Craig Gillespie idei rendezése maximum azon perverz csajoknak okozhat bármiféle örömöt, akik felizgulnak a vámpír Colin Farrelltől...

Charley ( Anton Yelchin ) Las Vegasban él, élvezi divatmajommá válását és újdonsült barátnőjét, Amyt ( Imogen Poots ). Egy nap új szomszéd költözik melléjük, Jerry ( Colin Farrell ). Hamar kiderül, hogy a férfi valójában vámpír, ráadásul az egyik legalattomosabb fajtából. Charleynak fel kell vennie a harcot a szörnyeteggel, hiszen a szerettei élete a tét. Segítségére van a küldetésben a vámpírszakértő, Peter Vincent ( David Tennant ).

Pazar, és valóban hátborzongató nyitójelenettel indít a film, de az első két perc után a pokolian jó horroratmoszféra szertefoszlik, és felváltja egy nyálas, erőltetett tinivígjáték és egy gagyi horrorparódia keveréke. A forgatókönyv túl nagy hangsúlyt fektet Charley divatmajom mivoltára, a környezetnek való megfelelési kényszerére, új kosaras cipőjére, holott ez az égvilágon senkit sem érdekel. Persze egy idő után beindulnak az események, és elkezdődik az időnként tényleg hatásos harc, de többnyire ezek a jelenetek is erőltetett nyögdécselések. Ennek ellenére az autósüldözést követő képsor, melyben Farrell vonaglik, miközben egy közlekedési tábla áll ki a mellkasából, igencsak stílusos. De ennyivel ki is fújt a forgatókönyv minden pozitívuma.

És hogy mit nyújt még a Frászkarika? Olyan látványt, ami már tíz éve is gáz lett volna, nemhogy ma, ráadásul egy ennyire túlhypeolt filmben. Igaz, Farrell vámpírkinézetéből még lehet kaszálni, hiszen a négyéves kisgyerekek szülinapi zsúrjain aratna. A finálé, melyben Jerry teljesen kivetkőzik önmagából, és megmutatja vámpír énjét teljes " szépségében ", annyira ronda, hogy majdnem elkezdtem törölgetni a képernyőt, hiszen olyan érzésem volt, mintha valaki ráhányt volna. 

És még mindig van mit írnom, hiszen van nekünk egy drágalátos színészgárdánk. Yelchin nem tudom, hol tanulta a mesterséget, de azt az iskolát sürgősen be kéne zárni, ha ilyen " tehetségeket " engednek ki a filmvilágba. Poots, habár valóban szép és szimpatikus, karaktere nem tesz hozzá sokat az összképhez, és a színésznő játéka sem olyan magas színvonalú, hogy ezt elnézzük neki. A Charley anyját alakító Toni Collette erőltetetten, és unszimpatikusan hozza az amúgy nagyon egyszerű figurát. Tennant üde színfolt a sok kétballábas között, ráadásul a karaktere is piszok kreatív, és eléggé humoros is. Ennek ellenére a színészi játéki összkép elkeserítő, hiába próbálkozik Farrell is, ez most valahogy neki sem jött össze.

A Frászkarika egy idegesítő, gagyi, a nyitójelenetet leszámítva kicsit sem félelmetes katyvasz, amire fölösleges időt fordítani.