Sziasztok!

Steven Spielberg sikerszériája 1975 - ben vette kezdetét A cápa című horrorfilmmel, mely azóta kultikus mesterművé nőtte ki magát.

Amity szigete népszerű turistaparadicsom, minden évben sokan látogatnak ide a strand miatt. A történet is egy ilyen nyáron, a szezon előtt pár nappal kezdődik. Feltűnik ugyanis a sziget partjainál egy nagy fehér cápa. Először egy részeg lány esik áldozatául, majd egy kisfiú, később pedig egy halász is. Valamit tenni kell, ezért a sziget rendőrfőnöke ( Roy Scheider ) összefog egy tudóssal ( Richard Dreyfuss ). A cápát nem sikerül elfogni, de a polgármester mindenképpen megakarja nyitni a strandot. Ezért hőseink kénytelenek tengerre szállni a vén tengeri medve, Sam Quint ( Robert Shaw ) hajóján. Ezt követően megkezdődik az élet - halál harc a hatalmas ragadozó és a rá vadászó emberek között.

Kezdeném azzal, hogy A cápa méltán érdemelte ki a klasszikus címet. A mai napig képes feszültséget teremteni és paráztatni a nézőt. '75 - ben pedig valószínűleg a hideg rázta tőle az embereket. Ma már azért jóval félelmetesebb filmek készülnek, de Spielberg munkájának nincs oka szégyenkezni. A film első fele, melyben a cápa gyilkol, igazán sok feszültséget termel. Sokkal hatásosabb, mint például a 2010 - es Piranha, ami inkább groteszk volt, bár igen szórakoztató. Nem mondható el, hogy A cápa arra játszana, hogy könnyed szórakozás legyen. Miután hőseink hajóra szállnak, a film felvesz egy inkább kalandfilmekre jellemző hangulatot, de ettől még ugyanolyan dermesztőek a szörnyeteg feltűnései.

Az alapötlet is jó, hiszen ezzel lehetőség nyílt arra, hogy úgy készítsenek félelmetes horrort, hogy az egész film nyáron, a napsütésben játszódik. Ez azért ritka, valljuk be, de itt tökéletesen működik. Sikerül hátborzongató hatást gyakorolniuk a cápa feltűnéseivel.

A színészi játékok átlagosak, de nem rosszak. Ez a film nem színészközpontú. Roy Scheider, Richard Dreyfuss és Robert Shaw is jól alakítanak. Utóbbi karaktere tetszett a legjobban, sőt igazából ő volt az egyetlen szimpatikus karakter. És akkor itt van egy apró negatívum, ugyanis a karaktereket nem igazán sikerült eltalálni. A már említett hajóskapitányon kívül mindenki elég tudathasadásos hatást kelt. Mintha egyszerre több személyiségük lenne, csak mindig más jön elő. Ezzel nyilván a veszély okozta hangulatváltozásokat akarták érzékeltetni, csakhogy ez nem sikerült valami jól.

Ettől az apró, elenyésző negatívumtól eltekintve A cápa egy igazán jó horror, ami még ma is megállja a helyét.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Sziasztok!