Movie Tank

Tűzgyűrű ( 2013 )

2013. július 11. - Sparrow

Szinte már minőségi vígjáték-szintű szórakozást nyújtott számomra az interneten fellelhető, a Tűzgyűrűvel kapcsolatos csalódott hangvételű kritikák, és megjegyzések olvasása. Rendszerint az a sügérek legnagyobb problémája, hogy a film történetének emberi, lélektani oldala nincs jól kidolgozva, és csak egy üres látványmozi lett végül a nagy várakozásokat gerjesztő produkcióból... HAHÓ! Ez egy popcornmozi, amiben hatalmas szörnyek és két kilométer magas óriásrobotok pofozzák egymást! Tényleg ettől várták az emberek a megváltást? Aki azt hitte, hogy gondolkodásmódjára, és életszemléletére sorsfordító hatással lesz a Tűzgyűrű, nem pedig csak gigantikus bunyókat fog látni, csak azért, mert egy neves direktor tartotta kezében a gyeplőt, az meg is érdemli a csalódást. A gond csak az, hogy maga Guillermo del Toro rendező is az előbb leírt csoporthoz tartozik.

pacific-rim-from-the-sky.jpg

2013-ban minden megváltozik. Dimenziók közti átjáró nyílik az Atlanti-óceán Tűzgyűrűként emlegetett, vulkánok által tarkított medervidékén. A kapun keresztül a később a japán eredetű Kaiju szóval illetett óriásszörnyek kelnek át a mi világunkba, és megkezdik a látszólag megfékezhetetlen pusztítást. Csakhogy a Föld nagyhatalmai félreteszik konfliktusaikat, és közös erővel belevágnak a Jaeger-projektbe. Hatalmas robotokat építenek, amelyeket kettő pilóta, agyi összekapcsolódás útján irányít. Az erőviszonyokat így sikerül kiegyenlíteni, ám a háború ettől függetlenül még tíz évig folytatódik, míg végül a projekt vezetője, Stacker Pentecost ( Idris Elba ) döntő lépésre szánja el magát.

A film kezdetben nem szarozik. Ütemes vágások kíséretében, remek képek útján a főhős narrációja összefoglalja a háború kirobbanásának történetét egy kiemelkedően jó monológ keretein belül. Ezt követően láthatjuk az első nagy ütközetet "testközelből". Erőteljes indításnak lehetünk tanúi, pörögnek az események, az izgalom a tetőfokára hág. Csakhogy biztosan tudjuk, hogy miben nem lesz részünk az elkövetkező egy órában... Ugyanis a bevezető negyedóra után kezdetét veszi az, amit del Toroval az élen, már előre is mindenki a Tűzgyűrű nagy különlegességének állított be: A lelkizés. A hangsúly a cselekmény emberi oldalára fektetése. Viszont ezt valami olyan kegyetlenül elbaszták az alkotók, hogy arra szinte megfelelő szavak sincsenek. Az erőltetett drámázás, az egyik szereplő gyerekkori tragédiájának középpontba állítása, a parancsnok rejtélyes betegsége kerülnek előtérbe, ám hiába teper Travis Beacham és del Toro is, ezek a történeti elemek filmdrámába valók, nem pedig egy Transformerssel kevert, japán hatású óriásszörnyfilmbe, mert a Tűzgyűrű nézése közben mindannyian arra várunk, hogy azok a kikúrt robotok végre elkezdjék verni a szörnyeket. Látványra várunk, ami a székbe tapaszt minket. Azonnal akarjuk azt a vizuális orgiát, aminek az ígéretével becsábítottak minket a moziba. Helyette azonban egy óráig a pocsék szövegkönyv klisés, irritáló mondatait kel hallgatnunk, és a szereplők között lezajló, gyerekes keménykedést néznünk. A későbbi látványos jeleneteket is gyakran megszakítja az erőltetett érzelmeskedés, a szereplők közötti kapcsolatok idegesítő túlhangsúlyozása, és az egyik legszörnyűbb motivációs beszéd, amit valaha filmben hallottam. Mindemellett még logikai átgondolatlanságok is csúsznak a forgatókönyvbe, különösen a fináléban. Honnan tudják, hogy 5-ös kategóriájú Kaiju jön, ha még sosem találkoztak olyannal? Az óceán fenekén lezajló, brutális erejű atomrobbanás hogyhogy nem gerjeszt nagyobb szökőárat annál a Jaeger-léptékben mérve kicsike hullámnál? És hogyan tud az a vékonyka kis csaj ilyen lazán gyorsúszni abban a baszott páncélban?!

pacificr2.jpg

Persze, az ilyen apróbb logikai melléütések még teljes mértékben elviselhetőek lennének, hogyha a két és fél órás játékidőből legalább százhúsz percet végigzúznának a robotok és a szörnyek. Helyette körülbelül három-négy grandiózusabb csatajelenet van a filmben, nagyjából megsaccolva legjobb esetben is háromnegyedóra a tiszta akció mennyisége. Ez kevés. Jól lehet, a látvány nagyon a helyén van, tehát, hogyha képesek vagyunk kivárni a zúzást, akkor kapunk is egy jó adag adrenalint az arcunkba. A szörnyek tényleg óriásiak, a verekedések megkoreografálása látványos, a Kaijuk kidolgozása változatos. Mégis csalódtam még ezekben a jelenetekben is. Nem tudott magával ragadni. Vannak a harcokban nagy momentumok, szájtátós pillanatok, de döntő részük hamar unalomba fullad. Bármelyik Transformers-film köröket ver látványban a Tűzgyűrűre. Pedig pont fordított eredményre számítottam.

A figurák nem jók, és ez nem is lenne baj, csakhogy del Toro mintha csak azért is karakterdrámát akart volna rendezni. A pocsékul megírt alakokat az arcunkba tolja a szkript, így nem is tudjuk figyelmen kívül hagyni őket. Különösen abban az első egy órában, amit már említettem feljebb. Komolyabb potenciált csak kettő mellékszereplőben láttam. Burn Gorman doktor Hermannja és Ron Perlman Hannibal Chauja igazán szórakoztató figurák. A főhős Becket azonban unalmas, érdektelen karakter, Charlie Hunnam játéka pedig semmit sem tesz hozzá az összképhez. Idris Elba kétségtelenül hozza magát, de hát mit kezdjen egy totál klisés karakterrel? Charlie Day viccesnek szánt figurája az esetek többségében azért jól működik, ellenben Rinko Kikuchi fájdalmasan semmilyen.

Ramin Djawadi zenéje félelmetesen jól sikerült. A Trónok harca kottabűvészétől mondjuk nem is vártam mást. Sokszor már csak az pozitív élményt okozott a film nézése közben, hogy a lenyűgöző dallamokat hallgathattam.

Összességében azonban azt kell, hogy leírjam eme bejegyzés végére, hogy ha valamit egyáltalán nem vártam volna az idei filmévtől, akkor az a Tűzgyűrű okozta csalódás. Amennyire nem érdekelt kezdetben ez a produkció, annyira sok bizalmat és várakozást fektettem bele az utóbbi időben. De ez el lett cseszve. 5,5/10.  

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr585400446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása