A horror műfaj már jó ideje nem tud egyedit, újat mutatni az egyre inkább kiéhezetté váló közönségnek. A Fűrész-széria kifutásával az utolsó fényforrás is eltűnni látszott az eredeti horror-ötletek univerzumából. Az újabb produkciók egytől egyig feldolgozások, klisétengerek, vagy simán csak szar minőségű mozgóképek. Az ok egyszerű, és szomorú. Mára eljutottunk oda, hogy a műfaj lehetőségeit nagyjából kiaknázták a benne alkotó művészek, és nemcsak hogy nehéz, de szinte lehetetlen újat mutatni. Ilyenkor kell leleményesnek lenni, és valami olyasmit csinálni, amilyet Brad Falchuk és Ryan Murphy alkottak 2011-ben. Ez volt az American Horror Story. A sorozat, ami a horrorműfaj alapsablonjait vette elő, és sikerült őket teljesen új fényben feltüntetnie. Klisék megújítása és összegyúrása, jó adag extrém, bátor töltettel. Ez lehet a műfaj jövője. A széria különlegessége az antológia-szerű felépítésmód. Minden évad egy kerek egész, önálló történetet mesél el, visszatérő színészekkel. Néhány napja kezdetét vette a harmadik szezon, amelynek középpontjában a boszorkányság témaköre áll.

Az írás spoileres!

Taissa Farmiga egyévados kihagyás után tér vissza a széria színészgárdájába, ezúttal főhősként, Zoe-t, a fiatal diáklányt alakítja, aki éppen szüzességét szeretné elveszíteni, ám amint rápattan a suli focikapitányának lánylékelő lándzsájára, a srác spontán stroke-ot kap, szemén-száján ömlik a vér, gyakorlatilag szörnyethal. Zoe anyja ezután közli a kétségbeesett lánnyal, hogy boszorkánycsaládba született, és bizony, a fiú miatta vesztette életét. Főhősnőnket ezután elszállítják a fapados Roxfortba, hogy ott megtanulja kontrollálni képességét.

A második évadban annyi zsánert gyúrtak össze a készítők, amik egyenként is elegek lettek volna egy-egy külön szezonhoz. Épp ezért kíváncsi voltam, hogy mit tudnak alkotni a harmadik körben. És való igaz, hogy a boszi-topic eddig nem nagyon került elő, és potenciál van benne bőven. Az biztos, hogy konfliktusok lesznek szép számban az elkövetkező epizódok során, hiszen itt van ugye Zoe szöszi iskolatársa, a balhés Madison, akihez a nyitórész egyik legmegdöbbentőbb jelenete is fűződik ( bizony, a buszbaleset, faszán volt megcsinálva ). Aztán itt van még a Legfőbb boszorkány és a lánya közti nézeteltérés, valamint Evan Peters karakterének halála. Utóbbi azért különösen érdekes, mert a színész neve fel van tüntetve a főcímen, vagyis még biztosan lesz vele dolgunk. Lehet, hogy ismét kísértetet fog játszani?

Az antológia-rendszernek egyik nagy előnye, hogy vannak visszatérő színészek, így a nyitánynál mindig izgulhatunk, hogy melyik aktor milyen figura bőrében tér vissza. Ezúttal Taissa Farmiga a főhős, aki a második szezont offolta, de az első felvonásban a főszereplő család tagja volt, és már ott is felhívta magára a figyelmet kivételes tehetségével. Ezúttal is szépen egybeolvad a karakterrel, azt hiszem, hogy könnyen eltudjuk majd őt fogadni központi karakterként. Újra itt van Sarah Paulson, aki ezúttal a boszi-tanárnéni szerepét kapta, és így elsőre egészen jól fekszik neki a terep, különc lófejéhez illik is a karakter. Aztán visszatér még az előző szezon megszállott apácája, Lily Rabe is, aki ezúttal a múltból kísért. Aki viszont már szinte a sorozat védjegyévé vált, aki semmilyen körülmények között sem hiányozhat, az Jessica Lange, akinek nem is állhatna ennél jobban a Supreme, azaz a főboszi szerepe. Vérbeli gonosz banyát hoz, már most ő a legerősebb az egész gárdából, uralja a képernyőt, de őszintén szólva, nem is vártam mást.

Új szereplőink is vannak azért, például Emma Roberts, akiben messze több van, mint ami elsőre látszik, én egészen megkedveltem a figuráját az első rész nézése alatt, hiszen a színésznő egészen kivételes mennyiségű energiával tölti fel a klisés karaktert. Aztán itt van még Kathy Bates is, aki egy eléggé ismert arc, a negatív szerepben pedig egyszerűen brillírozik.

És bizony, a stílus ezúttal is eléggé extrém. Ez elsősorban egyelőre a flashbackekben jelenik meg, amelyekben a néger rabszolgákat brutálisan kínozzák, de hozzá kell tenni, hogy már a szezon főcíme is kellően hátborzongató, talán a legjobb az eddigi három közül. Az a tény is eléggé kiveri a biztosítékot, hogy Zoe képessége a szexelve gyilkolás. A készítők megint csak bátrak, készek kikészíteni a nézőket, bár én azt mondom, hogy lehet ezt még fokozni, és azt hiszem, az alkotók fogják is.

Bemelegítő rész volt ez, ahogy azt már megszokhattuk az American Horror Storytól, érdekes történetcsírával, jó színészválasztással, izgalmas karakterekkel, és hatásos zenei aláfestéssel. Várom a folytatást!