A válogatás és a rangsorolás alapját kizárólag a meglepetés mértéke adta.
Szerencsére nem csak a csalódás visszatérő eleme a filméveknek, hanem a pozitív meglepetés is. Ahogy mindig, úgy 2014-ben is akadtak olyan alkotások, amiket leginkább kötelességtudatból néztem meg, azért, hogy tudjak írni róluk, ám a megtapasztalt élmény számos esetben szájtátásra késztetett, hiszen a várt közepes, vagy egyenesen rossz filmek helyett remekbe szabott műveket láthattam. Nagyszerű érzés pozitívan csalódni egy mozgókép megtekintése során. Idén ők leptek meg a legjobban:
Amennyiben valamelyik filmről a bővebb véleményem is érdekel, kattints az adott alkotás címére!
5. 22 Jump Street - A túlkoros osztag
Az első részért sokan oda voltak, számomra azonban nem volt több egy lapos, feledhető komédiánál, ennek megfelelően nem is igazán érdekelt a folytatás. Aztán valahogy mégis megnéztem, és az élmény egészen meghökkentő volt. A 22 Jump Street ugyanis kiváló vígjáték. Pörgős, kreatív, és nagyon, de nagyon vicces. Jonah Hill és Channing Tatum párosa pedig nagyszerűen működik.
4. VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
Nagyszerű érzés, hogy egy magyar filmet is betehetek a meglepetések közé. Ki tudja, ha nincs a Filmhét, talán a mai napig nem láttam volna Reisz Gábor remek vígjátékát. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan legnagyobb erőssége az, hogy egyedi. A főhős kreatív jelenetkoreográfiák során keresztül araszol a végkifejlet felé, miközben vicces, ám ugyanakkor tartalmas helyzetekbe keveredik, a hangulat pedig szárnyal.
3. Időhurok
Ez az eredeti címén (Predestination) sokkalta csábítóbbnak ható, időutazós science fiction nálunk csak DVD-re jött ki, és hogy ez mennyire felháborító, azt inkább neki sem állok ecsetelni. Az Ethan Hawke főszereplésével készült, pörgős, izgalmas alkotás elképesztően merész formában bontja ki a tyúk-tojás dilemmát, miközben keresi a kakast, és miután megtalálja, már érzed is az epét feljönni a torkodon. Gyomorforgató, ámde zseniális sztori, pazar kivitelezésben.
Na ettől aztán annyit se vártam, hogy majdnem el se mentem megnézni. Végül azonban nagyon kellemes meglepetésben volt részem. Hugh Grant vígjátékára valószínűleg nem fogunk túl sokáig élénken emlékezni, de amíg nézzük, nagyszerű kikapcsolódást nyújt. A szerelemhez amúgy semmi köze nincsen a sztorinak, a Hogyan írjunk szerelmet ugyanis egy jól működő dramedy. A poénok ülnek, a popkult utalások működnek, a drámai él nem veszik el. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni!
Kifejezetten rossz filmre számítottam ettől a young adult regényadaptációtól, ám a végeredmény letaglózó erővel lepett meg. Az emlékek őre az év bombameglepetése, ez számomra nem vitás. Az operatőri munka kreativitása, a fokozatosan egyre színesebbé váló fekete-fehér fényképezéssel, lenyűgöző. Jól bemutatott antiutópiának, többnyire remek színészi játékoknak, és nagyszerű mondanivalónak is örülhetünk.
