Gengszterfilm. A bűnügyi történetek alkategóriája, mely talán a filmművészet legegyedibb hangulattal és stílussal megáldott műfaja. Fókuszban nem a bűnt üldöző, önfeláldozó rendőrök, hanem a kőkemény maffiózók, akik eggyé forrtak a bűnnel, akiknek egy gyilkosság olyan, mint másnak egy pohár víz kitöltése. A műfaj népszerűsége egyértelműen annak a csodálatnak köszönhető, amit a néző érez ezen karakterek iránt. Kegyetlenség, vér, fegyverropogás, öltöny, nyakkendő, extra sok káromkodás, és az a különleges becsület, ami olykor még erősebb, mint a jófiúk körében. Ez a gengszterfilm. Lássuk a véleményem szerinti tíz legjobbat a kép alatti tovább linkre kattintva!

Nagyon jó, izgalmas, és figyelemfelkeltő trailert kapott a Csatahajó, mely brutális, Transformerst megszégyenítő látványorgiával kecsegtet, és Rihanna is nagyon dögös.

" A bűneidet nem a templomban teszed jóvá, hanem az utcákon és otthon. A megnyugvás baromság, ezt jól tudod. "

Ezzel a mérhetetlenül hatásos mondattal indul az ekkor még szárnyait próbálgató Martin Scorsese 1973 - as gengszterfilmje, az Aljas utcák. A film zsenialitása abból adódik, hogy ezúttal Martin bácsinak még igenis bizonyítania kellett, hiszen a hetvenes évek elején még senki sem ismerte a nevét, nem övezte akkora tisztelet, mint jelenleg, mert hát mire föl. Épp ezért, a fiatal, pályakezdő direktor minden jónak tűnő elképzelését belezúdítja a filmjébe, kísérletezik, próbálkozik, és megalapozza saját, azóta világhírűvé vált stílusát.

John Carter száz évvel ezelőtt ütötte fel először a fejét Edgar Rice Burroughs történetében. A megjelenés óta gyakorlatilag folyamatosan ment a harc a kalandos sci - fi megfilmesítéséért, de ez csak mostanra sikerült. És a film legnagyobb negatívuma pont ebből származik. Jó film a John Carter, de ez a sztori sokkal jobban mutatott volna a vásznon néhány évtizeddel korábban.

A rajz és az animációs filmek esetében a többrészes franchisera tett kísérletek általában kudarcba fulladnak, hiszen az első rész után általában már nincs elég ötlet és kreativitás. Jó példa erre a Shrek, aminek ugyan a második epizódja még hozta a színvonalat, de a következő kettő már feledhető ( az utolsót nem is láttam végig ). Üdítő kivátel a Jégkorszak, melynek mindhárom része emlékezetes, idény nyáron pedig kedvenc kihalt őslényeink visszatérnek. A trailer engem meggyőzött, várom a filmet.

Naturális, kegyetlen, zseniálisan eltúlzott, és nagyon, de nagyon japán. Így lehetne néhány szóban jellemezni a Koushun Takami regényéből készült filmet, melynek története szinte biztos, hogy nem kevés ihletet és ötletet adott Susanne Collinsnak, Az éhezők viadala írónőjének. Egy gimnazista osztályt az iskolai kirándulásra menet elrabolnak. Mikor a gyerekek felébrednek, egy idegen lakatlan szigeten találják magukat, vészjósló bilincsekkel a nyakukon. Hamar kiderül, hogy a saját kormányuk kegyetlen kísérletsorozatának estek áldozatul. A fiatalok feladata a következő három napban az, hogy életre - halálra küzdjenek egymással. A játéknak csupán egy győztese lehet. Ha a határidő letelte után több túlélő van, mindannyiukat felrobbantják az előbb már említett nyakörvek segítségével. Ezután pedig nincs más hátra: Kezdődjön a játék!

Azon kevesek közé tartozom, akik szerették az első részt, nekem kifejezetten a kedvenceim között szerepel. Most elkészült a folytatás, ráadásul a Crank - filmek rendezőpárosával. Az imdb - s 5.1 pont viszont kicsit nyugtalanított a mozizás előtt, és sajnos teljesen jogosan.

Egy nagyon kreatív poszter került ki a Silent House című filmhez, mely egy nagy snittbe fog lejátszódni. A főszerepben Elizabeth Olsen, az ikrek húga.

És ezzel el is szállt minden kétségem. Rohadtul várom már!

Ezúttal a Suszter, szabó, baka, kémről és a Csizmás, a kandúrról írok röviden. Mindkét filmnek volt Oscar- jelölése, de győzedelmeskedni nem tudtak.

Suszter, szabó, baka, kém

Thomas Alfredson filmje az MI6 belső köreit, a brit kémvilág mélységeit igyekszik bemutatni. Ezt olyan ügyesen teszi, hogy a kétórás játékidő alatt a néző gyakorlatilag semmit sem ért a cselekményből. Nézzük az amúgy remekül fényképezett, hangulatos jeleneteket, de szinte egy szót se fogunk fel az egészből. A cselekményvezetés szörnyen komplikált, olyan figyelmet igényel a nézőtől, amit lehetetlen elérni. Az egész olyan, mintha direkt ki akarnának szúrni velünk. Ettől függetlenül a Suszter, szabó... ajánlott film, hiszen egy nagyon, de nagyon egyedi atmoszféra lengi be végig a produkciót. Emellett Alfredsonnak sikerült összeszednie az " angol Expendablest ". A színészgárda olyan neveket tartalmaz, mint John Hurt, Gary Oldman, Mark Strong, Tom Hardy és Colin Firth. Oldman a főhőst, George Smiley - t alakítja. Az Oscar - jelölés mindenképpen megérdemelt, hiszen a színésznek sikerül tökéletesen azonosulnia az általa megformált kémmel. Néhány magyar színész is feltűnik, olyanok, mint Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter és Csuja Imre.

Csizmás, a kandúr

A Shrek - féle kandúr spin-offja Chris Miller vezénylete alatt valósult meg. Millerhez fűződik még rendezőként a nagyon feledhető Harmadik Shrek. Hál' Istennek a cicus kalandja sokkal jobban sikerült, bár a végeredmény kissé mégis kevés. Csizmás kandúr régi barátjával, Tojás Tóbiással, és annak társával, egy cicalánnyal indul útnak, hogy megszerezzék a három varázsbabot, melyekből kinő az égig érő paszuly, ami felvisz az óriás várába, ahol hőseink megszerezhetik az aranytojást tojó tyúkot. A kandúr karaktere ezúttal is jól működik, és a különböző aranyos poénokon is lehet nevetni. A forgatókönyvet sem nevezném éppenséggel szarnak, hiszen a történet eléggé izgalmas, a cselekményvezetés pedig jól van kidolgozva. A kisebb hiányérzet leginkább abból adódik, hogy az alapsztori nem elég erős egy egész estés animációs filmhez. Tojás Tóbiás figurája marha kreatív, és eléggé vegyes érzelmeket tápláltat maga iránt. Néha utáljuk, de máskor viszont szimpatikus. Bár legtöbbször azért utáljuk... A film képi világa szép, a színek dinamikusak, néhány jelenet koreográfiája pedig egészen lélegzetelállító. A legjobb mind közül a filmeleji táncpárbaj, mely dúskál a kreativitásban.