A negyedik M:I film Brad Bird irányításával készült el, és egyértelműen 2011 legjobb akciófilmje lett látványos jelenetekkel, fasza forgatókönyvvel, kiváló fő gonosszal, és utánozhatatlan Tom Cruise - sprintekkel.

A Kreml ellen intézett bombamerényletben a hatalmas épületben óriási károk esnek, jóformán felrobban. A tettes mindent úgy intézett, hogy a gyanú az IMF - re terelődjön, amit ezután feloszlatnak. Ethan Hunt ( Tom Cruise ) és négy fős csapata ( Simon Pegg, Paula Patton, Jeremy Renner ) jelenti az egyetlen akadályt az elmebeteg Hendricks ( Michael Nyqvist ) számára, kinek célja nem más, mint az atomháború kirobbantása.

Bird eddig csak animációs filmeket készített, de azokat a Pixar berkein belül, ráadásul két Oscar - díjat is nyert, cím szerint A hihetetlen családdal és a L'ecsóval. Átállása az élőszereplős filmre tökéletesen sikerült, olyannyira, hogy először mondom egy M:I filmre, hogy tetszett, ráadásul nagyon. Elejétől a végéig érezhető a produkción, hogy a rendező keze nem remegett, biztosan fogta a filmet, és egy pillanatra sem volt kétsége afelől, hogy a végeredmény kitűnő lesz. Továbbá az is lejön, hogy Tom Cruise is igazán a szívén viselte a produkciót, és végig lelkesen futkározik a szerepben, tényleg jól hozza a figurát. Cruiseról egyre pozitívabb kép van kialakulóban bennem. Vannak nála sokkal jobb színészek, nem is kevés, viszont annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy mosolyáért kisebb vagyon üti a markát, még mindig érzékelhető, hogy imád színészkedni, élvezi, hogy ezt csinálhatja. Talán ebben a filmben jön ez ki a leginkább.

A forgatókönyv hozza a megfelelő színvonalat, az írók nem akarnak fölöslegesen túl sokat belelátni a filmbe, hiszen az talán még ártana is a végeredménynek. Helyette inkább összehoznak egy igazán változatos, izgalmas szkriptet csillagos ötös helyszínekkel ( köztük Budapest és Dubai ). Az akciójelenetektől tátva maradt a szám. Mikor Cruise a Burj Khalifa száz akárhányadik emeletének magasságában akrobatikázik vagy ( szokásához híven ) menekül a meleg gondolat elől, szabályosan halálfélelem fogott el a magasságtól. Ezt még tetézte a remek operatőri munka, mellyel a jelenet elején bemutatták nekünk az épületet teljes pompájában. Visszatérve a konkrét akcióra: A kamerakezelés, a zene, a csodálatos helyszín, és ( najó ) Tom Cruise lehengerlő összhatást teremtenek, az akciófilm történelem maradandó képsorává téve a Burj Khalifán játszódó jelenetet. De a többi akció se semmi: Van itt üldözés homokviharban, röpködő kocsik, felrobbanó Kreml, és még atomrakéta kilövés is. 

A színészgárda leginkább újonnan felfedezett tehetségekből áll. Paula Pattont a Tükrökben láthattuk korábban, az M:I - ben leginkább az utolsó jelenetben hódít, szemkápráztatóan kinyomott melleivel. Simon Pegg nem illik az összképbe, ahogy a hozzá kötődő viccesebb szituációk sem. Nagyon sablonosak és erőltetettek a poénok, Pegg gagyi vigyora pedig csak tovább rontja a helyzetet. Jeremy Renner viszont - annak ellenére, hogy a karaktere néha idegesítő - hibátlan alakítást nyújt és folytatja útját a sztárráválás felé. A legjobb A tetovált lányból ismert Michael Nyqvist, aki maradandóan karakteres fő gonoszt formál meg, különösen kegyetlen arcjátékát pedig sokáig a lelki szemeink előtt fogjuk még látni a film megnézése után.

A Mission: Impossible - Fantom protokoll kiváló akciófilm ütős és kreatív jelenetekkel, többnyire jó színészi játékokkal, a halhatatlan theme songgal, és persze Tom Cruiseval.