Movie Tank

A dán lány (2015)

2016. január 20. - Sparrow

Egészséges gondolkodású, más megnevezéssel a nagy többséghez tartozó emberekként számos jelenség, attitűd, identitás lehet furcsa vagy egyenesen taszító számunkra. Ezek közül a transzexualitás az egyik, ha nem a legneccesebb, hiszen mégis milyen aspektusból vizsgálva érthető meg az, hogy egy férfit valami belső hang arra késztet, hogy feladja eleve elrendelt szerepkörét, és mind testben, mind pedig lélekben nővé váljon. Tom Hooper életrajzi drámán keresztül próbálja bemutatni ezt a kérdéskört.

danish.png

Einar Wegener (Eddie Redmayne) népszerű festő, aki boldogan él feleségével (Alicia Vikander) Koppenhágában. A pár éppen a gyermekáldást igyekszik összehozni, amikor megkezdődnek, vagy inkább folytatódnak a mindent megváltoztató folyamatok. Einar kezdetben csupán a nejével közösen kigondolt kísérletező játszadozás céljából ölt magára női ruhákat, sminket és parókát, ám az ezekben való létezés egészen új fordulópontot hoz életébe. Einar egyre többször veszi magára női alteregója, Lili külsejét és jellemét, mígnem végleg kijelenti, hogy Isten őt nőnek teremtette, és férfiúi teste nem több egyszerű betegségnél. A betegségeket pedig kezelni szokták...

Két óra sok ebből a témából. Az persze egyértelmű, hogy az Oscar-szezonra gyúrt életrajzi drámáról van szó, ilyen szempontból pedig természetes, hogy érdekes és valamilyen mértékben felzaklató alapanyagot választanak a készítők. Viszont nehezen tudom elképzelni azt, hogy A dán lány sikeres legyen, hiszen gondoljunk csak bele... Vajon mennyi néző fog jegyet váltani egy tömény két órás, transzexuális kálváriára. Olyan dolog ez, ami valószínűleg nem igazán érdekli az embereket. Mindennek tetejébe még csak nem is sikerül olyan sztorit fogni, ami kellően izgalmasan és tartalmasan mutatná be az alapkonfliktust, mint ahogy azt tette például a Büszkeség és bányászélet a homoszexualitás témakörében. Einar Wegener élettörténete valóban szokatlan és megrázó, de ha végiggondoljuk, csupán annyiról szól, hogy egy férfi újra és újra nőnek öltözik, és ebbe a szerepbe egyre hosszabb időszakokra ragad bele. Ezen túlmenően A dán lány nem szolgál valódi cselekménnyel, márpedig ez a nézőnek is fel fog tűnni 60-70 perc után, amikor a sokkszerű hatás elmúlik.

A sokkszerű hatás kétségtelenül Tom Hooper rendezői megközelítésének köszönhető, a direktor ugyanis nem finomkodik, ha már ilyen témát választott, akkor igyekszik a tálalást minél emlékezetesebbre komponálni. Einar belső vívódásai, lelki metamorfózisa erőteljes, naturális drámai csúcspontokban tetőzik, amelyek rövidebb időkeretekben tényleg képesek földhöz vágni a nézőt. Ugyanakkor az is elmondható, hogy Hooper néha meglehetősen kínos képsorokat generál, mintha kifejezetten a ripacskodást próbálná előhozni színészeiből. Tény azonban az is, hogy az operatőri munka kifejezetten izgalmas tud lenni helyenként, nem csupán szép nagy totálokat, hanem ügyesen eltalált beállításokat is láthatunk. Mindez persze varázsát veszti a túlnyújtott játékidő eredményeként.

danish2.png

Eddie Redmayne ismételten megcélozza az Oscar-díjat, de ezúttal tényleg csak az alaptéma miatt van ott a jelöltek között. Alakítása ugyan nem rossz, helyenként kifejezetten gazdag érzelmekben, ugyanakkor gyakran túljátszott, hiteltelen, és fárasztó is tud lenni. Alicia Vikander lazán lejátssza partnerét a színről, neki simán odaítélném az aranyszobrot.

A dán lány merész témaválasztásával valószínűleg maga alatt vágja a fát, de még azok se számítsanak óriási élményre, akik bizalmat szavaznak a produkciónak. Nem rossz, helyenként erőteljes, néha kifejezetten érdekes, de maradandónak nem igazán nevezhető. 6/10.

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr228288292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kispotzak 2016.01.21. 00:09:33

Sparrow, a kritikádat nem vitatom, hiszen nem láttam a filmet. Engedd meg viszont h egyetlen mondatodba belekossek :-) .
Azt irod, mi késztet efy férfit arra hogy feladja eleve elrendelt szerepkoret".
Épp ez az, h nem feladja és nem eredeti. Ezek az emberek beleszuletnek egy bőrbe, ami nem a sajatjuk. Nyilván en sem tudom és te sem tudod elkepzelni, de vmi olyasmi lehet, mintha mindazzal a gondolkodasmoddal, vagyakkal, stb amivel most élsz, női testben kellene letezned (ja, abból indulok ki h pasi vagy :-) ). Csak akkor érzed jól magad ha férfiként viseljedhetsz, férfi ruhat viselhetsz, és férfiként kozeledhetsz egy nőhöz, de a kornyezeted ezt rosszalloan v undorodva reagalja le. Ebben az esetben nem az eleve elrendelt szerepkorodbol vali kilepesnek erezned azt ha ferfikent elfogadnanak - akar egy műtét árán ami olyanná tesz amilyennek te megeled magad - hanem teljesen normalisnak..

Terézágyú 2016.01.21. 07:57:07

"feladja eleve elrendelt szerepkörét, és mind testben, mind pedig lélekben nővé váljon."

Éppen arról van szó, hogy ő lélekben már előtte is nő volt. Csak maga sem tudta sokáig.

Tehát csak testben (és társadalmi viselkedésben stb.) kell nővé változnia, lélekben nem.

Terézágyú 2016.01.21. 08:04:53

Egyébként jellemző ránk, hogy pl. kétezer év keresztény tanítása után sem tudunk elszakadni attól, hogy a lélek számít, nem a test. A test csak gyarló, mulandó, "disznó testvér", és nem ez a lényeg, hanem a halhatatlan lélek, ami az istené, ami Isten része... és ugye továbbra is azt mondjuk, hogy "bakker, pasitested van, akkor pasi vagy lélekben is és kész, fogd be a szád!"

SarahConnor 2016.01.21. 08:22:55

Csak azt tudom írni, amit egy másik Danish Girl-kritikához: túl kellene lépni egy kritikánál azon, hogy az Oscar-ra készült és az Oscar miatt lett olyan, amilyen. Iszonyú sekélyes, eleve hibás megközelítés, hisz nem tudhatjuk, igaz-e, és már eleve egy "fekete ponttal" indít a film, pedig még el se kezdtük tárgyalni. Divat lett ezt a frázist puffogtatni, mintegy így lealacsonyítva a díjat és a filmet is, de merő sötétség minden érzelmesebb drámára rádobni, hogy "Oscarra hajt". Basszus, az emberi érzések skálája, amit film bemutathat, véges. ha elkezdjük mindre azt mondani, hogy azért a fájdalomról szól, mert Oscarra hajt, nagyon be fogunk szűkülni.
A Saul fiánál is mindenki okádja, még az is, aki nem látta, hogy azért holokauszt, mert Oscarra hajtott (meg pénzre). Eszébe se jut senkinek, hogy a Holokauszt filmes eszköz. De semmi baj, azért írjunk kritikákat.

fércnél maradandóbb 2016.01.21. 13:28:27

Ezt a kettőt kéne már csak összehozni, és tuti hogy letarolja a világot: Saul fia, a dán lány

fércnél maradandóbb 2016.01.21. 13:32:05

@Lenina Huxley:
"a Holokauszt filmes eszköz"

Én meg azt hittem megtörtént esemény

Terézágyú 2016.01.21. 14:03:47

@fércnél maradandóbb:
De ha lenne benne egy kövér, ronda román csendőr, aki szájon vág egy székely gyereket, aki ezután belemondja a kamerába, hogy "ma még olyan világ van, amikor akárki pofonüthet egy magyart... de nem mindig lesz ilyen világ!" - akkor te el volnál ájulva ettől a filmtől, és megnéznéd százszor, és jaj lenne annak, aki rosszat mondana róla...

fércnél maradandóbb 2016.01.21. 14:50:04

@Terézágyú:
Akinek bináris logikája van nem érdemes művészettel foglalkoznia. Legfeljebb fekete-fehér állóképet nézzen, azt is csak a készülékbeállításhoz. Elég egy fekete kocka meg egy fehér, az egyik a jó a másik meg a rossz

Nagyjából persze ide tendál a filmgyártás is, az egybites ember számára termel virtuális evidenciát a trendis féligazságokhoz
süti beállítások módosítása