Gengszterfilm. A bűnügyi történetek alkategóriája, mely talán a filmművészet legegyedibb hangulattal és stílussal megáldott műfaja. Fókuszban nem a bűnt üldöző, önfeláldozó rendőrök, hanem a kőkemény maffiózók, akik eggyé forrtak a bűnnel, akiknek egy gyilkosság olyan, mint másnak egy pohár víz kitöltése. A műfaj népszerűsége egyértelműen annak a csodálatnak köszönhető, amit a néző érez ezen karakterek iránt. Kegyetlenség, vér, fegyverropogás, öltöny, nyakkendő, extra sok káromkodás, és az a különleges becsület, ami olykor még erősebb, mint a jófiúk körében. Ez a gengszterfilm. Lássuk a véleményem szerinti tíz legjobbat a kép alatti tovább linkre kattintva!
10. Aljas utcák ( 1973 ) - Írás
Mindössze néhány nap telt el azóta, hogy publikáltam a Martin Scorsese első komolyabb teljesítményéről szóló írásomat. Az Aljas utcák varázslatát a számtalan rendezői kísérletezgetés adja, a mára világhírűvé vált direktor rengeteg módszert kipróbál, hogy később legyen miből szortírozni. Ez a nagyon stílusos, paradoxonnal élve, ez a profin amatőr rendezés teszi maradandóvá az Aljas utcákat elsősorban. Hiszen bűn lenne megfeledkezni Robert De Niroról, aki itt alapozta meg későbbi, gyümölcsöző karrierjét. De érdemes szót ejteni Harvey Keitelről, aki szintén remekül alakít, ráadásul a karaktere, Charlie, a bűnözők világából kitörni vágyó, rossz helyre született fiú a műfaj egyik legjobb figurája.
9. Volt egyszer egy Amerika ( 1984 )
A kilencedik helyen egy másik nagymester legnagyobb munkája, legalábbis a terjedelmét tekintve mindenképpen. A tíz perc híján négyórás Volt egyszer egy Amerika Sergio Leone kirándulása a westernből a gengszterfilm műfajába. A direktor utolsó munkájáról beszélünk, Leone öt évvel később halt meg. Hiába nem western, a film magában hordozza a rendező stílusjegyeit: A főhősre vadászó, kalapos fickókkal operáló nyitányt és az elhúzott, nemegyszer a cselekmény részét nem képező, de veszettül stílusos jeleneteket. A három szálon futó történet nagyon jól működik, a leginkább kiemelendő a főhősök gyerekkorát, a banda összeállását bemutató szál. Ezúttal is itt van De Niro, megint csak hihetetlenül jó alakítást nyújtva. A másik fontosabb szerepben James Woods, aki minden kétséget kizáróan élete legjobbját hozza. Végezetül pedig nem elfeledendő Ennio Morricone megint csak zseniális zenéje.
8. A kárhozat útja ( 2002 )
" Csak egy dolog biztos: Mi nem jutunk a Mennybe. "
Sam Mendes filmje az új évezred egyik kiemelkedő gengszterfilmje. A főszereplő Tom Hanks, aki a Forrest Gump után itt nyújtja élete második legjobbját, ráadásul Michael Sullivan karaktere zseniálisan összetett. A kegyetlen gyilkos vegyül az aggódó apával és a bosszúálló angyallal. Paul Newman élete utolsó komolyabb szerepében remekel, és Daniel Craig is élete legjobbját nyújtja. Jude Law fantasztikus a perverz, áldozatait fényképezgető bérgyilkos szerepében. A fényképezés annyira gengszterfilmes, hogy egy idő után már arra várunk, hogy mikor mászik le a képernyőről és fog fegyvert a fejünknek. Remekül összetákolt jelenetek váltják egymást, kiemelendő a géppuskaropogás - mentes mészárlás a szakadó esőben, mely szerintem minden idők egyik legprofibb jelenete.
7. A keresztapa ( 1972 )
A valaha volt legnagyobb film klasszikus, ez kétségtelen. A cselekmény számomra egy kicsit lassú folyású ugyan, de kit érdekel ez, mikor A keresztapa olyan zseniális jeleneteket nyújt, mint Al Pacino kettős gyilkossága az étteremben, a Vito Corleone halálát megelőző játék az unokával, vagy a keresztelő a vele párhuzamosan futó mészárlással. Pacino élete első komolyabb szerepe ez, mellyel hasonlóképpen alapozta meg későbbi karrierjét, mint De Niro az Aljas utcákkal. Mellékszerepekben olyan ismert neveket láthatunk még, mint Robert Duvall és Talia Shire. Számomra viszont A keresztapa legnagyobb pozitívuma Marlon Brando, és élete legelismertebb alakítása. Don Vito Corleone figurája pedig olyan szinten erős, hogy végig belengi az egész produkciót, annak ellenére, hogy végső soron csak mellékszereplő. A legnagyobb, legismertebb gengszterhistória nyitányát méltón tartják a történelem egyik legjobb filmjének.
6. Nagymenők ( 1990 )
Scorsese egyik legerősebb alkotása, igaz történet alapján. Ahogy a poszter is mondja, a Nagymenők Henry Hill, a maffia kötelékében eltöltött harminc évét, egy kezdetben lelkes fiú majdnem végzetes romlását mutatja be. A film legnagyobb erősségét a színészi játékok képezik, hiszen ki tudná elfelejteni Ray Liotta sátáni kacagásait, Robert De Niro már - már ijesztően természetes játékát, és Joe Pesci állatias brutalitását. Továbbá a Mester kiválóan bánik az idővel, sikerül úgy bemutatnia három évtizedet, hogy a 139 perces játékidő bőven elég legyen, és a néző is elhiggye, hogy a főcímtől a stáblistáig harminc év telt el.
5. Eastern Promises - Gyilkos ígéretek ( 2007 ) - Írás
David Cronenberg filmje az Amerikában működő orosz maffiát igyekszik bemutatni néhány emberi sors alakulásán keresztül. Mindehhez naturális vérengzést, rideg fényképezést, és elsőosztályú színészgárdát vesz igénybe. Viggo Mortensen élete legjobbját nyújtja, de nem egyszerűen jól hozza a figurát, hanem csontig kibontja a karaktert, mindent megmutat nekünk, hogy valóban egy olyan emberrel találkozhassunk, amilyennel a való életben remélhetőleg sosem fogunk. Naomi Watts ezúttal is magabiztosan hozza a formáját, Vincent Cassel viszont remekel. Mortensent azért nem éri utol, de önmaga A gyűlölet - beli játékát majdnem elkapja.
4. Ponyvaregény ( 1994 ) - Írás
Annyira, de annyira jó! Személy szerint nagyon sajnálom, hogy Tarantino hátat fordított a gengszterfilmeknek, hiszen egyértelmű, hogy ehhez a stílushoz van igazán érzéke. Ami a Ponyvaregényt igazán egyedivé teszi, az a fekete humor, amit a rendező piszok jól adagol, így a bűnös, morbid, de veszettül szórakoztató hangulat átissza az egész produkciót. Bár mindez mit sem érne, ha a stílust nem olyan nagyszerű színészek adagolnák, mint John Travolta, Samuel L. Jackson, Tim Roth, Bruce Willis, vagy éppenséggel Ving Rhames. Mindemellett elképesztően jó a fényképezés, és a párbeszédekkel Tarantino tökélyre fejleszti azt a csak rá jellemző stílust, melyben a szereplők hosszú percekig mindenről beszélgetnek, csupán egy szabállyal: Ezek a dialógusok ne vigyék előre a cselekményt! És egyvalami biztos: Quentin Tarantinonál senki sem jobb a semmitmondásban. Akinek még ennyi sem lenne elég, annak elmondom, hogy a Ponyvaregény az imdb - szavazók szerint minden idők negyedik legjobb filmje.
3. Casino ( 1995 )
" Ott voltam neki én, Nicky Santoro, a legjobb barátja, hogy ügyeljek rá. És ott volt neki Ginger, a nő, akit szeretett, de végül... Mindent elbasztunk. "
Martin Scorsese háromórás krónikája a szerencsejáték - bizniszről, és a körülötte csoportosuló maffiáról. A De Niro - Pesci páros ezúttal még jobban működik, mint a Nagymenőkben. Pescinek ezúttal is brutális, mondhatjuk elmebeteg gengszterfigura jutott, amit a színész megint csak fantasztikusan kelt életre. De Niro a kifejezetten rá jellemző természetes beleéléssel operál, és Sharon Stone, aki ekkor még nagyon dögös volt, szintén jól hozza a figurát. Önmaga Gyorsabb a halálnálban nyújtott játékát ugyan nem éri be, de még mindig kiváló. Ezzel együtt Scorsese legjobb rendezéséről is beszélhetünk, hiszen a történetfelépítés kiváló, a három óra beosztása első osztályú, sosem unatkozunk, ráadásul nagyon jó a narráción alapuló elbeszélésmód is.
2. A keresztapa III. ( 1990 )
" Mit kell tennem? Gengszter vagyok én? "
Toronymagasan a trilógia legjobb része, elsősorban azért mert ezúttal beszélhetünk a legizgalmasabb forgatókönyvről. Nagyon jó húzás volt a vallás, a Vatikán bevonása, mely értelemszerűen magával hozott egy nagyon jó egyházkritikát. Emellett a film egyik legemlékezetesebb jelenete Michael Corleone megható gyónása. A legjobb eleme A keresztapa 3 - nak mégis a zárójelenettel egybekötött finálé, mely jóval hatásosabb, mint az előző két filmet záró képsorok. A harmadik részre forr ki igazán Michael karaktere, Al Pacino pedig ezúttal már tapasztalt színészként élete sok legjobbja közül hozza az egyiket. Innentől kezdve pedig nincs miről beszélni.
1. A sebhelyesarcú ( 1983 )
" Na mit bámultok? Ti is csak egy rakás seggfej vagytok. Tudjátok, miért? Mert egyszerűen nincs vér a pucátokban. "
Annyira betonvastag mestermű, hogy szavakat is nehéz rá találni. És miért jó film A sebhelyesarcú? A válasz egyszerű: Tony Montana. A legbrutálisabb vadállat, aki valaha megfordult a vásznon. Szomjazza a pénzt, a kokót, és ha kell, a vért is. Al Pacino vérprofi arcjátékkal teszi felejthetetlenné a figurát. Emellett a film a drogüzlet világát is zseniálisan mutatja be, igazából ez a központi téma. Tony Montana menekültként érkezik az Államokba, ahol viszont befolyásos gengszterré válik, és bizony, a jóból idővel megárt a sok. A történetvezetés nagyon jó, a karakterfejlődés ( vagy inkább romlás ) szintén elsőosztályúan van bemutatva, ráadásul a zene is fantasztikus. De ezek mellett A sebhelyesarcú legnagyobb pozitívuma Tony Montana, és az őt életre keltő Pacino. Hátborzongató.
Ők lennének szerintem a legjobbak a gengszterfilm műfaján belül. Várom a véleményeket, saját listákat, hozzászólásokat!