Sziasztok!

2001 - ben látott napvilágot a Sylvester Stallone forgatókönyvéből készült Felpörgetve, ami az autóversenyzés világába igyekszik elkalauzolni a nézőket. Ám a sokat ígérő alapból csak egy helyenként látványos kaszkadőrmutatványokkal megszakított, idegesítő maszlagot sikerült kihozni.

Középpontban a világbajnokság, a címért a veterán Beau Brandenburg ( Til Schweiger ) és az újonc Jimmy Bly ( Kip Pardue ) küzd. Jimmy viszont kezd kiesni a rendes kerékvágásból a megfeszített tempó miatt, amit a sztárráválás és a bátyja ( Robert Sean Leonard ) diktál, aki egyben a menedzsere is. Így a csapatfőnök Carl Henry ( Burt Reynolds ) visszahívja régi kollégáját, Joe Tantot ( Sylvester Stallone ), hogy ezzel megfelelő támaszt nyújtson Jimmynek.

Stallone forgatókönyvébe nemigen lehet belekötni. A szkript egy teljesen jó sportfilmet vázol fel. A gond az, hogy Renny Harlin rendező ahol csak lehet, elcseszi a történetet. A legfájóbb pont az, hogy a film nagyon sokszor idegesítő. Mit értek ez alatt? Elsősorban az egyik " fontos " karaktert, Sophiát, aki Brandenburg barátnője. A figurát Estella Warren kelti életre. A karakter megmozdulásai önmagukban elég irritálóak, mindig ahhoz a pilótához csapódik, aki hajlandó eltartani. Semmi őszinteség, semmi szeretet nincs benne, csak pénzéhség. Mindehhez párosul a színésznő idegesítő feje, és pocsék arcjátéka, mindennek a tetejébe pedig a film őt akarja az egyik pozitív karakterként beállítani. És lehet, hogy ez így elsőre elviselhető negatívumnak tűnik, de sajnos nagyon belengi az egész produkciót, tönkretéve az összhatást. Megemlíteném még Stacy Edwardsot is, aki szintén elég idegesítő, ráadásul teljesen fölösleges a karaktere. Mindemellett a film üzenetének szánt baromság is a negatívumok táborát erősíti. A Felpörgetve azt akarja nekünk bebizonyítani, hogy a siker és a pénz érdekében áldozzuk fel a szerelmet, a barátságot, a normális életet. Ennél rosszabb mondanivalóval sem találkozunk sűrűn. Aztán ott van még Tanto érmetrükkje, melynek lényege, hogy a veterán szuper pilóta összeszed három pénzérmét a pályáról a kocsija hátsó gumijával, miközben sokat sejtetően berregteti a motort. Ez a jelenet irreálisságában idegtépő. Negatívum még, hogy a vágás néha nem alkalmazkodik a történethez: A kommentátorok harsogják, hogy xy megelőzte zy - t, de mi még mindig zy - t látjuk az élen, amint két autónyival vezet xy előtt. Pedig pár másodperccel ezelőtt mi is láthattuk az előzést, de a következő képkocka olyan, mintha mi sem történt volna.

A többi színészről is illene szót ejteni: Burt Reynolds annak ellenére, hogy jól játszik, nem tudja szimpatikussá tenni a karakterét, aki a legerősebb képviselője az előbb említett pocsék mondanivalónak. Sly természetesen megint csak nagyon jó, ráadásul adott a saját szájába egy igencsak hatásos monológot. Az olasz csődör arcjátéka, mint mindig, most is fantasztikus, szóval rá tényleg nem lehet panasz. Végső soron Kip Pardue se szörnyű, de az Emlékezz a Titánokra - ban jobban hozza a figuráját. Til Schweiger is tűrhető, ráadásul karakterében megidéződik Kimi Raikkönen is. Robert Sean Leonard a Dr. Houseból lehet ismerős, ahol Wilsont formálja meg. Ő Sly után a legkiemelkedőbb a színészgárdából, és habár őt akarják negatív karakterként bemutatni, a színésznek sikerül szimpatikussá tenni a figurát.

Ami miatt viszont mindenképp érdemes megnézni a filmet, azok a lélegzetelállítóan látványos balesetek. Néhány vizuális effektnél ugyan kicsit kilóg a lóláb, de több fantasztikus kaszkadőr munkát és lassítást is látunk, ráadásul a betétdalválasztások is jól sikerültek.

A Felpörgetve lehetett volna egy nagyon jó sportfilm is, de a produkció sajnos nem áll össze szép egésszé, így keserű szájízt hagy maga után. Azért egyszer érdemes megnézni, ha más nincs kéznél.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!