés, és nagyon nagy siker!

Hasonlóan nagy eredmény volt a CineFestre sajtóképviselőként való kijutás. Az elmúlt két napban mutatós press-kártyával a nyakamban rohangáltam az esőben, és ücsörögtem a Művészetek Háza Nagytermében, megnézve néhány jó, és néhány kevésbé jó filmet. Igen, a a fesztiválos posztok publikálása folyamatban van, eddig kettő általam Miskolcon látott műről olvashattatok (itt és itt), de jön még három idevágó cikk.

Az olvasottság pedig egyre nő. Pontos átlagot nehéz lenne mondani, de úgy nagyjából napi két-háromezer látogatóval lehet számolni, ami persze néha több, néha kevesebb, néha sokkal több (tavasszal volt a rekord 24 óra alatt majdnem 20 000 látogatóval!), és időnként - hál' Istennek eléggé ritkán - sokkal kevesebb. Egy a lényeg: Óriási köszönet nektek, amiért olvassátok a blogot! Nélkületek nem lenne értelme csinálni!

Négy év után végre úgymond kézzelfogható módon is érezhető a blogba fektetett rengeteg munkám gyümölcse. A Movie Tank felnőtt, és azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a legnépszerűbb filmes blogok között foglal helyet! Még nagyon sokáig szeretném csinálni. Nektek és magamnak!

Boldog Születésnapot Nekünk!

Tartsatok továbbra is Movie Tank-kal