Az idei nyár filmek terén valahol a langy húgy és a lepkefing között evickél. Valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy a női Szellemirtók nagyobb filmélménnyel fog szolgálni, mint a nagyon várt Suicide Squad, de még előbbi sem volt különösen kirobbanó. Még Jason Bourne is csak a kötelezőt tudta újrázni, nem alkotott kiemelkedőt. Ilyen helyzetekben kell elkezdenünk reménykedni a kevésbé hypeolt, elsőre talán nem olyan érdekes produkciókban. Ebbe a kategóriába esik a Rossz anyák is.
Amy (Mila Kunis) 20 évesen szülte első gyermekét, akihez azóta csatlakozott egy testvér is. A fiatal nő élete azóta csupa stressz és rohanás, hiszen éretlen férje nem sokat segít neki. Miután Amy online megcsaláson kapja a férfit, házasságuk válságba jut. A túlterheltségtől besokallt nő végül egy kocsmában köt ki a bunkó, szexmániás egyedülálló anya, Carla (Kathryn Hahn) és a családját egészségtelen mértékben minden más elé helyező Kiki (Kristen Bell) mellett. A megfáradt, leittasodott hármas elhatározza, hogy mostantól nem foglalkoznak a szabályokkal és rossz anyákká válnak.
Ilyen az, amikor a Másnaposok-féle filmeken edződött férfiak megpróbálnak női gondolkodásra szabott suttyóvígjátékot csinálni. A Rossz anyák bizonyos szempontból hiánypótló alkotás, hiszen számos vulgáris nyelvezetre és szexuális humorra kihegyezett komédiát láthattunk már férfi karakterekkel elmesélve, így kifejezetten érdekes, hogy ezúttal nők, ráadásul középkorú anyukák állnak a középpontban.
Ezzel együtt azonban nem tud kiemelkedővé válni a mű. A történet alapjaiban inog, hiszen a cselekmény és az alapszituáció alkotó panelei kínosan sztereotipikusak, és ennél többnek még csak látszani sem akarnak. Bizonyos jelenetek egyszerűen csak erőltetettek, ám sajnálatos módon akadnak kifejezetten ízléstelen, ilyen módon fölösleges mozzanatok is. Viszont szerencsére bőséggel lehet nevetni is a produkción. Nem váltja meg a világot, de karakterei jól elvannak találva, a szövegkönyv pedig gyakorta tényleg fergeteges. Persze a humor nagy része trágár szavak puffogtatásából ered, de a forgatókönyvírók jól használják ezt az elemet, szóval kit érdekel. Mindemellett azonban nagyon érdekes, hogy a Rossz anyák pont azon pillanataiban a legerősebb, amikor nem viccelődni akar, hanem mondanivalóját közvetíteni. Ez általában pont fordítva szokott lenni a hasonszőrű filmek esetében. Ezúttal viszont ez a két-három, párperces jelenet kifejezetten emlékezetesre sikeredik.
Mila Kunis sajnos nagyon lelkesen tékozolja el kimagasló tehetségét középszerű alkotásokra. Ezúttal is egy trágár, nem túl erős vígjátékban láthatjuk, pedig biztosan jobban mutatna valami komolyabban (emlékezzünk csak vissza Darren Aronofsky Fekete hattyújára). Ettől függetlenül kiválóan alakít a főszerepben. Rendkívül élvezetes, szórakoztató és tényleg vicces játékot produkál. Kathryn Hahn az ügyeletes mókamester. Néha kicsit sok belőle, de összességében nem rossz, ahogy Kristen Bell is abszolút vállalható. A negatív karakter szerepében a rendkívül előnytelenül öregedő Christina Applegate látható, korrekt teljesítmény kíséretében.
A Rossz anyák vállalható, de nem kiemelkedő darab. Egyszeri megnézésre mindenképpen ajánlott, hiszen viszonylag sokat lehet nevetni rajta, ráadásul még üzen is egy-két dolgot. 6/10.
