Movie Tank

A zongorista (2002)

2014. november 09. - Sparrow

Életek váltak semmivé, sorsok omlottak össze, lehetőségek porladtak el a háború, a holokauszt, a fajgyűlölet tüzében. A gettóba tömörített zsidóság számára nem létezett nap, csak árnyék, nem volt jóllakottság csak éhezés, nem volt remény, csak fájdalom és kín. Kétségbeesett túlélni akarás a mocsokban, az állandó félelem árnyékában. Nem tudhatták, ki lesz a következő szerencsétlen, akibe egy német katonatiszt önkényesen golyót ereszt. Nem tudhatták, hogy másnap is együtt lesz-e még a család. A holnapnak nem volt létjogosultsága. Gyerekek, öregek, férfiak, és nők lelték halálukat, a történelem minden bizonnyal legértelmetlenebb mészárlása ártatlan lelkek tömegeit taposta el, és nyelte magába. Ám legyen akármekkora a káosz, követeljen akármennyi életet a mészárlás, túlélők mindig vannak. Ők elmesélik, tudatják a világgal, hogy mit láttak és tapasztaltak. 

Wladyslaw Szpilman zsidó zongoraművész túlélte, és elmesélte. Roman Polanski pedig leforgatta.

pianist2.jpg

Wladyslaw Szpilman (Adrian Brody) Varsóban él családjával. Tehetséges zongorista, aki rendszeresen zenél a rádióban. Miután a nácik lerohanják Lengyelországot, a főhős és szerettei megtapasztalják a zsidókra kiszabott, egyre szigorúbbá váló intézkedéseket, amelyek később gettóba tömörítésig fajulnak. Wladyslaw családját egy idő után deportálják, ő maga azonban a zsidókból álló rendőri testület egyik tagjának köszönhetően elkerüli a biztos halálba induló vonatot. Így kezdődik meg a férfi hosszú kínszenvedése, amelynek során végignézi a Varsóban zajló, borzalmasabbnál borzalmasabb eseményeket, miközben kétségbeesetten próbál túlélni a leginkább a kegyetlen pokol benyomását keltő romok között.

Szíved szerint már ott elsírnád magad, amikor Szpilmanék jóformán csak legyintenek a német fennhatóságra, és kifejezetten jót szórakoznak a nácik közelinek tetsző kudarcán, amikor 1939 őszén meghallgatják a rádióadást, ami Nagy-Britannia hadüzenetéről informálja a lakosságot. Ám a felszabadító erők nem érkeznek meg, a lengyelországi zsidóság helyzete pedig egyre romlik. A forgatókönyv kimért fokozatossággal mutatja be az egyre bestiálisabbá váló helyzetet, a szenvedések, a kínok, a félelmek halmozódását, végül pedig egy leépült, éhező, magányos férfi szemszögéből meséli a történetet. Egy férfiéból, aki már a remény fogalmáról is teljesen elfeledkezett, és csak az a kinyithatatlan konzervdoboz tartja benne a lelket, amire csodával határos módon lel az omladozó épületek falai között. És talán itt rejtőzik A zongorista igazi titka. Az emberközeliségben. Mert ez a film nem a nagy dolgokat mutatja meg, hanem a kicsiben zajló borzalmakat. Az erkélyről lehajított öregembert, az utca kövére fektetett zsidókat, akikre tarkólövés vár, a menekülés közben meggyilkolt kisgyerekek hulláit. Mindezt egy bujkáló, túlélni próbáló férfi szemszögéből láthatjuk. A gettóban csak addig tartózkodunk, amíg el nem durvul a helyzet, utána már kívülről figyeljük az eseményeket. Tehát igen, az igazán nagy dolgokról kisebb epizódok keretein belül értesülünk, ám így talán még fájdalmasabb az események hatása.

Azonban a cselekményvezetés kétségtelenül túl van nyújtva, egy idő után megszaporodnak a fölösleges jelenetek, és sajnos unalmassá válik a  produkció. A két és fél órás játékidő abszolút indokolatlan. Végignézzük a gettólázadást, betekintést nyerünk a partizánmozgalmakba, de mindenekelőtt az éhező, magányosan bujdosó egyént figyeljük. Hatásos, csak pont a katarzis, az igazán letaglózó érzelembomba, a fájdalmas atmoszféra végletekig fokozása marad el. És ezért egyértelműen a mű hossza okolható. Körülbelül 110 perc bőven elegendő lett volna...

pianist.jpg

Roman Polanski nem vehette át személyesen a rendezői Oscar-díjat az ellene érvényben lévő elfogatóparancs miatt, ám az elismerést nagyon, de nagyon megérdemelte a művész, hiszen a direktori munka az, ami a túlnyújtott cselekmény generálta nézői elégedetlenkedést képes megfelelő mértékben ellensúlyozni. Polanski ki akarja irtani a lelkedet. Az úriember ugyanis olyan naturális módon depresszív, sötét, szinte már gonosz képeket komponál, amivel a lehető leghitelesebben képes átadni a náci népirtás értelmetlenségét és borzalmasságát, a zsidók szenvedésének szörnyűségét, illetve a túlélési ösztön kétségbeesett tombolását, ami a reményvesztett lelket is hajtja előre a romok között.

A képi megvalósítás egyszerűen zseniális. A zongorista minden képkockája könnyfakasztó mélységgel érzékelteti azt a fájdalmat, amit mi még hírből sem ismerhetünk, de a holokauszt árnyékában sínylődő ártatlanoknak a mindennapjait képezte. A statisztakezelés elsőosztályú, a díszletvilág minden ízében lenyűgöző, a különböző nagyszerű beállítások pedig kiválóan segítik a történet hiteles elmesélését. A főhős szemszögéből bemutatott eseménylánc ijesztően közelivé válik azáltal, hogy a kamera gyakran Wladyslaw tekintetének szerepét veszi fel. A remekül megkoreografált, hosszú snittek elősegítik, hogy igazán belemélyedjünk a műbe, hogy valóban átérezzünk mindent, szenvedést, sötétséget, kilátástalanságot, amivel a történet szolgálni tud.

Adrien Brody nagyon jó a főszerepben. Az Oscart nem érzem száz százalékban indokoltnak, ám ettől függetlenül kétségtelen, hogy a színész igazán hiteles alakítást nyújt a bujdosó zongorista bőrében. Átható beleéléssel mutatja be a fokozatosan leépülő, lelkileg és testileg egyaránt nagy borzalmak céltáblájává váló művészt.

A zongorista mindenképpen kötelező mű, de csakis akkor, amikor elviselhetőnek érzel egy két és félórás nyomortablót, ami mondhatni egyedülálló hitelességgel mutatja be egy zsidó férfi szenvedéseit a II. világháború évei alatt. Kétségtelen, hogy túl hosszú, való igaz, hogy közel sem minden pillanatában érdekes, de mégis kihagyhatatlan! 8,5/10.

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr466878213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pandius 2014.11.09. 15:02:52

"kiválóan segítik a történet hiteles elmesélését" Ezek a filmek csakis erről híresek... Majd ha foglalkozik a kiváltó okokkal is, ami miatt előbb utóbb valamiért mindig nem kívánatos társaság lesz belőlük. A történelem számos példát mutat rá. Ha engem különböző korokban, különböző népek mindig megutálnak, akkor csak elgondolkoznék, hogy én is hibás vagyok talán... Csak sajnos a "kiválasztott nép" életérzéstől nem tudnak szabadulni. A legsovinisztább nép a világon. A liberalizmust is csak mások országában tudják hirdetni saját maguk védelméért. Izrael meg köszöni szépen elvan a nacionalista-soviniszta-nemzetvédő politikájával. (Abszolút helyesen, mindenkinek így kellene.) Mindamellett rettentően sajnálom az összes szenvedő alanyát a háborúnak. Sok jó zsidó ember is odaveszett sajnos. Mint ahogy mások is...

Joe84 2014.11.09. 15:12:21

Nincs nap holokausztozás nélkül. Kicsit unalmas már.

mojoking77 2014.11.09. 15:31:26

Naszolval....
remelhetoleg mindenki boldogan kizsidozta magat a is aki ki akarta, akkor beszeljunk a filmrol, es a kritikarol.
Sokaig meg sem akartam nezni, mondvan, na, itt a kovetkezo Schindler listaja, raadasul felesegem anno megnezte, es szorntyen lesulyto kritikat fogalmazott meg rola, igy egeszen iden tavaszig toltam magam elott, a megnezendo filmek listajan ot is.
Amiben maximalisan egyetertek a post irojaval, es flesegemmel is, hogy valami kegyetlenul el van nyujtva.. De borzalmasan. Ebbol a filmbol kb fel orat ugy ki lehetett volna vagni, hogy semmi nem serul igazan benne. Persze, persze, borzaszto, es szornyen sajnalunk minden aldozatot, de basszus, ezt mar egyszer megmutattak, latvanyosabban, megdobbentobben, hatasvadaszabban. Ha nem lett volan Adrien Brody, akkor ez a film mar reg eltunt volna a sullysztoben. Fogalmam nem volt rola, hogy egy olyan kvalitasu csoka, mint o, megis mi a pek %#$ert kapott Oscart. Aztan megneztem, es minden kritikat visszaszivok, amit valaha mondtam rola. Egyszeruen zsenialis. Igy eloadni azt, hogy hogyan gyozi le a tulelooszton a lelket, senkitol nem lattam meg. Tokeletes volt.
De a tobbi....
En adtam ra 7.5-et anno, de ebbol legalabb 2 pont csak a foszereplo szenzacios jatekaert.

mojoking77 2014.11.09. 15:35:38

termeszetesen lesujto, es nem lesulyto. Mindig megfogadom, hogy atolvasom, mielott elkuldom... Bocs

conchita wurst 2014.11.09. 15:38:37

alapból bannolunk minden filmet ami akár csak utal a hollótémára.

2. vh-s filmeket szeretnénk látni.

porch monkey 4 life! 2014.11.09. 16:07:20

Ennél a filmnél nem a téma a probléma. Hanem az, hogy unalmas. Kibaszottul. És érdektelen.

PR_fact 2014.11.09. 19:15:26

"könnyfakasztó mélységgel érzékelteti azt a fájdalmat, amit mi még hírből sem ismerhetünk"

Sajnos nem kell messzire utazni honfitársainknak sem, hogy megismerjék a rettegést, a mindennapi fajgyűlöletet és az érzést hogy a törvény és őrei nem őket védi, hanem a támadókat. Egy magyart meglincselhetnek fényes nappal a nyílt utcán, ha rosszkor rossz helyre téved, vagy ha megpróbálja megvédeni a tulajdonát. Sajnos a hollywood-i de magyar rendezők sem kapkodnak a téma után, talán sejtik, hogy ezért nem jár Oszkár?
süti beállítások módosítása