Kérte: Matthew Vaughn

Michael Bay óriásrobotos, városdöntögetős moziszériája tüzes viták középpontjává vált az elmúlt esztendők során. Nagyon sokan vannak, akik utálják ezeket a filmeket, értelmetlennek, butának, erőltetettnek bélyegzik őket, ám ha más nem is, a hihetetlenül magas anyagi bevételek bizonyítják, hogy nem kis létszámban vannak jelen azok is, akik nem gondolják túl ezt az egészet, és az agykikapcsoló zúzda kedvéért, takaréklángra helyezett értelemmel ülnek be a moziba, és szarnak ők a fikázásokra, ha egyszer élvezik azt, amit látnak. A két tábor talán még nem szakadt el ennyire élesen egymástól akkor, amikor 2007-ben kijött az első rész. Ezt még a későbbi fanyalgók is úgy-ahogy elismerték igényes látványfilmként.

Az amerikai hadsereg katari bázisát ismeretlen erők támadják meg. Ezt követően a védelmi miniszter nagy erőket mozgósít, és informatikus szakemberek egész seregét állíttatja rá ez egyetlen nyomra, ami egy meglehetősen zavaros, értelmetlennek tűnő hangsáv. Eközben a gimnazista Sam Witwicky (Shia LaBeouf) nagy nehezen összehozza első saját autóját, amivel reményei szerint a barátnő-kérdés megoldásához is közelebb kerülhet. Azonban miközben épp próbálná becserkészni egyből a suli legjobb csaját (Megan Fox), kiderül, hogy járgánya valójában földönkívüli organizmus, akit hamarosan újabb égi jövevények követnek. Ezzel pedig a gépszabású idegenek ősi háborúja megérkezik a Föld bolygóra.

Nagyon rég volt már, hogy legutóbb megnéztem ezt a filmet. Mióta blogot írok, tehát öt év alatt, ez volt az első alkalom, hogy leültem elé, így kíváncsian vártam a hatást, hiszen mindez azt jelenti, hogy amikor legutóbb találkoztam a Transformers-szel, még csak kb. 14-15 éves lehettem, és a Baljós árnyak esetében már bebizonyosodott, hogy ami gyerekként tetszik, az később hatalmas újranézéses csalódást tud okozni. És valóban, végigülve - nem szenvedve, mert azért élveztem - ezt a 130 percet arra jutottam, hogy felnőtt fejjel nézve már nem is annyira megkapó ez az alkotás. Nem több egyszerű látványfilmnél, olyan tucat-blockbusternél, amihez hasonló produkciók manapság kéthetente zaklatják a mozikat. Ettől függetlenül azonban továbbra sem gondolom azt, hogy a Transformers rossz film lenne. A forgatókönyv valóban nem egy nagy szám, de ha ezzel a ténnyel kibékülünk, igenis tudunk szórakozni a történet folyásában. A cselekmény háttérsztorija nincs túlgondolva, de szódával még egész értelmesnek is bélyegezhetjük, a mindenáron túlfokozott poénvilág gyakran fárasztó, de azért akadnak emlékezetes villanásai is, és habár a karakterek (főleg az emberek) nagyon kidolgozatlanok, azért tudunk szurkolni nekik. Ha azt az egy-két tényleg nagyon gyilkos hülyeséget (a nemzetbiztonság gimnáziumokban toboroz és társai) kivették volna a szkriptből, akkor az alapvető felületességet leszámítva tényleg kevés igazán nagy probléma lenne a történet háza táján.

Michael Bay-t már millió helyen ízekre szedték az óriásrobotos franchise miatt, és igen, én magam is úgy gondolom, hogy a direktor saját fénykorát hagyta végleg maga mögött, amikor belekezdett ebbe az őrületbe, de ettől függetlenül, nem lehet azt mondani, hogy rosszul rendezi meg filmjét. Ebben a legelső részben még a sokat emlegetett robbanásözön is lejjebb van fogva valamivel, az akciókoreográfiák pedig döntő többségükben jól mutatnak. A katari nyitózúzás véleményem szerint egyenesen mesteri, és a hosszú finálé során is bőséggel érkeznek emlékezetes momentumok. Bizonyos érdemeket pedig a legelvadultabb szubjektivitással sem lehet elvitatni a produkciótól. Audiovizuálisan ugyanis hatalmas élmény ez az egész. A CGI a 2000-es évtized egyik legelragadóbb teljesítményét produkálja, az Autobotok és az Álcák nagyon jól néznek ki, a hatásosan alkalmazott lassítások és a sokszor igazán kreatív kameramunka pedig még látványosabbá teszik az akciójeleneteket. A remek látvány hátterében ráadásul Steve Jablonsky kiváló filmzenéje szól, ami nagy kedvencem.

A Transformers színészgárdával is rendelkezik, még akkor is, ha a nagy zúzások közepette erről a néző hajlamos lehet megfeledkezni. Shia LaBeouf-ot nem szokás kedvelni úgy általában véve sem, de ebben a szerepben aztán különösen nem. Komoly problémáim nekem nem akadtak a főszereplővel, ám ettől függetlenül az azért biztos, hogy a színész helyenként eléggé túljátssza az idiótát, így nehezen vehető komolyan, mint a Föld megmentője. Megan Fox valószínűleg csak azért nem alakít rosszul, mert nagyon nem is kellett bármit is alakítania. Tízpercenként felmond két mondatot, a maradék időben pedig csábítóan mered a messzeségbe. A mellékszerepekben feltűnő nevek közül John Turturro az, aki még ebben a kontextusban is igyekszik igazán komolyan venni a színészmesterséget, pedig jelen van Jon Voight is, ám számára mintha az lett volna a rendezői utasítás, hogy mindegy, de mindenáron legyen pocsék.

A Transformers-t továbbra sem tudom rossz filmnek minősíteni. A szemnek és a fülnek nagy élmény ez a mű, az agynak már kevésbé, de ezzel a felállással talán ki lehet egyezni egy tempós akciófilm kedvéért. 7/10.