Nem is volt olyan régen, hogy Rick felébredt a kórházban és maga körül mindenfelé élőhalált látott, erre tessék, máris itt vagyunk az ötödik évad célegyenesében. Volt egy elég súlyos mélypont a közelmúltban, ám a múlt héten visszatért a hitem a sorozatba, így kíváncsian vártam, hogy a 90 perces szezonfinálét megelőző epizód mit tartogat.

Jól sikerült ez a rész is, ám messze nem tökéletes az összkép. Sasha idegösszeroppanásával és zombigyilkolászó kényszerével indokolatlanul sokat foglalkoznak a készítők, ráadásul ezen a szálon nem is sikerül egyről a kettőre jutniuk. Mégis az epizód jelentős részét ezzel a témával töltjük el, miközben csupán annyi vigaszunk lehet, hogy a maszkmesteri munka még mindig lehengerlően király.

Az igazán érdekes dolgok Alexandria falain belül történnek. Az előző rész eseményi után megkezdődik a vádaskodás, és ebből nagyszerű hangulat formálódik. Amolyan feszültséggel terhes vihar előtti csend jellegű légkör alakul ki, ami a kiváló zenei aláfestéssel teljesedik ki igazán. Tovább bonyolódik a családon belüli erőszak vonulata, amely kapcsán megjelenik a halálbüntetésnek a zombiapokalipszis kontextusába átültetett dilemmája is. Utóbbi igazán érdekes sztorielem.

A főáram természetesen Rick csapata és az alexandriai lakosok közötti súrlódás. Lehet, hogy a két csoport mégsem képes egymás mellett élni. Ez azért mondjuk várható volt. Mindeközben a portyázó Daryl zaklató érdekességeket fedez fel, amelyek valószínűleg már inkább a hatodik évad cselekményéhez kötődnek.

Az epizód záróképe meglepő, a konfliktusok pedig kellő mértékben előkészültek arra, hogy az a 90 perces zárórész indokoltan legyen ennyire hosszú. Meglátjuk. Ez a rész 8/10-et ér.