"Being in pain. Being afraid."
Mióta a Marvel elkezdte a filmvásznak tekintetében is komolyan venni magát, és nekiállt a mozis univerzum kiépítésének, egyre inkább az lehet az érzésünk, hogyha igazán szórakoztató szuperhőstémára vágyunk, a piros alapterületű logóval fémjelzett alkotásokban megtalálhatjuk számításunkat. Ráadásul elmondható, hogy a tartalmi mélyítésre való törekvés is egyre nagyobb mértékben van jelen alkotásaikban. A Netflix-et pedig ugye azért szeretjük, mert a tőlük érkező sorozatok évadai egy nagy csomagban kerülnek bemutatásra, nem kell egy hétnek eltelnie két epizód között, a néző azonnal a megjelenés után darálhatja az anyagot, ahogy csak bírja. Na, és most ez a két jól hangzó név összefogott. Daredevil figuráját eddig a kissé eltúlzott módon közutálatnak örvendő mozifilmből ismerhették a képregények világán kívül helyezkedő befogadók, ám most a karakter jogai visszakerültek a Marvelhez, de mozifilm helyett egy Netflix-sorozat érkezett. A döntés mindenképpen jónak tekinthető, hiszen a végeredmény magas színvonalat lő be.
Matt Murdock (Charlie Cox) pályakezdő ügyvéd, aki jó barátjával, Foggy Nelsonnal (Elden Henson) indít közös irodát. Matt egy gyerekkori baleset - sokak szerint hőstett - következtében megvakult, így tényleg senki nem gyanakszik arra, hogy ő lehet az a rejtélyes, maszkos alak, aki éjszakánként a New York-beli Hell's Kitchen mocskát igyekszik hatékonyan feltakarítani. Pedig ő rejtőzik a fekete álruha mögött, hiszen a baleset után elveszett látás helyét az elképesztő mértékben felerősödő egyéb érzékek vették át, emellett pedig a férfi profi harcművésszé is vált az évek során. Matt szereti a városát, ezért szeretné megvédeni. Az ellenfél az alvilágot uraló Wilson Fisk (Vincent D'Onofrio), aki szintén állítja, hogy jót akar Hell's Kitchennek, viszont a gyakorlatban mégis az agresszió és a félelem útjára lép. Valakinek meg kell őt állítani.
A sorozat nem epizodikus jellegű, a cselekmény egy fokozatosan, és intelligensen kidolgozott főszál mentén halad végig, amely ugyan nem képvisel konstans módon magas színvonalat, ám összességében mégis sikerül magával ragadóvá válnia. Klisék vannak, tulajdonképpen nem is olyan kevés, ám ezt megtudjuk bocsátani, mert tálalásuk és a köréjük felhúzott narratíva kettőse indokolttá és élvezetessé teszi őket. Azonban nem csak klisék vannak, a Daredevil meglepő húzásokban is bővelkedik, olykor képes egyenesen sokkolni merészségével. A karakterek kidolgozása nagyszerű, nem egydimenziós figurákról van szó, hanem sokrétű, vívódó alakokról, akikkel kivétel nélkül együtt lehet érezni. Még a főgonosz érzelmi világa is megérthető a maga módján. A karakterekről teljes képet a rendkívül precízen megírt, mély, idézhető gondolatokban bővelkedő párbeszédes jelenetek keretein belül kapunk. Matt Murdock ebben az évadban még nem igazán tetszeleg ügyvédi minőségében, ez a szál egyelőre mellékvágányon halad, ezt azért jó lenne megváltoztatni a későbbiek folyamán.
Amennyiben a címszereplő mozifilm formájában mutatkozott volna be, elképzelhető lett volna, hogy a hatásfok elvérzik a korhatár-besorolás erdejében, sorozat minőségben azonban a készítők megengedhették maguknak, hogy durvuljanak egy kicsit. És igen, akadnak véres, kemény, csonttörős jelenetek szép számmal, ám fontos leszögezni, hogy ezek nem az önkényes fajtából valók. A hatásos erőszakossághoz profi rendezési megoldások társulnak, amelyek pazar operatőri munkával egészülnek ki. Lenyűgöző beállításokat, és remekül koreografált, átlátható akciókat kapunk. A második epizód végén például olyan vágatlan zúzás van, ami számomra a The Raid: Redemption-t idézte. Az akciók időnként a képregények világának hangulatát is megidézik, Fisk bunyó közbeni mozgáskultúrája például egyenesen zseniális.
Charlie Cox elsőre nagyon rossz választásnak tűnt, ám soha ne legyen részünk kellemesebb meglepetésben! A színész egészen kiválóan hozza a főszereplőt, remekül azonosul Murdock érzelmeivel, gondolataival, és démonaival. Elden Henson szerencsére inkább hozza a jó barát figuráját, mintsem az ügyeletes vicces fiút. Deborah Ann Woll karaktere eléggé erőltetett módon kerül a cselekmény főáramába, de ez nem zavarja a színésznőt, aki remekül alakít. Vincent D'Onofrio igazán hatásos főgonoszt hoz, sikeresen mutatja be a rémisztő személyiségrajz minden fontos rétegét. Rosario Dawson is feltűnik néhány epizódban, bár őt egyelőre csak előkészítik, valószínűleg a későbbi évadokban lesz fontosabb szerepe.
A Daredevil nagyon jó úton indult el, erősre sikeredett a kezdés. Tartalmas, izgalmas, akciódús történetről van szó, ami időnként még egy-egy Marvel-mozifilmre is hajlandó utalgatni. Tetszetős. 9/10.
