Azt mondják, hogy a Kingsman volt az a film az utóbbi időszak felhozatalából, ami megmutatta, hogyan is kell kinéznie egy igazán jó kémfilmparódiának. Hát én ott voltam, ha jól emlékszem a legelső magyarországi vetítésen láttam a produkciót, de a varázslat elmaradt. Annyira nem lepődtem meg a dolgon, mert én amúgy sem szoktam vevő lenni Matthew Vaughn stílusára, és ezt a Kingsman is megerősítette. Kissé el is szomorodtam, mert úgy éreztem, hogy számomra színvonalas zsánerparódia nélkül maradok. Ám ez az érzés nemrégiben távozott belőlem. Hogy miért?
Hát azért, mert Paul Feig A kém című vígjátéka kegyetlenül király lett!
Susan Cooper (Melissa McCarthy) azt gondolta, hogy igazi izgalmak várnak rá, amikor a CIA-nál kezdett dolgozni, ám az ügynökségnél eltöltött első évek után még mindig olyan unalmas macának látja magát, mint amilyen korábban volt. Susan egy pincehelyiségben, képernyő előtt dolgozik. Miközben kedvenc terepügynökét (Jude Law) koordinálja a bevetések során, plátói szerelmet is táplál a férfi iránt. Miután kiderül, hogy egy nagy erejű fegyver olyan terroristák kezébe jutott, akik ismerik a CIA terepügynökeinek kilétét és külsejét, Susan önként jelentkezik az életveszélyes küldetésre, amitől az egész világ sorsa függ. A vezetőség egyéb ésszerű megoldás hiányában belemegy a dologba, így Susan Európába repül, új személyazonosságot kap, és nekiáll szétrúgni a rosszfiúk seggét. A CIA legnagyképűbb ügynökének, Rick Fordnak (Jason Statham), azonban nem tetszik, hogy nem ő kapta meg a melót, ezért önkényesen úgy dönt, hogy ő is akcióba lép.
Kétórás önfeledt szórakozás. Ha szomorú vagy, jó kedvre derít, ha boldog vagy, még hozzátesz, ha valami nyomja a lelkedet, kiveri a fejedből. Paul Feig kiváló hangulatú, pörgős, és élménygazdag komédiát írt és rendezett, ami már az első jelenetek során magával ragad, és utána a stáblistáig már csak az a kérdés, hogy bírod e szusszal a visítva röhögést. A kémfilmes kliséket kifigurázó, a jól ismert részleteket fricskázó, ámde egy pillanatig sem ízléstelen cselekményvezetés elejétől a végéig izgalmas és érdekfeszítő, és amikor érzed, hogy kezdene belaposodni, akkor hirtelen új lapra helyezi a tétet, és ismét teljes lángon pörög. A poénvilág sokrétű. Egyrészről megkapjuk a parodisztikus jelleggel bíró humorbombákat, másrészről jókat szórakozunk az indokolatlanságukból kifolyólag csak még viccesebb, őrült poénokon, ezek mellett pedig még marha jó, badass karaktereknek is örülhetünk. A főhősnő elképesztően szórakoztató, halállaza, és betegkirály dumái vannak. Ford figurája kiválóan forgatja ki önmagából a kőkemény ügynökkaraktert, és még a gonosz alakok között is igazán jól működő szereplők sorakoznak fel. A trágárság nem akadály, A kém abszolút kiakasztja a káromkodásmérőt, sőt, néha még gusztustalankodik is, ám mindezt olyan elképesztően stílusosan teszi, hogy az valami hihetetlen.
Paul Feig direktori minőségében is nagyon odateszi magát. A kém akciójelenetei lepipálják jó néhány komoly akciófilm képsorait. A lassítások elsőosztályúak, a koreográfiák kreatívak, izgalmasak, és változatos skálát zongoráznak végig, mindez pedig kiváló, de tényleg nagyon állat vágás által tálalva kerül a vászonra. A színészvezetés gyakorlatilag tökéletes, a poénok pedig a különböző, fantáziadús beállításoknak és jelenetkoncepcióknak köszönhetően nyerik el teljes értékű formájukat és hatásukat. A budapesti forgatási helyszíneket kiválóan aknázták ki a készítők, fővárosunk remekül funkcionál Párizsként, Rómaként, és önmagaként is. A kib*szott 2-es villamost pedig már most nominálnám a legjobb mellékszereplő Oscar-díjára! A finálé a Balaton partján játszódik, és ezáltal kiváló zárópoént sikerül kanyarítani a stáblista feltűnése előtti másodpercekben.
Melissa McCarthy az utóbbi években nagy erőkkel dolgozott azon, hogy igazi jelenséggé váljon, és ez a folyamat A kémmel talán már ki is teljesedett. A karakteres, duci színésznő ezúttal is kiválóan szórakoztató produktumot prezentál. A mellékszereplőkre sem lehet panaszunk. Kissé ironikus, hogy Jason Statham gyakorlatilag pont önmaga paródiájaként nyújtja élete eddigi legjobb teljesítményét, de természetesen ez legyen a legkisebb probléma. Jude Law az elvárásoknak megfelelően jól alakít, Rose Byrne viszont egyenesen zseniális negatív szerepében.
Sokan talán úgy fogják gondolni, hogy túlértékelem A kémet, de erre csak azt tudom mondani, hogy szerintem a Másnaposok óta nem volt ennyire fasza "trágárkomédia" a mozikban. 9,5/10.
