Vígjátékok esetében nehéz előrelátónak lenni. Hogyha találkozunk egy szórakoztató előzetessel, könnyedén felmerülhet bennünk a kétely, hogy a ravasz készítők talán a film összes vicces jelenetét belesűrítették a trailer két percébe. Olyan is előfordul, hogy egy alapvetően unalmas előzetes produkál egy-két kirobbanóan ütős poént, és ezért hajlamosak vagyunk abban reménykedni, hogy még több hasonlóban lehet részünk, amennyiben jegyet váltunk a produkcióra. A Csábítunk és Védünk az utóbbi kategóriát erősítette, és pontosan így fogja ügyesen csapdába csalni a nézőket.

Cooper (Reese Witherspoon) apja nyomdokait követve rendőrnek állt, ám a kelleténél jóval merevebb, a szabályzat minden egyes ékezetét szentírásként tiszteli, és ehhez ráadásképpen némi szerencsétlenség is társul. A civilek biztonsága érdekében a bizonyítékraktárba helyezett rendőrnő egy napon váratlan terepfeladatot kap. Egy nemrégiben letartóztatott drogvezér ügye okán kell biztonságban eljuttatnia a koronatanú feleségét (Sofia Vergara) a tárgyalás helyszínére. A kezdetben egyszerűnek ígérkező munka azonban veszélyessé válik, amikor az állandó jelleggel civakodó páros vérszomjas üldözőket kap a nyakába.

Anne Fletcher filmje kapcsán csupán a kisebbik gond az, hogy a jelenetek nagy része elképesztően kínos. Az igazán durva probléma nem más, mint az, hogy emögött abszolút szándékosságot lehet felfedezni. Nincs bosszantóbb annál, amikor a nézőben lassacskán tudatosul, hogy olyan vígjátékot néz, a legrosszabb esetben ugye pénzért, ami a lehető legnemesebb egyszerűséggel kifejezve direkt szar. A cselekmény fantáziátlan, unalmas, és logikátlan. Egyáltalán nem értem, hogy miért kellett napvilágot látnia ennek az alkotásnak, hiszen az alkotók még egy épkézláb alapötlettel sem rendelkeztek. A karaktereket szívesen nevezném sablonosnak, ám az az igazság, hogy a jellemrajzok olyan szinten felületesek, hogy még a klisék szintjét sem ütik meg igazán. A poénvilág az esetek döntő többségében kínos, a néhány valóban jól eltalált mozzanatot pedig nyugodtan tulajdoníthatjuk a nagy számok törvényének. Mindehhez unott hangulatú rendezés, és botrányos vágás társul, de még egy normális soundtrack-et sem sikerült összehozni.

Reese Witherspoon nagyon rossz. Kifejezetten zavarba ejtő nézni, ahogy a színésznő erőlködik és szenved, és szinte már elsírja magát, annyira nem megy neki a normális színészi produktum prezentálása. Mivel tudvalevő, hogy egy amúgy igazán tehetséges, bár jó szerepeket csak szökő évente egyszer választó színésznőről van szó, kénytelen vagyok azt gondolni, hogy a pocsék karakter és a béna rendezés kettőse az, ami gajra vágta Witherspoon munkáját. Sofia Vergara mellei egész korrekten helytállnak, a mellékszereplőket azonban már el is felejtettem.

A Csábítunk és Védünk nagyon félrement. Ennyire fantáziátlan alapból filmet csinálni egyértelműen bátor dolog, a végeredményért pénzt kérni azonban már inkább pofátlanság. 3/10.