Sziasztok!
Ma az utóbbi évek legnépszerűbb spanyol produkciója, a [REC] című film lesz terítéken.
Ángela Vidal ( Manuela Velasco ) tévés riporternő és operatőre Pablo ( Pablo Rosso ) egy spanyol tűzoltóállomáson készítenek riportot a tűzoltók életéről. Mikor riasztás érkezik egy bérházból, a tűzoltókkal együtt indulnak a helyszínre, hogy mindent felvegyenek. A riasztás azért érkezett, mert a ház egyik lakója, egy idős nő valószínűleg rosszul lett. Mikor felmennek a lakásába, a nőt valóban elég furcsa állapotban találják. Mintha teljesen magán kívül lenne, a teste, ruhája csupa vér. A tűzoltókat felkísérő rendőrt megtámadja és meg is harapja. Innentől kezdve pedig elszabadul a pokol...
A film talán a legnépszerűbb ál - dokumentarista stílusban készített produkció. Az eseményeket végig Pablo kameráján keresztül követhetjük nyomon. Ezt a módszert viszonylag jól kihasználták, de nem olyan jól, mint a Cloverfieldben. A film talán legnagyobb negatívuma, hogy a játékidő háromnegyedéig kevés izgalmas dolog történik, a néző unatkozik. Az utolsó 20 percre bepörögnek az események, a filmnek a vége valóban nagyon jól sikerült.
Egy ál - dokumentarista filmnél sosem a színészi játékokon van a hangsúly. Itt sem kiemelkedők a színészek, sőt kifejezetten gyengék. Igaz, a főhősnő, annak ellenére, hogy a film elején irritáló, a játékidő második felére szimpatikussá válik. A zombik megformálása kellőképpen ijesztőre sikeredett, de maga a film korántsem bővelkedik a félelmetes jelenetekben. Néhány ijesztőbb képsort leszámítva nem igazán féltem. Zenékből nem vonultat fel sokat a film, de a stáblista alatt szóló dal nagyon tetszett.
Aki szereti az ál - dokumentarista filmeket, azoknak kötelező darab a [REC]. Aki a félelmetes horrort szereti, annak inkább Az átok első két részét ajánlanám, zombifilmekből meg a 28 nappal későbbet. Mindenesetre egyszer mindenképpen nézhető film a [REC], és a spanyolok ezzel a művel véglegesen beírták magukat a filmtörténelembe.
Köszönöm, hogy elolvastátok!
Sziasztok!