Akira Kurosawa a japán filmművészet történetének egyik, ha nem a legfontosabb mérföldkövét alkotta meg A hét szamuráj képében, ami az elkészülése óta eltelt több, mint fél évszázadban teljes joggal működött viszonyítási alapként. A mestermű alapján elkészült minden idők egyik legindokoltabb remake-je, A hét mesterlövész, ami a vadnyugat környezetébe helyezte a cselekményt és a mondanivalót. Eme produkció újragondolását hozta most el Antoine Fuqua, aki ismét Denzel Washingtonnal fogott össze, de megnyert még mellé néhány másik nevet is Hollywood kedvencei közül.
Az aranybánya közelében fekvő kis falut lefizetések és kegyetlen terror útján uralma alá hajtja a kapzsi bandavezér, Bartholomew Bogue (Peter Sarsgaard). A kizsákmányolás és az elnyomás ellen szavukat felemelő lakosok körében nemre és korra való tekintet nélkül mészárlást rendeznek a gengszterek, amely során meghal a fiatal Emma (Haley Bennett) férje is. A nő ezután útra kell, hogy segítséget szerezzen. Ekkor találkozik a pisztolyforgatáshoz kiválóan értő fejvadásszal, Chisolmmal (Denzel Washington). Miután a férfi megtudja, hogy ki az ellenség, beleegyezik a falu védelmének megszervezésébe. Embereket gyűjt maga köré. Köztük van a nagy dumás Faraday (Chris Pratt), a legendás mesterlövész, Goodnight (Ethan Hawke), valamint a késdobáló ázsiai, Billy (Byung-hun Lee).
Az ázsiai szamurájszellemiség és történelmi tabló, valamint a férfiasságot és a félelmet mérlegre helyező westerneposz után most egy korunk Hollywoodjára szabott forgatókönyv által elevenedik meg újra a klasszikus történet. Ennek vannak negatív és pozitív velejárói is. A cselekmény kétségtelenül nagyon pörgős, az újdonságként feltűnő humorvilág pedig kifejezetten üdítő, így nem mondható el, hogy a néző hosszabb időszakokra unatkozhatna a produkción. Érdekesek a karakterek is, akik a korábbi két filmhez képest változatosabb felállásban érkeznek. Ugyanakkor mindannyian kissé felületesek és sablonosak. Mindemellett ezúttal nincs meg az eredeti filmek erőteljes üzenetvilága. A félelem elemzésére, fajsúlyának kivesézésére itt nem kerül sor, a férfiasság, a felelősség és a bátorság értelmezésmódjai sem kerülnek elő. Így tehát egy tartalmilag kissé üresebb filmet kapunk. Inkább a nézőnek manapság ismertebb amerikai filmes panelek kerülnek elő, a macsós virtus, a vallás és a hit, na meg persze a bosszú.
A hét mesterlövész jó film, viszont egyáltalán nem indokolt remake. Antoine Fuqua ettől függetlenül megpróbálja utóbbi látszatát kelteni, többnyire ráadásul sikeresen. Akik ismerik a rendező korábbi munkáit, például a Kiképzést vagy A védelmezőt, azok nagyjából tudhatják, mire lehet számítani a produkciótól. Az biztos, hogy Fuqua visz némi újszerű durvaságot a falut védő hetes csapat történetébe, és habár nem folyik literszámra a vér, a haláljelenetek hangulati körítésének szempontjából a direktor egyáltalán nem finomkodik. A legfontosabb alappaneleket megőrzi Fuqua, viszont hoz némi vérfrissítést is a történetbe, amivel néhol talán túlzásba esik, viszont az biztos, hogy elképesztően izgalmas, és terebélyes hossza ellenére sem vontatott finálét prezentál. A remake rendezésileg tehát viszonylag egyedi és dinamikus, még ha nem is kimagasló.
Denzel Washington megbízható színészként ezúttal is remekül helytáll, bár ez nem az a szerep, ahol igazán sok lehetősége van brillírozni. Elviszi azért a hátán az elvinnivalót. Chris Pratt ezúttal cowboyszerelésben hozza azt a vicceskedő nőcsábász figurát, amitől különbözőt még nemigen láthattunk tőle. Ebben a karakterben persze nem okoz csalódást, szépen kitölti a neki szánt helyett. Ethan Hawke figurájában több is volt annál, mint amit a forgatókönyv kiaknáz, és mintha a színész ezt meg is látta volna, eléggé erőteljes játékot produkál. Vincent D'Onofrio szórakoztató a nagydarab skalpvadász bőrében, Byung-hun Lee is korrekt, Peter Sarsgaard pedig egészen hatásos a pszichopata, ideggyenge főgonosz szerepében.
A hét mesterlövész egy újabb fölösleges remake Hollywood önpusztításának paradicsomából, ám ezzel együtt sem lehet azt mondani, hogy ezt a filmet el kell kerülni. Még ajánlom is megnézésre, mert lehet, hogy nem igazán eredeti és nem túl indokolt, viszont nagyon pörgős, élvezetes, látványos, néhol vicces, tehát tényleg szórakoztató. 7,5/10.