Vannak horrorfilmek, amelyek kiemelkedő mértékben elhíresülnek, és címüket még az is ismeri, aki amúgy a műfaj közelébe sem merészkedik. Egy Ghostface-álarc láttán bárki rávágja, hogy Sikoly, a jellegzetes, csíkos pulcsi szánkra csalja az Elm utca nevét, ha pedig beszállunk egy zuhanyfülkébe, ha csak egy fél pillanatra is, de biztosan eszünkbe jut Alfred Hitchcock Psychojának horrortörténeti fontossággal bíró jelenete. Ekkora címek között lapul meg Jim Gillespie rendezése, a Tudom, mit tettél tavaly nyáron. Ez is egy olyan film, aminek mindenki ismeri a címét, pedig közel sem övezi akkora rajongás, mint a fentebb említett műveket.
Pedig amúgy nem is rossz film...
Julie (Jennifer Love Hewitt), Helen (Sarah Michelle Gellar), Barry (Ryan Phillippe), és Ray (Freddie Prinze Jr.) jó barátok, akik gimnáziumi időszakuk legvégén nagyot buliznak együtt, hiszen tudják, hogy hamarosan mindnyájan elutaznak a maguk életcéljai felé. Az este jól sikerül, ám az alkohol és a szerencsétlen körülmények okán a fiatalok elgázolnak egy férfit. Kétségbeesnek, a zsarukat nem merik hívni. Végül arra jutnak, hogy az a legjobb, ha a testet a vízbe dobják, és utána egy szót sem beszélnek az esetről. Csakhogy egy évvel később rejtélyes idegen tűnik fel a színen, aki a jelek szerint pontosan tudja, hogy a fiatalok mit tettek tavaly nyáron.
Gondolom, mondanom se kell, hogy ez az alapötlet egy bűntudatra apelláló dráma keretein belül tudna igazán kivirágozni, ám ehelyett egy jóval egyszerűbb, és a lehetségesnél jóval kevésbé fajsúlyos tinihorrort kapunk. Ez van, ezt kell szeretni. Nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy mely réteg képezi eme mű célközönségét. Azok a 16 évesek, akik azért néznek horrort, hogy aztán eldicsekedhessenek azzal, hogy horrort néztek. Ám ettől függetlenül még lehet jó a film. És lesz is, ugyanis a Tudom, mit tettél tavaly nyáron könnyedén rácáfol az IMDB-n látható pontszámára. No, azért azt ne tessék gondolni, hogy valami világmegváltó alkotásról van szó, de ami jár, azt igenis meg kell adni.
Márpedig a forgatókönyv a maga egyszerű módján jó. A konfliktus alapfelütése egészen zseniális, és szinte azonnal feledteti a nyálas, és dögunalmas, illetve túlságosan hosszú bevezetést. A kezdetben láthatatlan valaki, aki tudja, hogy hőseink mit tettek, rendkívül ügyes írói munka által vonul végig a történeten, bár azt azért meg kell említeni, hogy ahogy közeledünk a végkifejlet felé, a figura úgy veszít erejéből. A cselekményvezetés végig pörgős, izgalmas, és a végén ügyesen sikerül megcsavarni a dolgokat. Gillespie kezdetben enyhén félelmetes thrillert rendez, ami aztán menekülős slasher-féleségbe csap át. Nem mondom, hogy utóbbi váltás jó ötlet volt, de a lehetőségekhez mérten kreatívan van kezelve. A finálé vérszegény, a befejezés pedig nagy hülyeség, de összességében nézve nem tudunk haragudni a produkcióra.
A színészi játékok meglepően jók. Jennifer Love Hewitt kifejezetten hiteles a tulajdonképpeni főszerepben, de nála jobb Sarah Michelle Gellar, aki valamivel mélyebb alakítást nyújt, mint kolléganője. A fiúk eléggé gyengék, Ryan Phillippe és Freddie Prinze Jr. egyaránt vérszegény produktumot prezentálnak.
Nem egy meghatározó, univerzumokat rengető horror a Tudom, mit tettél tavaly nyáron, de a vártnál kétségtelenül ütősebb filmélményt szolgáltat. Egyszer mindenképpen érdemes megtekinteni! 7,5/10.
