Ezúttal kettő karácsonyi filmről írok röviden.

A grincs

Ron Howard ezredfordulós rendezése egy nagyon különös világról, Kifalváról szól, mely egy egyszerű hópehelyben található ( szegényeknek hamar eljön a világvége ). A lényeg, hogy a falucska lakói mind imádják a karácsonyt, kivéve egy valakit, a Grincset ( Jim Carrey ), aki fent lakik a hegyen, ahová a falubeliek a szemetet küldik. A ronda, zöld lénynek rossz emlékei fűződnek az ünnephez, ráadásul alapból is elég goromba. Még gyerekkorában elvonult a többiektől, viszont most Kifalva visszavárja. Ebben a grincs lehetőséget lát arra, hogy ellopja a karácsonyt.

Egy olyan filmről beszélünk, ami tökéletesen megőrzi kettősségét, amit egy karácsonyi filmtől egyértelműen elvárunk: A pazar, gyönyörűen elkészített díszletek, Carrey maszkja, és a meseszerű fényképezés, ugyanakkor az elüzletesedett karácsony elítélése és erős kritikája szórakoztatóvá teszik a filmet kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A forgatókönyv kreatív, és a régi sablonokat is teljesen új színben tünteti fel. Negatívum, hogy a rímekben beszélés néha túl idegesítő, a narráció pedig néha túl sok. De árad a produkcióból a gyönyörű szép karácsonyi hangulat, melyben nagy szerepet vállalnak a betétdalok. Jim Carrey játéka kiváló, a karakter pedig egyszerűen mesteri, és a mérsékelt mennyiségű, de jókedvű poénok is aranyosak. Taylor Momsen ma már igazi bombázó, ám itt még hétéves gyerekszínészként nyújt maradandó alakítást. A mellékszereplők is kedvelhetőek, a maszkmesteri és fodrászi munkák pedig külön dicséretet érdemelnek.

A grincs hangulatos, mindenkinek ajánlott, tökéletes családi film. Karácsonykor nem is kell jobb.  

Hull a pelyhes

Howard ( Arnold Schwarzenegger ) sikeres üzletember. Sajnos pont ebből adódóan nincs elég ideje a családjára, különösen kisfiára, Jamiere ( Jake Lloyd ). Egy este azonban megígéri a fiának, hogy bármit megkap kárpótlásként a következő karácsonyra. Jamie kedvenc szuperhősének akciófiguráját kéri. Howard azonban kénytelen rájönni, hogy egy nappal szenteste előtt már sehol sem lehet kapni a babát. Így elkezdődik az idegölő versenyfutás az idővel, és a szintén ugyanarra a játékra vadászó Myronnal ( Sinbad ).

Ez a film kifejezetten csalódást okozott nekem, sokkal jobbra számítottam. Az alapötletből sokkal több izgalmat, kalandot lehetett volna kihozni, ám ehelyett kapunk egy giccses, erőltetett, az elüzletesedett karácsonyt éljenző mozgóképet, ami ráadásul csak nagyon ritkán vicces. Ennek ellenére a cselekményvezetés annyira nem rossz, a finálé pedig kifejezetten kreatív, bár a látvány terén kész pokoljárás. Schwarzira haragudni amúgy sem lehetne, de ezúttal nem is tudok, hiszen vele semmi baj sincs. Jól hozza a karaktert, ahol kell komikus, ahol meg az kell, ott pedig arnoldos. Sinbad ideális vetélytárs, és a színész játéka sem csapnivaló. A kis Anakin is megfelelő választás volt a szerepre, bár azóta eltűnt a süllyesztőben. Hangulat terén hagy maga után kívánnivalót a film, hiszen ahogy már írtam, nem a karácsony igazi lényegét fogja meg, hanem a mindenáron, drága ajándékhoz jutást, aminek érdekében semmi sem szent. Ez nem valami jó mondanivaló.

Egyszer azért meglehet nézni a Hull a pelyhest, de karácsonykor inkább A grincs ajánlott.