Kérte: Rolika35

Valamikor régen, Franciaországban, amikor még Luc Besson neve garancia volt a pazar moziélményre, megszületett, az egyik legközkedveltebb vígjáték, a Taxi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mára már kultikus művé nőtte ki magát Gérard Pirès rendezése, hiszen ha bármikor szóba kerül a francia filmművészet, nem lehet említés nélkül hagyni eme igazán kellemes hangulattal rendelkező produkciót.

Daniel ( Samy Naceri ) pizzafutárból avanzsál taxisofőrré egy nem akármilyen, egekig tuningolt, hófehér Peugeot volánja mögé ülve. Szerencsétlenségének köszönhetően összetűzésbe kerül a vezetés megtanulására képtelen rendőrrel, Émiliennel ( Frédéric Diefenthal ). Az ügy végül a két fickó szövetségével végződik, hiszen a marseille-i rendőrfőkapitánynak, a végtelenül gyökér Gibertnek ( Bernard Farcy ) minden segítségre szüksége van, hogy megállítsa a várost fosztogató, német mercedeses bandát.

Besson igazán életrevaló forgatókönyvet rakott össze, életművének egyik kiemelkedő pontja eme mű. A történet ugyanis rendkívül kreatív, és pörgős, ráadásul végig izgalmas. De a Taxi legnagyobb pozitívuma mégsem a szkript, hanem a végtelenül szórakoztató atmoszféra. Felejthetetlen, magával ragadóan vidám, önfeledt hangulattal rendelkezik a film. Nem fergeteges röhögésről van itt szó, hanem a játékidő minden percében fülig érő nézői szájról, hiszen a Taxit egyszerűen öröm nézni. Kevés mozgóképpel találkozunk, ami ennyire önzetlenül boldog kisugárzással rendelkezik, és ami ennyire őszintén vállalja, hogy leszarja az elvárásokat, nem akar megváltó vagy korszakalkotó lenni, egyszerűen csak, hogy egy hülye szófordulattal éljek, jól akarja érezni magát, és ez így elmondhatatlanul rendben van.

Samy Nacerit óriási közhely lenne jó színésznek nevezni, ezért nem is teszem. Viszont azt egyértelműen el lehet róla mondani, hogy csak úgy sugárzik az arcából és minden mozdulatából, hogy mennyire élvezte a forgatást, és hogy baromkodhat a kollégákkal, és ezt is állati jó nézni. Diefenthal remekül hozza a balfasz Émilient, de személyes kedvencem akkor is Bernard Farcy, aki hibátlanul adja vissza az agyilag totál zokni Gibert parancsnokot ( vagy mittudomén, mi volt a rangja ). Alighanem Marion Cotillard neve is a Taxinak köszönhetően lett szélesebb körben ismert, és a színésznő azóta eléggé figyelemreméltó, hollywoodi karriert fut. Igazából ő az egyetlen, akinek sikerült továbblépnie a Taxi után, és egyáltalán nem érdemtelenül, magasan kiemelkedik a színészgárdából.

És akkor csak néhány szót az egész produkció jelképéül szolgáló Peugeot 406-ról. Erről a gyönyörű szép autóról, aminek az eladási adatai nyilván az égbe szöktek a film bemutatása után. Nem kifejezetten sportkocsi, igazi utcai autó, és úgy tépi az aszfaltot, hogy öröm nézni. De persze a német banda Mercedesei is figyelemreméltó darabok, ráadásul még versenyeznek is az utcán Daniellel.

Marseille, mint helyszín, elsőosztályú választás volt, hiszen nagyban hozzájárul a lenyűgözően vidám hangulathoz ez a tengerparti kis édenkert, mely a tipikus, gondtalan földi paradicsom hatását idézi elő a nézőben. Pazar az operatőri munka is, hiszen a száguldó járműveket egyetlen rángás nélkül, gyönyörű tempóban követik a kamerák.

Aki fetrengve akar röhögni, az inkább a Taxi 2-t nézze meg, aki viszont egy magával ragadóan életvidám filmre vágyik, bátran lökje be az első részt a lejátszóba. Nagyon erős 7/10.