Movie Tank

Sabaton: Heroes (2014)

2014. augusztus 05. - Sparrow

Már két törzskommentelő, ThePretender és Bruse is kérte, hogy írjak a Radiohead OK Computer című albumáról, úgyhogy ígérem, a legközelebbi lemezkritika már tényleg ama műről fog szólni. Viszont a legújabb Sabaton album kivesézése már régóta kívánkozik a blogra, hónapok óta tervezem az elkészítését, így most a svéd banda legújabb műve kerül terítékre. A Sabatont ismerők jól tudják, hogy a skandináv zenekar történelmi események és személyek megéneklésére szakosodott, a Heroes pedig még ennél is szűkebb tematikát követ, ugyanis eme új anyag minden egyes dala olyan II. világháborús hősöknek állít emléket, akikről általában nem írnak a történelemkönyvek. Pedig megérdemelnék, hogy legalább megemlítsék őket...

sabatonheroes.jpg

1. Night Witches

A háttérből, vagy ha úgy tetszik, a múltból szól, visszhangszerű tálalásban az első strófa, ami után egyik pillanatról a másikra kegyetlenül felerősödik a hangerő, és egy magával ragadó, zúzós, és nagyon hangulatos track veszi kezdetét. A szovjet női bombázó ezred a dalszövegnek, az erőteljes dobtémáknak, és az elragadó gitárfutamoknak hála legyőzhetetlen, erőteljes atmoszférával körítve kel életre ebben a nótában. Aztán ismét megérkezik a visszhang, és a történet visszatér a múltba, oda, ahová való. Rövid, mindennemű időhúzástól mentes, durva tombolás. Fantasztikus!

2. No Bullets Fly

Egy minden szempontból megéneklésre termett történetről van szó. A második nóta ugyanis egy német pilótáról szól, aki visszakísérte súlyosan sérült amerikai ellenfelét a biztonságos bázisra. A kiváló gitárbevezetővel induló nóta ütemes, de az előzőnél jóval lassúbb tempójú összképben teljesedik ki. Az éneknek és a pazar zenei témáknak köszönhetően végig jelen van a hihetetlenségében csodálatos tény hangulata. A tényé, hogy ez valóban megtörtént, egy német katona, a borzalmas világégés közepette hitt a becsületben, és segítő kezet nyújtott egy idegennek, egy ellenségnek.

3. Smoking Snakes

Az egyik kedvenc nótám az albumról. Három brazil katonáról szól, akik egyedül maradtak az őket körülzáró német haderőkkel szemben, de megadás helyet halálukig harcoltak. A dalnak keretet adó strófa mellett a dalszöveg többi sora is fantasztikus, élen természetesen az elképesztően ütős refrénnel. És persze, nem feledkezhetünk meg a remek gitárszólóról, és a brutális erejű dobtémákról sem. A halálig tartó küzdelem, a megkérdőjelezhetetlen büszkeség és becsület atmoszférája végig belengi a nótát, és az önfeláldozó hősiesség valóban életre kel, és lángol a track minden egyes másodpercében.

4. Inmate 4859

Az üveghangokkal (legalábbis szerintem azokkal) operáló bevezető dallamok néhány másodpercet követően erőteljes gitár riffbe mennek át, ami a nóta kiváló alapszólamává válik. A dal ezúttal Auschwitzba visz el, ahol egy bizonyos Witold Pilecki halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor egy, a koncentrációs táborban kirobbanó felkelés élére állt. A dalszöveg refrénje elképesztően erőteljes, a háttérvokállal megerősített ének pedig csak még jobban ráerősít a kirobbanó hatásra. Nagyon jó ötlet volt Joakim Brodénéktől, hogy a dalt arra a tényre fűzzék fel, hogy az emberek többségével ellentétben ők tudják a hős nevét. És ebbe a húzásba akár még a holokauszttagadás kritikáját is bele lehet látni.

5. To Hell And Back

A hangulatos füttydallam remekül teremti meg az alaplégkört, és ahogy az előző nótában az üveghangok esetében történt, úgy most a füttytémát is átveszik a gitárok, ami megintcsak elképesztően magával ragadó húzás a banda részéről. Egy többszörösen kitüntetett amerikai katonáról szól a dal, amelynek refrénje elképesztő erővel taszítja a hallgatót a hidegrázás karjaiba. Az unalmas gitárszóló nem hosszabb a kelleténél, a fütyüléshez visszatérő, az utolsó refrént előkészítő szakasz pedig remekül ágyaz meg a track befejezőstrófájának.

6. The Ballad Of Bull

Az ausztrál Leslie "Bull" Allenről szóló dal egyértelműen az album legjobban sikerült trackje. Kiemelkedik a többi darab közül, hiszen egy csodaszép, lassú balladáról van szó. Brodén erőteljes énekének és a pazarul megírt dalszövegnek hála maximálisan átjön a bátorság és a hősiesség által uralt atmoszféra. Történet egy emberről, aki teli pofával röhögött bele az életveszély arcába, és 12(!) amerikai bajtársát mentette ki a lángok közül. Most is elejétől a végéig ráz a hideg, miközben hallgatom, pedig már vagy ötvenszer végigment a lejátszón.

7. Resist And Bite

A track alapját képező gitár riff kiválóan teremti meg az alaphangulatot, amire szükség is van, hiszen ismét csak egy nagyszerű történet kerül megéneklésre. A magára maradó belga haderő elszántsága erőteljes köntösbe burkolva kel életre ebben a pazar refrénnel és remek gitárszólóval operáló tételben.

8. Soldier Of 3 Armies

Megintcsak a gitártémák teremtik meg a dal erejét, és persze a szóló, ami rövid ugyan, de baromi ütős. A téma ezúttal a finn Lauri Törni, egy igazi túlélő, aki három hadsereget is megjárt, rengeteg borzalmat látott, és olyan életutat járt be, amilyennel csak nagyon keveseket átkoz meg a sors. A dalszöveg kiválóan mutatja be a háborút, mint lételemmé, az ember szívét helyettesítő implantátummá váló tartozékot.

9. Far From The Fame

A bebörtönzött csehszlovák hősről szóló dalt kreatív dobtéma vezeti fel, amit aztán kiegészítenek a gitárok, és ezzel kiteljesedik a magával ragadó atmoszféra. A dalszöveg őszintén, fölösleges nyáladzás nélkül tiszteleg egy, az őt megillető hírnévtől és dicsőségtől megfosztott ember előtt. A tragikus felhang remekül érvényesül a nótában.

10. Hearts Of Iron

A The Ballad Of Bull után egyértelműen ez az album második legjobb nótája. A háború záróakkordja a német katonák szemszögéből nézve elevenedik meg, és a szomorú, már szinte melankolikus hangulat olyan húsbamaró hitelességgel kel életre, amit el se tud képzelni az ember a track meghallgatása előtt. A lángoló Berlin, és a fertőzött, gonosz, de tömegek számára célt adó álom összeomlásának képe lenyűgözően masszív atmoszférával itatódik át a nóta négy és fél percének minden egyes másodpercében. A hősök ezúttal azok a német katonák, akik a vég küszöbén nem omlottak össze, és nem pánikoltak be, hanem mobilhidat építettek az Elbára, hogy azon át kimenekítsék a város lakóit, és a katonákat, akik így a szovjetek helyett a nyugat erőinek adhatták meg magukat.

Akárhonnan nézem, ez az anyag megkérdőjelezhetetlenül 10/10-es.

A dalok témáinak felvázolásához az angol nyelvű Wikipédiát használtam fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr36567699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mercyful Fate 2014.08.05. 11:46:41

unalmas, átlagos sablon tucatmetal..kár, hogy mindenhol ők vannak futtatva. (: Egy Cage lemez megeszi őket reggelire.

Fodor Mátyás 2014.08.06. 09:26:20

@Mercyful Fate:
Idejön, egy metál album ismertetője mellé Christian Palkóval, és elmagyarázza, hogy a Cage lemez jobb mint a Sabaton együttes.
Fogd már fel haver, hogy ez nem két azonos műfaj. És soha nem is lesz az.
Szeretheted te a rappet jobban mint a metált, ezt aláírom.
De ettől még nem válik számomra világossá miért lenne a Sabaton "átlagos sablon tucatmetál".

10/10 egyébként, nekem a Hearts Of Iron vitte el a pálmát.
süti beállítások módosítása