A mai és a holnapi programot felcseréljük. Ma a legjobb forgatókönyveket és rendezőket bemutató toplistáimat publikálom, a meglepetés/csalódás listák pedig honlap kerülnek ki.

A teljes filmélmény eléréséhez szükség van egy megfelelően remek forgatókönyvre, érdekes cselekményvezetéssel, fantáziadús szövegkönyvvel, értékes mondanivalóval, magával ragadó stílussal. Az elmúlt, kiváló 2012-es filmévben számos remek történettel találkoztunk, amelyek tehetséges írók tollából születtek. Lássuk az öt legjobbat!

5. Django elszabadul - Quentin Tarantino

Tarantino valami elképesztő módon tud írni. Ha belegondolunk, korábbi sikeres filmjei is egytől egyig a lenyűgöző szövegkönyv miatt lettek végső soron kiválóak. A Django elszabadulban azonban eddig soha nem látott szószaporítást, maratoni hosszúságú dialógusokat csodálhatunk, amelyeket Tarantino maximális profizmussal csűr és csavar, mintha csak azt mondaná ezekkel a lenyűgözően stílusos mondatokkal: Én nem filmrendező vagyok, csak egy egyszerű filmrajongó. Persze, nem szabad szó nélkül elmenni az ismételten bemutatott tisztelgés előtt, mely ezúttal a western műfajt célozza meg.
 

4. Prometheus - John Spaihts, Damon Lindelof

Fantasztikusan dupla funkciójú forgatókönyv született, amely egyszerre működik tökéletesen úgy, mint Alien-előzményfilm, illetve kiváló nyitánya egy új történetnek is. Továbbá fontos kiemelni azt, ami a Prometheust ténylegesen az idei év egyik legjobb filmjévé teszi, és ami egyértelműen a szkriptben keresendő. Ez pedig a teljes mértékű eredetiség. Valóságos megváltás-érzetet keltett bennem a moziban az élmény, amikor tudatosult bennem, hogy végre itt van egy történet, ami nem másol sehonnan, az Alienen kívül nem használ alapjául semmit, és még a sci-fi széles keretein belül is képes egyedi maradni.

3. A sötét lovag: Felemelkedés - Jonathan Nolan, Christopher Nolan

Gyakorlatilag fejezetekre is lehetett volna bontani a filmet, a Nolan-tesók annyira kézzelfoghatóan érzékeltetik a történet szakaszait, melyek nem is állhatnának távolabb egymástól, az írók mégis képesek voltak lépcsőzetesen összhangba állítani a cselekmény szintjeit. Kezdetben ott a csatornában bujkáló veszély, ami erőteljesebb, mint amilyennek elsőre látszik, majd következik a gothami tél és Bane szörnyű terroruralma. Végül pedig megérkezik a Felemelkedés, ami olyan gyönyörűen zárja le az utóbbi évtizedek legfantasztikusabb trilógiáját, hogy azt minden néző megkönnyezi.

2. Looper - Rian Johnson

Jeff Daniels szavaival élve, ha túlságosan elmélyedsz benne, ez az időutazós marhaság végül megsüti az agyadat. És a Looper hihetetlenül egyedi módon fogadja meg saját karakterének tanácsát, ugyanis nem akar mindenáron választ találni az időutazós kérdésekre, nem foglalkozik a logikai bakikkal, és pont ez utóbbi miatt sikerül elkerülnie a logikai bakikat. Végre egy film, ami megérteti a nézővel, hogy az időutazás olyan szinten elképzelhetetlen dolog, hogy fölösleges is a megértésére irányuló sorozatos próbálkozás. És miután a magyarázatadás béklyóját leveti, a Looper gyönyörűen megszerkesztett cselekményvezetéssel szórakoztat minket a maradék két órában.

1. Felhőatlasz - Wachowski-testvérek, TomTykwer

Jobb, mint a regény. Én magam is csodálkoztam, miközben a film hatására David Mitchell amúgy szintén remek könyvét olvastam, ugyanis a három író, akik ugye a rendezők is, zseniális ötlettől vezérelve állították párhuzamos elbeszélési módba a hat történeti szálat, ellenben a regénnyel, ahol egymást követően olvashatjuk őket, két részbe bontva. Így sikerül tökéletesen értelmezni a különböző történetek egymásra asszociáló elemeit, így lesz tökéletesen érthető a többrétegű mondanivaló. Hat történeti szál, egytől egyig bonyolult erkölcsi tartalommal, és mégis egyszerűen felfogható, hogy miről is van szó. Ám, félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a történet le lenne butítva, hanem pont az ellenkezője. A könnyű érthetőségnek köszönhetően sokkal jobban átlátjuk a történetcsokor lényegét, így sokkal többet tudunk gondolkodni a látottakon és hallottakon, aminek következményeképpen egyszerűbben tudjuk megfejteni a Felhőatlasz üzenetegyüttesét, aminek hiányában maradandó behatást vesztenénk el.