Az egész George R.R. Martinnal és azzal a reggellel kezdődött, amikor korunk Tolkienja (aki egyértelműen túlszárnyalja a nagy elődöt) megigazította szakállát, felcsapta fejére félreismerhetetlen sapiját, előkapta tollát, és megteremtette a Hét Királyság világának első részleteit. Az első regényt, a Trónok harcát, 1996-ban adták ki először, amit azóta négy folytatás követett, és még kettő készül, azaz összesen hét regényből fog állni a befejezett ciklus, melynek címe A tűz és jég dala. George R.R. Martin egy csapásra a fantasyirodalom nagy alakjává vált, 2011-ben pedig új szintre emelkedett a mítosz, hiszen az HBO bemutatta a regényszéria alapján készülő tévésorozatot, ami óriási siker lett, nem is véletlenül, hiszen elsőosztályú alkotógárda dolgozik minden egyes epizódon, a látványvilág moziszínvonalú, a fantasztikus karaktereket pedig elképesztően tehetséges színészek és színésznők keltik életre. A széria jelenleg a negyedik évadot tapossa, úgyhogy elérkezettnek láttam az időt arra, hogy összeszedjem a filmsorozat legjobb karaktereit, majd rangsoroljam őket egy tízes listában.
Gondolom, a listát megtekintők nagy része már túl van legalább az első évadon, aki viszont még nem, az figyeljen oda, mert a kilencedik és az ötödik helyezettnél spoilerezek az első szezonból.
Oké, lehet, hogy nem hiszitek el, de ezen még én is meglepődtem. Nekiálltam összeírni a listát, válogattam a szereplőket, és akárhogy is gondolkodtam, nem tudtam normális indokot találni arra, hogy miért kéne kihagynom Sansat a listából. Rájöttem, hogy nem akarom kihagyni. Ezt követően pedig elkezdtem gondolkozni azon, hogy vajon miért szeretném ilyen nagyon beletenni a listába, és rájöttem. A fiatal Stark-lány nem csinál sok mindent, az esetek többségében csak depizik, és olyan szomorúan néz, hogy attól az életkedve is elmegy az embernek, de mégis nagyon fontos figura. És, hogy miért? Hát azért, mert depizik, és szomorúan néz. Mert az egész westerosi káosz, a vérontás, a hatalomvágyók háborúja, és a békére való esély reményének folyamatos gyengülése mind ott tükröződik ennek a szerencsétlen lánynak a tekintetében. Ő az átlagember, aki csak békére és nyugalomra vágyik. Nem akar uralkodni, nem akar szenvedni, nem akar harcolni. Csak élni. És ettől lesz hihetetlenül emberközeli.
9. Eddard Stark
Ő Westeros Aragornja, és nem, nem azért kell meghalnia, mert a hobbidöglő Sean Bean kelti életre, hanem azért, mert a nyálas Középföldével ellentétben George R.R. Martin kőkemény világa nem tűri meg földjén az őszinte, becsületes, igaz lovagokat. Személyiségéhez képest így is szép kort megél, ám amikor szembeszáll a Lannisterekkel és a Királyvárban dúló aljassággal és gonoszsággal, megpecsételődik a sorsa. Eddard Stark nyilvános kivégzése új szintre emeli az eseményeket, és mérhetetlen mennyiségű feszültséget szabadít el. Tulajdonképpen az ő halálával tör ki úgy igazán a háború.
8. Melisandre
A Vörös Asszony. A széria talán legtitokzatosabb figurája. Nem tudunk róla túl sok mindent, de azt biztosan, hogy a frászt hozza ránk. Igen, azért is, mert kegyetlen, érzéketlen, fanatikus, nem alkuszik, és még a fekete mágia is a szolgálatában áll. De elsősorban azért ébreszt rettegést a lelkünkben, mert nem ismerjük a céljait, sem az indokait. Persze, látszólag Stannist akarja a trónra ültetni, mert azt látta a tűzben, hogy a férfinak kell a vastrónra ülnie, de kizárt, hogy csak ennyi legyen a terve. Valami több húzódik a háttérben, valami rettenetes és felfoghatatlan. A karaktert csodálatos kettősség jellemzi, hiszen a rideg személyiség gyönyörű testben él, és a hideg jellemet tüzesen vörös köpeny és hajkorona övezi.
7. Arya Stark
Arya mindig is harcias természet volt, de arra semmiképpen sem volt felkészülve, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra kell majd kislányból felnőtté érnie, hogy aztán elinduljon a számára kijelölt, kegyetlen, félelmetes, vérrel és halállal övezett úton, amin járván az északi, mindig szürke, mindig szomorú régió legrohadtabb alakjaival hozza össze az a szadista sors, és hiába próbál visszajutni édesanyjához, úgy néz ki, hogy az életnek más terve van vele. Szimpatikus, talpraesett, életrevaló kiscsaj, aki jobban alkalmazkodik a mostoha körülményekhez, mint némely nála jóval idősebb és sokkal erősebb férfiember.
6. Jaime Lannister
A Királyölő. Kezdetben ő az egyik legaljasabb, leginkább tenyérbemászó figura, ám aztán megjárja azt a bizonyos, életveszélyes túrát, ami alatt szép fokozatosan megnyílik a karakter, és láthatjuk eleddig belül rejtőzködő fájdalmait és kétségeit. Mostanra a sorozat egyik legszimpatikusabb figurájává vált, és nővérével folytatott, vérfertőző szexuális kapcsolata ellenére is jogosan remélhetjük, hogy nem esik vissza régi Lannister-habitusának fogságába.
5. Joffrey Baratheon
Westeros legjobban megírt klasszikus értelemben vett gonosz karaktere. Aljas, érzéketlen, kegyetlen, gyűlölködő, és semmi sem okoz nagyobb élvezetet a számára, mintha fájdalmat okozhat lehetőleg minél ártatlanabb embereknek. Lépten-nyomon terrorizálja a gyengébbeket, mérhetetlen önteltsége pedig hatalmas veszélyt jelent mindenkire, aki a környezetében tartózkodik. Még gyerek, ráadásul a legszemetebb fajtából, nem érzi a koronával járó felelősséget, és hiába játssza az agyát, még a leggyávább nyusziba is több bátorság szorult, mint őbelé. Irritáló, unszimpatikus, gyűlölni való faszkalap. Ám ahhoz, hogy ilyen fantasztikus mértékben irritálja a nézőt, ahhoz, hogy ennyire ellenszenves legyen a számunkra, ahhoz, hogy tiszta szívünkből gyűlöljük, pazarul megírt, átgondolt, és gátlástalan karakterháttér kell, ami példaértékűen meg is valósul Joffrey Baratheon esetében.
4. Cersei Lannister
Gyönyörű, kegyetlen, és halálos. Mégse nevezném úgy Isten igazából gonosznak. Cersei ugyanis utálja az életét, ki nem állhatja, hogy apja úgy játszott és játszik vele, ahogy neki tetszik, hogy csak eszköz a hatalmasok játékában. Lehetséges, hogy van igazság abban a gondolatban, hogy ha farka lenne, már ő uralkodna a Hét Királyságban, de mivel nőnek született, kénytelen beérni leplezett aljassággal, és állandó ármánykodással. A körülmények rabja, egy félelmet nem ismerő anyaoroszlán, aki minden érzéketlennek ható cselekedete ellenére furcsa módon mégis szimpatikus.
3. Tywin Lannister
A nagy árnyék a háttérben. A szálak mozgatója. Nem ő viseli a koronát, de mégis ő az, aki a leginkább uralkodik, irányít, szervezkedik, és ármánykodik. De nagyban csinálja, és büszkén. Az ő szemében mindenki csupán bábu Westeros sakktábláján a játszmában, amit Tywin mindenki más ellen vív azért, hogy a Lannister hatalmat legyőzhetetlenné és halhatatlanná tegye. Ő a hatalmi játszmák nagymestere, az érinthetetlennek tetsző óriás, akinek lélekbelátó tekintetét csak a legbátrabbak tudják állni. Ha van is gyenge pontja, arról egyelőre még nem hullott le a lepel.
2. Daenerys Targaryen
Földöntúli szépség, akit igazságosság, jólelkűség, és józan gondolkodás hajt. Persze, mondhatnánk, hogy Westeroson nincs helye az ilyen figuráknak (lásd: Ned Stark), ám Dany titka talán pont abban rejlik, hogy szemrebbenés nélkül veszi semmibe ezt a szabályt. Mert tudja, hogy kivel kell jóságosnak lennie, és azzal is tisztában van, hogy kihez kell megingathatatlan kegyetlenséggel viszonyulnia. Ha alaposan végiggondoljuk a dolgokat, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy Daenerys követelése a legjogosabb a Vastrónra pályázó uralkodójelöltek közül. Ő a Sárkányok Anyja, a Dothraki harcosok Khaleesije, a Láncok Leverője, és a fenébe is, a legjobb nő a Hét Királyságban.
1. Tyrion Lannister
De vita nélkül! Próbálkozhattok, de nem lesztek képesek meggyőzni arról, hogy nem az Ördögfióka a legzseniálisabb karaktere a Trónok harcának. Alapjában véve jó ember, de egyben ravasz is, és bizony, nincs olyan apró részlet, ami elkerülné a figyelmét. Tisztában van apja, Lord Tywin céljaival, és tökéletesen átlátja nővére, Cersei lelki világát is. Okos, művelt, és bátor figura, aki sajnos sokszor esik a körülmények csapdájába, és rendszeresen rácseszik az átokra, ami a Lannister névnek köszönhetően sújtja szerencsétlen fejét, ám mindig megtalálja a megoldást, és nemcsak azért, mert rendkívül leleményes, hanem azért is, mert habár látszólag olyan világban él, ahol mindenki utálja, és a halálát kívánja, mindig akadnak szövetségesei, akik kiállnak mellette, és segítenek neki. Van aki őszintén, akad azonban aki csupán kényszerből, vagy érdekből fogja a pártját. Ám Tyrion nem nézi az ajándék ló fogát, hanem bátran használja ki az adódó lehetőségeket, mert tudja, hogy életben kell maradnia. Tudja, hogy Westerosnak szüksége van egy olyan Lannsiterre, aki képes lesz összetakarítani a romokat és a hullákat, amikor aljas, hataloméhes rokonai végeztek a világ felperzselésével.
