Őszintén megmondom, mikor tavaly megtekintettem a Skeleton Lake című, kanadai film előzetesét, reménykedni kezdtem. Reménykedni abban, hogy ez a produkció az idei év rejtett gyöngyszeme lehet. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna…
Mitch ( Bryan Larkin ) és rablóbandája ( feltehetően bankrablók ) egy sokat hozó melót követően száguldanak a kapcsolattal megbeszélt kivonási ponthoz. A sietség érthető, hiszen a srácok összetűzésbe keveredtek a zsarukkal, ráadásul egyikük végzett két rendőrrel. Mivel azonban távoli kapcsolatuk nem akar bajba keveredni, elodázza a beígért repülőgép indítását 12 órával. Addig hőseinknek meg kell húzniuk magukat. Erre egy elhagyatott erdőséget találnak a legjobb helynek, ám azzal nem számolnak, hogy egy totál őrült vietnami veterán ( Hugh Lambe ) vadászik a fák között.
Csak nemrégiben ismerkedtem meg ezzel a sitcom-szériával, de rögtön megszerettem. Ennek egyértelműen legfőbb oka a főhős Jim karaktere, akit a mindig vicces James Belushi kelt életre. Túl a 40-en, már inkább az 50-et alulról súrolva még mindig gyerekként viselkedik, nem nőtt be a feje lágya, ráadásul így kell családfőként megfelelnie egy három- majd később már ötfős famíliában. Butaságai rendszeresen kacagtató szituációkat teremtenek, a nézőnek akaratlanul is a Family Guy Peterje jut eszébe Jimről. A rendszeres bárgyú vigyora pedig egyszerűen lehengerlő.
Persze, nem arról van szó, hogy egy tízoldalas jellemkidolgozással megáldott karakterről beszélünk. Dean figurája azért működik jól, mert egyszerűen végtelenül szimpatikus. Laza, minden helyzetben magabiztosnak mutatja magát, de ugyanakkor időnként előtör belőle a rengeteg fájdalom okozta kín. Persze ez feleennyit sem érne, ha nem Jensen Ackles elsőosztályú játékában látnánk életre kelni a figurát. Az esetek többségében simán lejátssza partnerét, Jared Padaleckit a színről.
A Trónok harca hatalmas sikerének egyik titka, hogy a történet rengeteg szálon fut, sok karakter viszontagságait mutatja be. Viszont míg a legtöbben azért többnyire a westerosi királyságban kalandoznak, addig Dany hozzájuk képest a világ végéről vág neki, hogy megözvegyült khaleesiként, mindössze 15 évesen visszahódítsa a birodalmat, ami jog szerint az övé. Emilia Clarke brutálisan hiteles játékot nyújt, ráadásul magával ragadóan gyönyörű is.
Gyakorlatilag ő az egyetlen oka annak, hogy a Döglött akták 7 évadot megélt. A fantasztikus főhősnő nélkül csak egy egyszerű, tucat-krimisorozat lenne. Lilly karaktere ridegségében magával ragadó, rejtélyes, szép, és egyben zseniális elme. A széria, hogy a néző számára még elérhetetlenebbnek láttassa a karaktert, Lilly magánéletéről nagyon keveset enged a tudomásunkra jutni, szinte kizárólag csak a nyomozásokban láthatjuk. Kathryn Morris játéka egészen lenyűgöző, csillagos ötös munka.
Nemsokára indul a Borgiák második évada, természetesen már tűkön ülve várom, hogy a történelem legmocskosabb pápája milyen újabb gyarlóságokat eszel ki. A karakter piszkosul szemtelen, úgy a körülötte lévő emberekkel, mint Istennel. A pápai címet gyakorlatilag megvásárolja, később pedig szeretőt tart, és mindenkit úgy vezet az orránál fogva, hogy azt öröm nézni. Ráadásul még családja is van. Persze, itt is ki kell emelni Jeremy Irons játékát, ami annyira hiteles, hogy még a halottat is kirázza tőle a hideg.
