Adam Sandlernek a '90-es években voltak vállalható vígjátékai, mint például A vizesnyolcas, az Apafej, vagy a Happy, a flúgos golfos. A 2000-es évek elején akadtak rendkívül emlékezetes filmjei, mint Az 50 első randi, a Távkapcs, vagy az Üres város. Persze, van aki zsigerből utálja a fickót, de aki kedvelte, az is eltávolodott tőle az utóbbi években produkált szennykupacok láttán. A Nagyfiúk 2 a tavalyi év legrosszabb filmje volt, előtte pedig az Apa ég! című rettenettel égette magát a szebb napokat is látott komikus. A Jack és Jillt eszem ágában se volt megnézni, de hiszek a híreknek... Nem kizárt, hogy maga Sandler is érezte a színvonalesést, és ebben az esetben elképzelhető, hogy ő propagálta, hogy ismét Drew Barrymore-ral forgathasson filmet, akivel Az 50 első randiban remekül sikerült a közös munka.

Kár volt ezt a szép emléket beszennyezni...

Jim (Sandler) háromgyermekes, özvegy apuka, akinek káoszba fullad a vakrandija az elvált, kétgyermekes anyukával, Laurennel (Drew Barrymore). Ám a sors újra és újra összetereli őket, végül pedig egy véletlen egybeesés folytán ugyanazon az afrikai üdülőhelyen kötnek ki. És a két csonka család fokozatosan egyre jobban megismeri egymást.

Én komolyan azt hittem, hogy hosszabban is le tudom írni a történetet, de aztán kiderült, hogy mégsem. Ennek az az oka, hogy Ivan Menchell és Clare Sera párosának a forgatókönyvhöz készített cselekményvázlata nagyjából az lehetett, amit én leírtam az előző paragrafusban. Mert a Kavarásban gyakorlatilag semmi sem történik. A sztorivezetés lapos, unalmas, és észveszejtő mértékben túl van nyújtva. A bevezetés sokkal hosszabb a kelleténél, az afrikai nyaralás egyáltalán nem érdekfeszítő, a záróetap pedig megintcsak maga a megfilmesült időhúzás.

Frank Coraci rendezőnek nem fűződnek nagy címek a nevéhez, de például a Távkapcsban egészen színvonalas munkát prezentált. Ezúttal azonban erőtlen, jellegtelen a rendezői munka, Coraci egyáltalán nem képes átadni az afrikai hangulatot. Az operatőri munka prezentál néhány szép természeti képet, így időnként egy-két másodpercre azért eltudunk merülni a szavannák világában, de azért azt tegyük hozzá, hogy egy nem teljesen béna operatőr számára nem nagy kihívás szép természeti képeket készíteni egy olyan helyen, mint Afrika, főleg akkor nem, hogyha az állatokat vélhetően előre odaterelték a számára.

Meglepetésként ért, hogy a Kavarás időnként megpróbál drámázni. Erre Jim elhunyt felesége ad indokot. Elképesztő, hogy mennyire nem működik. Semmi érzelem nem jön át az eme témával foglalkozó jelenetekből, sőt, egy idő után annyira túl van fokozva ez a vonulat, hogy szinte már viccelődésnek hat, ami pedig ízléstelen melléktöltetet ad a film atmoszférájának.

A humorvilág pocsék. De olyan egészen művészi szinteken, feldolgozhatatlanul pocsék. Elismerem, akadt néhány nagyon pihent agyú beszólás, amin felröhögtem, de többnyire csak kínomban nevettem. Az az igazság, hogy szórakoztatóbb filmre számítottam. De pofára estem, mert a Kavarás fantáziátlan, buta humorral rendelkezik, a néhány kreatív poén pedig erejét veszti az önismétlés miatt. Ráadásul a szkript kissé rasszista hatást kelt, mert minden fekete szereplőt unintelligens idiótaként mutat be. Még egy random Terry Crewst is kapunk, aki háttértáncos-vokalistákkal tűnik fel szinte mindig, amikor megjelenése egy kicsit sem indokolt, és miközben elképesztően irritálóan hozza a divatbuzit, eldalolja, hogy éppen mi történik, ha esetleg lennének olyan hülyék a nézők között, akik nem tudják feldolgozni az ágybaszarás-egyszerűségű helyzetképeket.

Adam Sandler ráunt saját magára. Legalábbis ez jön le a Kavarásban prezentált alakításából. Míg a színész régebben lelkesen hozta idióta figuráit, addig most teljesen lelketlenül, monoton módon darálja le a szövegkönyv ráeső részét, és láthatólag kicsit sem izgatja magát a végeredmény minőségén. A film nézése közben az volt az érzésem, hogy az egész stábból egyedül Drew Barrymore tette oda magát a forgatás során. Csak azt nem értem, hogy minek vállal be egy ilyen szart a színésznő, ahelyett, hogy valami fantáziadúsabb ajánlatra mondana igent az asztalán heverő felkérések közül. Barrymore ugyanis nagyon jó a női főszerepben. Játéka élvezetes, lelkes, és hiteles.

De Drew Barrymore-on kívül gyakorlatilag semmi értékelhetőt nem nyújt a Kavarás, ami vélhetően 2014 legrosszabb filmjeként fog zárni a Movie Tank évértékelésén. 2/10.