Ha így mennek tovább a dolgok, akkor Bryan Fuller sorozatának második évada alaposan megveri az amúgy kiváló első szezont. Az erőteljes évadnyitó után egy még jobb második epizódot kaptunk, amiben az alkotók előkészítik a nagy harcot, amit Will Graham gyakorlatilag egy komplett világ ellen fog folytatni. Eközben pedig Tim Hunter rendező mesteribbnél mesteribb jelenetekkel nyűgöz le bennünket.

A nyitójelenethez foghatóan mocskos, naturális, és vérfagyasztó képsort talán még soha ezelőtt nem produkált a Hannibal. Szinte már a horror kategóriája felé tesz kikacsintást ezzel az epizód, és egyáltalán nem óvatoskodik, kegyetlenül bánik nézőjével. Szinte érzed, ahogy a varratok kiszakadnak a bőrödből...

Ezt követően láthatjuk, ahogy a ketrecben ülő Will összeomlik, amit Hannibal beton-szilárd arccal néz végig, és miután Willt visszaviszik a cellájába, azzal is szembesülhetünk, hogy a harc valóban elkezdődött. Az egyik oldalon Will Graham, a másikon pedig Dr. Lecter és egy egész, általa meghülyített világ, emberek, akik biztosan hiszik, hogy Graham bűnös. A cselekmény eme vihar előtti csend - jellegét egészen húsba maró hitelességgel érzékeltetik a készítők. Két zseniális elme fog megküzdeni egymással, és mindenki más csupán lélegző díszlet, vagy eszköz lesz.

A kissé cinikussá váló, magára maradottságát lassacskán felfogó Will egyre keményebben taktikázik, és habár eddig is bírtuk a srácot, ezután már foggal-körömmel fogunk szorítani neki, főleg, hogy Hugh Dancy játéka továbbra is lenyűgöző. Persze, a prímet továbbra is Mads Mikkelsen viszi, aki ebben az epizódban a korábban már említett, hullamerev arcjátékával szinte már ijesztően zseniális. Több teret kap Jack Crawford is, akinek Will elvesztése miatt érzett, fájó bűntudatát pazarul adja át Laurence Fishburne karakterkezelése.

És persze, ne feledkezzünk meg az előző részben elindított mellékszálról sem, amit továbbvisznek, és egyben le is zárnak az alkotók ebben az epizódban. Ilyen beteg pszichopata még nem volt ezelőtt a sorozatban. A gyilkos műve szinte már túlvilági rettegést gerjeszt a képernyőn, annyira zseniálisan logikus, miközben mégis elképesztően brutális és pokoli. És ahogy ez a szál váratlan fordulatot vesz, az valami fantasztikus.

Egészen beteg hangulatot kerítettek a készítők ennek az epizódnak, miközben nézed, szinte érzed, hogy a józan eszed szabályosan tiltakozik minden ellen, amit látsz, mert ezek a dolgok tényleg annyira, de annyira nem normálisak. Így tovább! Megszületett az évad első 10/10-es epizódja.