Akárhonnan is nézzük, jó forgatókönyv nélkül nagyon nehéz jó filmet csinálni. Kell egy figyelemfelkeltő történet, szükség van jól megírt karakterekre, életképes fordulatokra, és akkor még a szövegkönyvről nem is beszéltünk. Voltak ám 2013-ban remek szkriptek dögivel, és fáj a szívem néhány kimaradóért, de ha egyszer TOP5, akkor öt helyezett van, és kész!
Írók: Alfonso Cuarón, Jonás Cuarón
Igen, ebben a filmben zseniális a látványvilág, az effektek gatyarepesztően tökéletesek. Igen, ebben a filmben parádésak a színészi játékok. Igen, ebben a filmben nagyszerű a zene. És ennek a filmnek észveszejtően jó a forgatókönyve. Nyilván Cuarón rendezői munkája is kellett ahhoz, hogy a Gravitáció végül sokkal több legyen egy egyszerű katasztrófafilmnél, de a történet ezen pontja egyértelműen a szkriptben gyökerezik. Rendkívül extrém szituációk, és pazarul megtervezett jelenetek sorjáznak eme remekműből, miközben egyre jobban megismerjük a főhősnő karakterét, és halálra válva csodáljuk, ahogy Cuarónék mindenféle giccs nélkül, teljesen lecsupaszítva mutatják be Ryan Stone kibékülését a halállal, majd a hirtelen változást, amelynek következtében páratlan leleményességgel összehozza hazatérését. Mindeközben pedig az elképesztően tartalmas, szemünkbe könnyeket csaló szövegkönyv sorait hallgathatjuk, egy olyan film nézése közben, amihez hasonlót szerintem soha senki nem lesz képes készíteni. Itt bővebben.
4. Transz
Írók: Joe Ahearne és John Hodge
Hosszú évekig, A 23-as szám óta vártam már egy igazi thrillerre. Arra a bizonyos fajtára, ami már nem a hitchcocki kimértséget tükrözi, de nem is az a legújabb fajta, amibe már az akciótól a drámáig minden szart belekevernek. És a fönti két úriember meghallgatta imádságaimat, és papírra vetették a Transz szkriptjét, ami minden ízében fantasztikus. Pazarul vezeti fel a főhős figuráját, mesébe illően bánik a részletekkel, a történet minden apró elemét úgy kezeli, hogy még véletlenül se tudd, hogy végül minek lesz jelentősége, és mi volt csupán egyszerű parasztvakítás. Az őrült fináléban érkezik a pazar csattanó, ami tényleg mesteri, még véletlenül sem lehet kitalálni, letaglóz, magával ragad, és kibaszottul halálra rémít. Továbbá a Transz prezentál valamit, ami nagyon ritka kincs a filmek világában: Piszkosul erős női karaktert, értem ezt a szó szoros értelmében, hiszen jól megírt női figurák azért gyakran előfordulnak a mozikban, de Elizabeth valódi erős jellem, aki felveszi a harcot az ellenségeivel szemben, és saját, különös képességeit használja céljai eléréséhez. Itt bővebben.
3. Amerikai botrány
Írók: Eric Warren Singer, David O. Russell
Ilyen durván pörgő cselekménnyel is igazán ritkán találkozni. Annak ellenére, hogy O. Russell-t állítólag nem érdekli a történet, és csak a karakterekkel törődik, azért mégiscsak összerakott, kollégájával közösen, egy igazán ütős történetet, ami habár részben valós eseményekből táplálkozik, döntő részben mégiscsak az írók fejéből pattant ki. A maga kissé szatirikus, egy hangyányit szokatlan hangulatával ez a sztori is beleillik David O. Russell életművének közelmúltjába. És igen, az tényleg nagyon lejön az Amerikai botrány nézése közben, hogy az urat rendkívüli mértékben foglalkoztatják a karakterek. Bőven volt tér hagyva a színészi improvizációknak, de ettől még nagyon is látszik, hogy rendkívül precízen, ugyanakkor az út közbeni változtatások irányába mégis nagyon nyitott módon megszerkesztett figurákról van szó, beszéljünk akár a kissé depressziós Rosalyn-ról, a csalómester Irving-ről, az elbűvölő és titokzatos Sydney-ről, vagy a sikeréhes Richie DiMaso-ról. Itt bővebb ajnározás olvasható.
2. A Wall Street farkasa
Író: Terence Winter
Az oké, hogy Martin Scorsese háromórás játékidőkerettel rendez filmet, na de mégiscsak kell valami amivel megtölthet ennyi időt. És habár Marty rendezői zsenialitása sok mindenre képes, azért mégis el kell neki is egy jól megírt forgatókönyv. Terence Winter pedig állt rendelkezésére, és Jordan Belfort életrajzi könyve alapján papírra vetette a valaha volt egyik legzseniálisabb vállalati csaló életútját, vagy legalábbis annak legérdekesebb éveit. Winter aktív szerepet játszik abban, hogy a film tényleg rekeszizom-gyötrően vicces legyen, rengeteg a fantasztikusan megírt dialógus, sok a remekbe szabott monológ. A valóságból vett karaktereket a szkript érzésem szerint állatira felturbózza, és tankönyvbeillő profizmussal használja fel őket az igényes szórakoztatás érdekében. A változatos cselekmény olyan szinten ragad magával, hogy azt szinte szavakba sem lehet önteni. Hihetetlen történet, de igaz, és pazarul szórakoztató. Itt bővebben eme remekműről.
1. A nő
Író: Spike Jonze
Bizony, megérdemelten gyütt a glóbusz, hiszen Spike létrehozott egy valószerűtlennek ható, mondjuk úgy, műanyag világot, amit kegyetlenül, hátborzongatóan igaz tartalommal töltött fel. A technikai fejlődés és az emberi lét pusztuló lényegének egyenes arányosságát alapjául vevő üzenetrendszer bizonyítja, hogy a digitalizáció témájához nem lehet fekete-fehér látásmóddal közelíteni. Nem feltétlenül az a baj, hogy élvezzük a technikai vívmányokat, hanem az, hogy miként tudunk majd talpra állni, ha virtuális barátaink valamilyen oknál fogva eltűnnek az életünkből. Remekbe szabott történet ez, emberközeli főhőssel, és rengeteg tartalmas jelenettel, amelyekből csak úgy árad a mérhetetlen kreativitás. Hosszú párbeszédek építik a dramaturgiát, és ahogy halad előre a cselekmény, úgy ruházódik fel egészen újfajta jelentéstartammal a szerelem, a félelem, a függőség, a szomorúság, és az üresség fogalma. Nagyon, de nagyon erős. Az új évezred minden problémája benne van, nem kevés extrával megspékelve. Erre még sokkal több hülye következtetés!