A 9. rész minden képzeletet felülmúló volt, még úgyis, hogy a Trónok harca mindig magas színvonalat produkál. Ezután még kíváncsibban vártam az évadzáró epizódot, mely a szokásosnál jó tíz perccel hosszabb volt. Az első fél órában, ahogy az várható volt, levezették az előző epizód véres csatáját, bemutatták, hogy a harcban részt vevő szereplők hogy vannak a vérontást követően, kiből mit hoz ki a győzelem, vagy éppen a vereség.

Ahogy az előző részben, úgy itt is láthattunk olyan jeleneteket, melyek csak a harmadik regényben, a Kardok viharában szerepelnek. Például Brienne és Jaime csak a harmadik rész elején hajóznak el, de itt már javában tart az útjuk. Ez persze teljesen logikus döntés volt az alkotóktól, hiszen ezzel már felvezetik a következő szezont. És igazából az egész második fél óra erre épül: A következő évad előkészítésére. Robb összeházasodik egy lánnyal, aki a csaták után ápolta a betegeket. Az Ifjú Farkas ezzel azonban valószínűleg kivívja Lord Frey haragját, akinek egyik lányához már elígérkezett az északi király. Theon Greyjoy történetének végére morbid pont kerül, de természetesen kicsit sem sajnáljuk az aljas állatját. Bran és kis mentőosztaga pedig elindul nagy útjára, amelyről az alkotók nem győzik eléggé sejtetni, hogy mekkora jelentősége lesz. Az egyetlen kakukktojás Daenerys, aki a második évadban ismét lezár egy fejezetet, ahogy az elsőben is tette. Ha emlékszünk még, az első szezon legvégén megszülettek a sárkányai, ezzel az ő történetének első szakasza lezárult. Most pedig ismét egy jelentős állomáshoz érkezett a szőke Khaleesi. Kislányból könyörtelen királynővé válik, és ez talán az ő személyes fejlődését nézve nagyobb lépés, mint a szárnyas fenevadak életre hívása. Danyhez kapcsolódik az epizód legjobban megkoreografált képsora, melyben a Halhatatlanok Házában keresi a sárkányait. Hangulatos, misztikus, kissé félelmetes, remek atmoszférával rendelkező jelenet ez, és habár a regényben vérfagyasztóbb, itt sem volt rossz. Az évad végső zárásaként pedig a Kardok viharának prológusát láthatjuk, ahol jönnek a Mások. Azok a titokzatos, természetfeletti lények, akiknél vérfagyasztóbb már ritkán járt a képernyőn. Profi kidolgozású, rémisztő élőhalott isteneket láthatunk, akiktől majdnem összecsináltam magam, pedig már láttam egyet s mást.

Remek volt ez az epizód is, tűkön ülve várom a harmadik évadot, addig olvasom a Varjak lakomáját ( a ciklus negyedik kötete ), és természetesen itt lesz a Borgiák II. is.