Movie Tank

Vissza a természetből - Captain Fantastic (2016)

2016. november 05. - Sparrow

A boldog, kielégült vásárló életét éljük. Nyugati mintára szórakozunk, dolgozunk, szocializálódunk, hízunk és pusztítjuk magunkat. Kapitalista tornyok és templomok között, Romero zombijaiként ballagunk morogva az aktuális slágertermékeket felvonultató kirakatok között, miközben egymást észre sem vesszük, csak azokat támadjuk, akik kilógnak, akik különböznek. Szabványosított oktatást kapunk, hogy szabványosított életet éljünk egy szabványosított, unalmas, de legalább csillogó és színes rendszerben. De hát mit tehetnénk? Így kell élnünk, ez a mi korunk, a mi létezésünk kerete. Nincs más választásunk. Vagy mégis?

captain-fantastic.jpg

Ben (Viggo Mortensen) megelégelte a fogyasztói világ mérgezett ételekkel és divatmárkákkal átitatott, fertőzött társadalmát. Feleségével úgy döntöttek, hogy kiköltöznek a természet lágy ölére, csak azt vásárolják meg, amire feltétlenül szükségük van, gyermekeiket pedig saját belátásuk szerint nevelik és tanítják. Néhány évig minden flottul ment, ám miután a nő kórházba kerül, Bennek egyedül kell fenntartania a különös családmodellt. A gyerekek folyamatosan fejlődnek, testük izmos, agyuk tele ismerettel, ám édesanyjukat hiába várják haza. Mert már nem él, megölte magát a kórházban. Ben tökéletesen felépített univerzuma, a lenyűgöző természeti burok egyik pillanatról a másikra meginog. Tudja, hogy vissza kell térnie a való világba, ha feleségétől méltó módon szeretne elbúcsúzni. Ám lehet, hogy a való világ már egyáltalán nem kíváncsi rá.

Vissza a természetbe! Rousseau felvilágosult elgondolása ma már aligha vehető igazán komolyan. Magas szinteken szerveződő, komplex szabályrendszerrel áthatott civilizált társadalomban élünk, amelyben mindenkinek megvan a maga helye és feladata. Egyszerűen nincsenek meg az erőforrásaink és a lehetőségeink ahhoz, hogy kitörjünk a mókuskerékből, de persze motivációnk sem igazán akad, hiszen ha belegondolunk ez az egész rendkívül kellemes mindenkinek. A Captain Fantastic főhőse mégis valami egészen radikálisra szánja el magát. Az amerikai kapitalista rendszert mélységesen megveti, gyerekeit pedig oly módon neveli erőssé és átható tudással, valamint műveltséggel rendelkező egyénekké, hogy közben kivonja őket a szociális terek társadalmi fejlődést szolgáló légköréből. Így ördögi paradoxon keletkezik, ami jóformán a játékidő tejes hosszában vezető konfliktusforrásként van jelen. Ben egyedi, kitalált nevekkel rendelkező porontyai pontosan idézik az Alkotmányt és a szépirodalom műveit, miközben testükön csak úgy feszülnek az izmok a kemény edzésektől, ám más emberekkel hatékonyan kommunikálni képtelenek. A produkció egyik tragikomikus, szinte már megrázó jelenete az a képsor, amelyben a legidősebb fiú mesebeli szőke herceghez illő módon kéri meg egy lány kezét, akit mindössze néhány órája ismer.

captain-fantastic2.jpg

A gyermeknevelés más aspektusai is előkerülnek a filmben, így tulajdonképpen egy elsődleges szocializációs közegben játszódó érvütköztetési szeminárium bontakozik ki Matt Ross író-rendező tálalásában. Ben alapelve, hogy nem hazudik gyermekeinek, minden kérdésükre a lehető legőszintébb választ adja. Legyen szó szexről, bűnözésről, gyorskajáról vagy vallásról. Ám mivel az elhunyt édesanya temetése okán a család visszatér a társadalomba, ez az attitűd minden színtéren heves ellenkezésbe ütközik. Ben testvére kiborul, amikor tanúja lesz a férfi feltétlen őszinteségének, ebből pedig erőteljes jelenetsor keletkezik a gyermeki lélek megóvásáról és fejlesztéséről értekező gondolatok keresztmetszetében. Természetesen egy remekül hangolt vacsorajelenetben keletkezik a hangulati töltéshez szükséges drámai feszültség.

A főhős karaktere tehát kiemelkedően fontos a narratív fokozatosság szempontjából, hiszen Ross gyakorlatilag egy lépcsőzetesen konstruált karakterfejlődési folyamatra építi fel komplett művét. Így nagy súly nehezedik a forgatókönyvben megfogalmazott szituációkra, illetőleg a főszereplő színész vállára. Ben karakterének irányítása azonban többnyire érdekesen és hitelesen alakul a cselekményvezetés során. A rendező időnként beleesik abba a hibába, hogy túlságosan unszimpatikus elemként ábrázolja főhősét, viszont az összképet nézve ezekkel az epizódokkal meg lehet békélni, hiszen szükségesek ahhoz, hogy a figura eljusson a filmvégi beteljesülésig. Utóbbival Ross azt üzeni, hogy még az elveikhez legkonokabb módon ragaszkodó emberek is képesek reális és kifizetődő kompromisszumokat kötni, hogyha szeretteik sorsa és jólléte a tét.

captainfantastic_1.jpg

Na de ugye azt is leírtam, hogy a főszereplő színész teljesítménye is kiemelkedően fontos ebben a sztoriban hiszen minden Ben karakterének megfelelő ábrázolásán múlik. Viggo Mortensen elsőre tökéletes választásnak tűnik, hiszen tudottan precíz aktor, és alakított már erőteljes apafigurát Az útban is. Szerencsére másodjára, sőt, harmadjára is jó opciónak tűnik a színész, hiszen remekül helytáll a főszerepben. Tény és való, képességeit ismerve akár egy kicsit többet is várhattunk tőle, de ettől függetlenül Mortensen produktuma bőven korrekt, némelyik érzelmesebb jelenetben pedig egyenesen zseniális.

Matt Ross ezt az átfogó mozgóképes szociológia-tanulmányt remek betétdalokkal koronázza meg. Amikor Ben a gyerekeivel közösen előadja a Sweet Child O' Mine-t, az már szinte hidegrázós élményt generál. Összességében tehát 2016 fontos filmdrámája a Captain Fantastic, ami komoly témákról értekezik intelligensen, és még ha nem is robbant nagyot, garantáltan maradandó hatást gyakorol a nézőre. 8/10.  

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr3211931863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása