Movie Tank

Pi élete ( 2012 )

2012. december 29. - Sparrow

„ Egy szempár nézett le rám, mert megérkeztem.


Az ok, amiért csak bő egy héttel a premier után írok az idei év nagy Oscar-esélyeséről az, hogy a film megnézése előtt elolvastam Yann Martel Bestseller-listás regényét, amely egész egyszerűen lenyűgözött. Így nagyon nagy elvárásokkal ültem be Ang Lee rendezésére, és hál' Istennek nem kellett csalódnom a tehetségét már nem először bizonyító rendezőben.

Life_of_Pi_1.jpg

Pi Patel ( Suraj Sharma ) 16 éves indiai srác, aki különösen nyílt befogadóképességének köszönhetően mélyen vallásos, egészen kisgyerekkorától fogva. A hindu mellé felveszi a keresztény és a muszlim vallásokat is. Apja állatkertet üzemeltet, ám eljön az idő, amikor a hely már nem jövedelmez jól, és több vele a gond, mint a haszon. Ezért a család úgy dönt, hogy az állatokat eladják, ők pedig Kanadába költöznek. Egy japán teherhajón indulnak útnak, ahová az állatokat is felpakolják. Egyik éjjel azonban szörnyű vihar támad a Csendes-óceánon, és a hajó elsüllyed. Egyedül Pi marad életben, együtt osztozik egy mentőcsónakon egy foltos hiénával, egy törött lábú zebrával, egy orangutánnal, és egy kifejlett bengáli tigrissel.

A felnőtt Pi egy ötlethiányban szenvedő regényíróval ossza meg a történetet, a karakter felnőtt énjének csodája már itt megnyilvánul. 227 napig hánykolódott a tengeren és túlélte. Ezután úgy becsüli az életet, hogy gond nélkül megosztja történetét egy íróval, és nem kér érte pénzt, önzetlen. Megtanulta a világ apró örömeit értékelni, és ez a fajta fejlődés, habár Pi már gyerekként is ilyen fiú volt, rendkívül hatásosan kiüt a forgatókönyv pazar cselekményvezetéséből. Maga a történet olyan kíméletlen erővel eltalált kalandsztori, amilyen szintűre, esküszöm, évtizedek óta nem volt példa, persze csak akkor, ha szigorúan a kalandfilm műfaján belül maradunk. Pit rengeteg viszontagság éri a tengeren, el kell érnie, hogy a tigris tisztelje őt, be kell idomítania. Halakat kell fognia, vihart és húsevő szigetet túlélnie, és közben megcsodálnia az óceán mesébe illően gyönyörű élővilágát. Majdnem minden kalandot adaptáltak a regényből, csupán egy maradt ki, nyilván forgatókönyvírói megfontolásból, ugyanis ebben a jelenetben Pi megvakul az ellátáshiánytól, tehát gyakorlatilag mi, olvasók is annyit látunk, érzékelünk az eseményekből, mint ő. Ezt azért célszerű volt kihagyni. Pi zárómonológja félelmetesen hatásosra sikeredik, és csak duzzad a beszűkült társadalom iránti kritikától. 

Ang Lee ismét bizonyított. Nemhogy bizonyított, hanem mjölnirnyi erővel döngölte bele a nézőközönséget a székekbe. A sztori egyik jelmondata az, hogy ha ezt meghallgatod, elkezdesz hinni Istenben. És ebben van valami, nem ámítás, ugyanis a vágott szemű direktor a lehető legjobb oldalról közelíti meg a történetet, olyan lehetetlenségükből következően fantasztikus kameraállásokat használ, amiktől szemem-szám kimeredt. Ang Lee a játékidő első perceiben kezét nyújtja nekünk, és ha nem nyújtjuk a magunkét, akkor is könyörtelenül megragadja, és a következő bő két órában végig biztonságban érezzük magunkat, mert tudjuk, hogy hozzáértő vezető mutatja az utat.

life_of_pi_still.jpg

A fényképezés? Hogy milyen a fényképezés?! Ember, ilyet még életedben nem láttál! Ha tombol a vihar az óceánon, testközelből érzed a káoszt, viszont ha egy békés reggelen felkel a Nap, orgazmus közeli állapotba kerülsz, annyira szépek, áthatóak, és monumentálisak a színek. Az állatok egytől egyig számítógéppel vannak elkészítve, és ez is pazar húzás volt. Szándékosan egy egészen kicsit videojáték grafikájúak az állatok, hogy ezzel is elhitessék velünk az alkotók, hogy habár a sztori hihetetlen, attól még igenis igaz. A hiéna, a tigris, a rókamanguszták, és az összes többi állat, mind-mind gyönyörűek. Néha egészen elsöprő képsorokat láthatunk, amelyekről tényleg nem hinnénk el, hogy lehet ilyen hatású jelenetet csinálni, ha nem látnánk. Ezt elsősorban a bálna éjszakai látogatására értem, de ide tartozik a repülőhalraj rohama is. Utóbbinál érezhető csak komolyabban a 3D, valósággal az ölünkbe pottyannak a halak. Habár külön nem érezzük, azért szerintem az állatok szépségét is kiemeli a szemüveg.

Suraj Sharma életének legeslegelső filmjében rögtön főszerepet játszhat, és ha hiszitek, ha nem, 2012 egyik legteljesebb hatású, legérzelmesebb férfi alakítását láthatjuk tőle. Szabályosan elvoltam ájulva a srác tehetségétől. Pi édesanyját a törzsgyökeresen indiai színésznő, Tabu alakítja, őt azért emelem ki, mert annak ellenére tudott rendkívül magával ragadó játékot nyújtani, hogy nagyon keveset szerepel. De még Gérard Depardieu is feltűnik egy-két percre, bár ilyen rövid időre nem tudom mi értelme volt őt szerződtetni ( lehet, hogy pont a színész kéredzkedett be ).

Említettem már a zenét? Nem? Egyszerűen gyönyörű. Fenséges, és átható, egyértelműen Oscar-esélyes muzsika. Pont úgy, ahogy ezt az egész filmre el lehet mondani, nagyon valószínű, hogy jövő év elején több kategóriában, köztük a Legjobb film díjának mezőnyében is Ang Lee könnyfakasztóan gyönyörű műve fog tarolni. 8/10.

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr974985746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jackass99 2012.12.29. 11:49:21

Ma megyek megnézni a filmet és már nagyon várom :).
süti beállítások módosítása