Suzanne Collins általam is nagyon szeretett bestsellere Az éhezők viadala. A történet egy hátborzongató jövő Amerikájában játszódik, ahol az egyetlen, nagy ország Panem, melyet tizenkét körzetre osztva irányít a hatalom, a Kapitólium. Mióta a körzetek lázadását leverték és a tizenharmadik körzetet megsemmisítették, minden évben megrendezik Az éhezők viadalát, elrettentésképpen. Minden körzetből kisorsolnak egy 12 és 18 év közötti fiút és lányt, akiknek aztán egy előre ismeretlen arénában kell éltre-halálra küzdeniük, mert csak egyetlenegy győztes lehet a végén. A filmre rátérve: Jennifer Lawrence szépsége mit sem kopott a legutóbbi alkalom óta, és ez még csak a legkisebb pozitívum.
Ritkán fordul elő, de most minden kétséget kizáróan mondhatom, hogy a film jobb lett, mint az amúgy is zseniális regény. Igaz nem sokkal, de Gary Ross bizonyos rendezői megoldásai, és Collins részvétele a munkálatokban, varázslatos művet teremtettek, érdemes volt rá várni. A történetvezetés hű a regényhez, viszont belepakoltak néhány plusz jelenetet, melyben a viadal játékmesterének ( Wes Bentley ) és a Kapitólium Snow elnökének ( Donald Sutherland ) párbeszédeit figyelhetjük, és gyakran bepillantást nyerünk az irányítóterembe is. Ezek az ötletek nagyban hozzásegítik a történet megértéséhez azon nézőket, akik előtt ismeretlen a regény. Ebből következően egyértelműen lemondtak az alkotók az egyesszám első személyben való elbeszélésmódról, amit Collins használt, de ez is mérhetetlenül a film hasznára vált, hiszen így sokkal izgalmasabb a cselekmény, és könnyebben képben tudunk maradni.
Nagyon de nagyon nagy pozitívuma Az éhezők viadalának a színészi játék. A legkisebb, a későbbi regényekben fontosabbá váló mellékszerepben Liam Hemsworth nyújt maximálisan precíz teljesítményt. Josh Hutchersont picit nehezen tudtam komolyan venni, mert végig a Zathura lebegett a szemem előtt, de ez abszolút nem a színész hibája, ő is nagyon szépen helyt áll. A többi fontos mellékszerepben ismert, és fantasztikus színészeket láthatunk parádézni. Főhősünk mentorát, Haymitcht Woody Harrelson kelti életre. A kreatív karaktert ( egy korábbi viadal győztese, 
aki az akkori traumát alkoholba folytja, és gyakorlatilag sohasem józan ) a színész rengeteg spiritusszal tölti fel, a regénybeli figurához képest is sokkal több élettel. A tizenkettedik körzet kapitóliumi kísérőjét, Effie Trinketet, Elizabeth Banks alakítja. A színésznő nagyon erőteljes játékot nyújt groteszk sminkjében. Stanley Tucci szenzációs Az éhezők viadalát közvetítő tévéműsor házigazdájaként, és a kék haj is nagyon "jól" áll neki. Donald Sutherland, jutalomjátékában olyan kőkemény karaktermegformálást mutat be, hogy néhány perces jeleneteivel, Lawrence kivételével, mindenkire hatalmas árnyékot vet. És akkor itt az idő rátérni Jennifer Lawrencere. A Winter's Bone óta sejtem, de most már száz százalékig biztos vagyok benne, hogy az új generáció egyik legnagyobb színésznője van feltörekvőben. Minden mozdulatából, az arca minden rezdüléséből, a gyönyörű szép szemeiből, minden mondatából csak úgy üvölt a tehetség. Katniss Everdeen nagyon komplikált karakter, a regényben ő meséli el a történetet. Viszont a filmben nincs szükség narrációra, hiszen Lawrencenek már csak a jelenléte is beszédesebb, mint bármilyen szépen fűzött mondat. Lenyűgöző teljesítmény!
A sminknek és a jelmeznek nagyon fontos szerepe van a filmben, hiszen a kapitóliumi emberek mániája, hogy minél hivalkodóbban öltözzenek és fessék magukat. A stáb pedig maximálisan kitett magáért, fantasztikusan groteszk ruhakölteményeket és ábrázatokat csodálhatunk meg. A zene lenyűgöző, a betétdalok pedig gyönyörűek. Ha nagyon akarok negatívumot kiemelni, akkor azt mondom, hogy néhol a vizuális effektek alulmúlják a film egészének nagyon magas színvonalát, de az ilyen alkalmak száma annyira elenyésző, hogy egyáltalán nem tudják rontani az összképet.
Az éhezők viadala egyértelműen 2012 egyelőre legjobb filmje, és nehezen tudom elképzelni, hogy bármi felülmúlja Gary Ross, Jennifer Lawrence, és a többiek teljesítményét.
