Habár tisztességesen összerakta az első részt, Doug Liman mégsem maradt a folytatásra. Helyére azonban talán a lehető legjobb választással Paul Greengrass érkezett, akinek rendezőként neve jóformán azóta össze is forrt a franchise címével. Nem is véletlen, hiszen az eleve jól sikerült kezdés után összerakta minden idők egyik legjobb folytatását!

Jason Bourne (Matt Damon) az összeesküvésektől és a CIA-től távol, Indiában próbál új életet kezdeni szerelmével (Franka Potente), ám múltja továbbra is kísérti, majd idővel rá is talál. Egy profi bérgyilkos (Karl Urban) célkeresztjébe kerül, aki azonban helyette barátnőjével végez véletlenül. A felbőszült Bourne ezt követően bosszú- és igazságvágytól fűtve tér vissza a játszma szívébe, ahol egy megrendezett szabotázs következményeként a komplett ügynökség lohol a nyomában.

Nem csak a bosszúhangulat, hanem az alapvetés szempontjából is sikerült valami újat, valami mást mutatni az első részhez képest. A főhős ezúttal társ nélkül, egyedül veti bele magát a mély vízbe. Ez két szempontból nagyon fontos. Egyrészt ezáltal sikerül kilőni az első felvonás legsúlyosabb, sőt, igazából egyetlen komoly negatívumát, másrészt pedig így sokkal rejtélyesebbé, izgalmasabbá válik a cselekményvezetés. Hogy miért? Azért, mert most nincs senki, akivel Jason Bourne megbeszélhetné terveit, akinek elmondhatná a következő lépést, így fogalmunk sincs arról, hogy mi jön az újabb jelenetben. Továbbá nagyon fontos, hogy Bourne-nak jól áll ez a magányos farkas pozíció, sokkal érdekesebb ebben a szerepben, mint a hirtelen jött szerelméért küzdő amnéziás katona bőrében. 

Paul Greengrass valóban remekül eltalált választás volt a rendezői posztra. Doug Liman stílusát nem veszi semmibe, így az első rész jellegzetes stíluselemei visszaköszönnek, de azért van bennük némi plusz, némi újszerűség, hiszen Greengrassnek megvan a saját hangja is, amit még véletlenül sem rejt véka alá. Az akciójelenetek hasonlóan erősek, de ezúttal több a hosszabb ideig kitartott snitt és élénkebb a kameramozgás. Tény és való, hogy autósüldözés szempontjából Liman a győztes, de azért Greengrass roncsdebijét is el lehetne nézegetni egy párszor egymás után.

Matt Damon ezúttal is remekül helytáll a főszerepben. Talán ő maga is jobban érezte magát a magányos bosszúálló szerepében, hiszen egyértelműen felülteljesíti a Bourne-rejtélyben nyújtott produktumát. Feltűnik Karl Urban egy szótlan bérgyilkos szerepében, a legfontosabb mellékszerepet azonban Joan Allen kapja, aki korrektül be is váltja a hozzá fűzött reményeket. Természetesen Brian Cox is jó a tulajdonképpeni főellenfél bőrében.

A Bourne-csapda erősen túlszárnyalja az első részt, ami persze eleve nagyon jó volt. A harmadik epizódot még nem néztem újra, így nem mondom biztosra, de szerintem a Bourne-csapda a trilógia legjobb része. 9,5/10.