A férfiakon a sor. Lássuk, kik voltak tavaly a legjobb mellékszereplők az erősebbik nem képviselői közül!
10. Denis Leary - A csodálatos Pókember
Nagyon kíváncsian vártam, hogy hét év Ments meg! után tud e még Leary más karaktert is hozni, vagy csak Tommy Gavint adaptálja Stacy kapitány bőrébe. Nem így tett, és habár a karakter nem túl komplikált, hülye aki nem érzi, hogy a kevés neki jutó játékidő ellenére mennyire szimpatikussá képes tenni a színész a kapitány figuráját. Denis Leary játéka azon sok apróság egyike, amik A csodálatos Pókembert végső soron tökéletessé teszik.
9. Ian McKellen - A hobbit - Váratlan utazás
Ian McKellen 2012-ben ismét Gandalfként tért vissza. Hogy miért szerepel a listában? Hát mert csak úgy süt róla, hogy mennyire élvezte újra életre kelteni a mágus figuráját, amelynek eredménye egy tehetséges, óriási színész elképesztően lelkes játéka lett, amelyet egyszerűen nem lehet nem örömmel nézni.
8. Ezra Miller - The Perks of Being a Wallflower
Kétségtelenül a fiatal generáció egyik legtöbb potenciállal rendelkező színésze, aki, ha így folytatja tovább, még nagyon sokra fogja vinni. A Perks-ben is leginkább ő viszi a prímet, ez azért is kiemelendő, mert a gárda többi tagja is bitang erős játékot produkál. Millernek nagyon fekszenek a különböző problémás fiatalok sorsát bemutató szerepek, ezt most is bizonyítja.
7. Tommy Lee Jones - Lincoln
Tommy Lee Jones karaktermegformálása a Lincolnban valósággal briliáns. A kissé elvont, titokzatos, valódi céljait elrejtő politikust mérhetetlen hidegvérrel, szigorú beleéléssel kelti életre. Egyfajta jutalomjáték hatása is van a színész munkájának, de ez egyáltalán nem baj. Spielberg nem is választhatott volna jobb aktort a szerepre.
6. Michael Fassbender - Prometheus
Fassbender az utóbbi évek egyik legközkedveltebb színésze. Ezzel a titulussal én nem mindig értek egyet, ám most kétségtelenül nincs más választásom, ugyanis az úriember valami vérfagyasztó játékot produkál a Prometheus androidjának szerepében. Tökéletesen érzékelteti a színész a gép emberi lét iránti vágyódását, és azt, hogy ez az érzelem tulajdonképpen nem is létezik, hiszen csak egy programozott droid. Rezzenéstelen arcjáték soha nem volt még ennyire kifejező.
5. Woody Harrelson - A hét pszichopata és a si-cu
A hét pszichopata és a si-cu egyik legnagyobb pozitívuma az, hogy elképesztően hiteles mellékszereplőket vonultat fel. Közülük az egyik legemlékezetesebb az idegbeteg, kutyabolond maffiavezér szerepében Woody Harrelson. Őrült, groteszk, érdekes gondolkodásmódú karakter ( mint minden és mindenki ebben a fekete komédiában ), de Harrelsonnak egy pillanatra sem okoz gondot, hogy vérprofi munkával tegye a figura minden szavát és mozdulatát maximálisan hihetővé.
4. Leonardo DiCaprio - Django elszabadul
Végre főgenya szerepben láthattuk DiCapriot, aki a maximálisnál is jobban tesz eleget a nézői elvárásoknak. Már-már ijesztő mélységekig merül a szadista rabszolgatartó mentális és lelki világában, amelynek gócpontja a kisebbségi komplexus.
3. Robert De Niro - Napos oldal
Ez már színtiszta jutalomjáték. De Niro elkezdi formálni azt a bizonyos pontot karrierje i-jén, és teszi ezt olyan gyönyörű, megható hitelességgel, hogy erőteljes mondatai alatt a színésszel együtt a néző is könnyezni kezd. Nincs is jobb választás egy könnyed, de azért elgondolkodtató drámánál egy pályafutás alkonyán. Félelmetesen zseniális, ezt az embert nem lehet nem imádni.
2. Christopher Walken - A hét pszichopata és a si-cu
Ebben az alakításban minden benne van, ami okot adhat rá, hogy egy aktort színészóriásként emlegessünk. Ha Christopher Walken eddig még nem érdemelte volna ki ezt a titulust, hát akkor most itt van az ideje! Halálian groteszk figura, a történet legelvontabb alakja. Egyszerre ördögi és angyali, félelmetes és együttérzésért áhítozó. Walken pazarul kelti életre a romokban heverve is szárnyaló özvegyet, aki a helyét keresi. Végül pedig rájön, hogy ez a hely nem szürke. Egyáltalán nem.
1. Christoph Waltz - Django elszabadul
Úgy tűnik, hogyha Waltz Tarantinoval dolgozik, annak mindig díjeső a vége a színész számára, és ez így van tökéletesen rendben, ugyanis a német nyelvterületről érkezett aktor valami hihetetlen Dr. King Schultz szerepében. Hans Landahoz hasonlóan ez a figura is kétoldalú, egyszerre kegyetlen, de ugyanakkor komikusan laza is. Waltz egyértelműen lenyűgöző dumáival aratta fel magát az első helyre, amely kiváló arcjátéka mellett pompásan érzékelteti a nem hétköznapi doki kimért, de higgadt jellemét.