Minden idők legjobb filméve lesz az, ami nem hoz majd egy ilyen listához bőven elegendő alapanyagot, ezért olyan filmeket is be kell majd raknom a legrosszabbak közé, amiket szívem szerint kihagynék. Ilyen év nem lesz. Soha. 2014 meg pláne nem volt ilyen, mert habár rengeteg nagyszerű filmet láthattunk idén, volt jó pár mocskosul rossz is. Vannak címek, amiknek itt lenne a helye, ám nem fértek be az első tíz közé, így megúszták a dolgot. Az alábbi művek számára azonban még ennyi mentség sincsen.
Amennyiben valamelyik filmről a bővebb véleményem is érdekel, kattints az adott alkotás címére!
10. Mr. Turner
Őszintén örülök annak, hogy nem vagyok semmilyen létfontosságú titok őrizője, mert bizony, ezzel a filmmel engem kegyetlenül ki lehetne vallatni. 150 perc kínzás és tortúra vár arra, aki van annyira mazochista, hogy még óva intésem után is hajlandó belevágni ebbe a produkcióba. A Mr. Turner botrányosan unalmas, túlnyújtott, üres, fullasztóan száraz produkció, a legrosszabb életrajzi film, amit valaha láttam.
9. Pompeji
Úgy tűnik, Kit Harington számára nem terem babér a Trónok harca színfalain kívül. A Pompeji-ben sem alakít nagyot, és a film egyéb elemei sem színvonalasak. Gagyi, logikátlan forgatókönyv gördíti előre a történetet, amiben a vulkánkitörés alig kap teret. A szappanoperákra hajazó operatőri munka generálta agyfaszt a vértelen akciójelenetek fokozzák idegtépő magasságokba.
Gagyi, gyermeteg, gagyi, élvezhetetlen, gagyi, érdektelen, ja, és mondtam már, hogy gagyi? Luke Evans számára nem hozott szerencsét a Drakula név, csak azt érte el, hogy mostantól hozzá köthetjük a népszerű vámpírtörténet egyik, ha nem a leggyengébb feldolgozását. Unalmas akciójelenetek, botrányosan gyenge forgatókönyv, és száraz atmoszféra jellemzik a produkciót.
Komolyan mondom, miközben néztem a filmet, többször eszembe jutott, hogy talán velem van a baj. Lehet, hogy az agyam útközben beadta a kulcsot, és nemsokára heves rángatózások közepette esek össze. Aztán rájöttem, hogy az én elmémmel semmi baj nincsen, egyszerűen csak a film, amit nézek, teljesen értelmetlen. Kevin Costner jobban tette volna, ha nem tör akcióhősi babérokra, mert nagyra vágyásával végül csak azt érte el, hogy az év egyik legcikibb filmjéhez adta a nevét és az arcát.
Komolyan vehetetlen, bugyuta film olyan forgatókönyvvel, amit akár egy hétéves kisfiú is írhatott volna. Csapongó, átgondolatlan, végtelenül sablonos, és nagyon buta. Az akciójelenetekről már ne is beszéljünk, átláthatatlan kapkodó képeket kapunk az élvezhetetlenség jegyében.
5. Téli mese
Fél tonna nyállal nyakon öntött, erőltetett giccsparádé, ami állatira teper azért, hogy mondjon valamit, ám küzdelmének eredménye csupán rengeteg értelmetlen mondat alkotta katyvasz lett, amiben, ha megizzadsz, akkor sem találsz egyetlen igazán értékes gondolatot sem. A negatív élményt fokozza, hogy a filmhez leszerződtetett remek színészek mindegyike élete egyik, ha nem a legrosszabb alakítását nyújtja.
4. Free Entry
Ha gúnyolódni akarnék, azt is mondhatnám, hogy nincs év végi legrosszabb filmes lista magyar alkotás nélkül, ám nekem most nincsen kedvem viccelődni. Nincs hozzá kedvem, mert szomorú vagyok. Szomorú azért, mert nehezen tudom elfogadni a tényt, hogy egy ilyen filmnek létjogosultsága, közönsége, és számos helyen pozitív kritikája van (utóbbi tényleg különösen fájó). Sajnálatos módon nagyon nagy célközönség számára készített, elképesztően rossz üzenetet közvetítő, összesen egyetlen értékelhető momentumot felmutatni képes mozgóképről van szó, amit a CineFest-en még a külföldieknek is képesek voltunk megmutatni.
3. Kavarás
Adam Sandler megpróbálta feléleszteni oszlásnak indult karrierjét azzal, hogy Az 50 első randi jóféle színvonalára emlékezve ismét maga mellé vette Drew Barrymore-t. Ám ez a húzás most nagyon nem jött be. Nem a színésznővel van a baj, sőt, Barrymore a Kavarás egyetlen értékelhető elemét képezi. Unalmas, túlnyújtott, lapos történetvezetés, száraz hangulat, és pocsék humorvilág jellemzik a filmet.
2. Az erdő
Tudod, ez az a film, amiben félóráig kell bámulnod egy erdei ösvényt, és nem azért, mert a vágó elaludt az utómunkálatok közben, hanem azért, mert a rendező azt szeretné, ha te is éreznéd azt a mély művésziességet, azt a mondanivalót, amit ki lehet látni ebből a hosszú-hosszú ideig az arcunkba tolt állóképből. A gond csak az, hogy az idegesítő, értelmetlen, dögunalmas, de mindenáron intelligensnek tűnni akaró vergődést nehéz elviselni. Ha nem ingyen nézem a Filmhéten, visszakértem volna a pénzem. Tényleg.
1. Szexvideó
Ti tudtátok, hogy a szexnél nincs fontosabb dolog az egész világon? Igen? Akkor Jake Kasdan filmje számotokra már nem tud semmi újat tanítani. Botrányosan szexcentrikus vígjáték, amit csak azért nevezek vígjátéknak, mert jobb nem jut eszembe. A Szexvideón ugyanis nem lehet nevetni, nem hazudok, egyetlen pillanatra sem tudott még csak megmosolyogtatni sem ez a trágyakupac, amelynek negatív hatásfokát csak tovább fokozzák a förtelmes színészi játékok. Cameron Diaz-rajongók (vannak ilyenek??!) szigorúan kerüljék, mert kitérnek a hitükből!
