Nagyon furcsa, vagy inkább furcsa módon érdekes az új epizód. Az alkotók olyan lehetőségekbe ássák bele magukat, amiket eddig elkerültek, és ezúttal végre tényleg úgy tűnik, hogy igazán ráéreztek arra az atmoszférára, amire Hannibal Lecternek szüksége van.

A történet szerint feltűnik egy új sorozatgyilkos, akit Jack továbbra is rendkívül irritáló és gőgös hülyékből álló csapata azonnal a Mészárossal azonosít, ám a gyilkosság helyszínére érkező Will hamar rájön, hogy másról van szó...

De ez a nyomozás csak kis részét teszi ki az epizód egész cselekményének, ugyanis hetedik próbálkozásra végre kapunk egy ízig-vérig Hannibal-központú részt. Az egész epizód hangulata kissé elvont, elmerülünk a pszichológiai diagnózisok tengerében. Ez azért fontos, mert Hannibal elméjét is egy kicsit jobban megismerhetjük. Meglepő például a jelenet, amelyben megtudjuk, hogy a jó doktor maga is pszichiáterhez jár.

A Sorbet névre keresztelt epizód emellett számos remekül megrendezett jelenetet tartalmaz. Hannibal meghatódása az estélyen gyönyörű, Jack rémálmai horrorba illően hátborzongatóak, és Will különleges képességének újbóli megelevenedése is hatásos. Végre a szarvas képének jelentése is kezd letisztázódni. Az állat Will számára az ismeretlen gonoszt, a hozzá hasonló zseniális elmét jelképezi, akiről érzi, hogy közel van, de egyelőre eszébe sem jut, hogy maga, Hannibal lehet az. Való igaz, hogy néhány képkocka mintha az igazsághoz való közelebb sodródásra utalna, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még ebből. Remek, és a pszichopata hatással átitatott jelenetsor az is, amelyben Hannibal a különleges lakomához vadássza össze a kellékeket, ugyanakkor furcsa, hogy Willt is meginvitálja, aki, ha nem mond nemet, szerintem azonnal rájött volna a megdöbbentő igazságra. Elég lett volna csak ránéznie a fogásokra...

Szerepet kap az epizódban a barátság motívuma, ezáltal a különböző emberi kapcsolatok között húzódó határok is előtérbe kerülnek. Ugyanakkor ez a téma nem lett maximálisan kibontva, így remélem, hogy visszatérnek még rá az alkotók a későbbiekben.

Madds Mikkelsen ezúttal rengeteg időt tölt a képernyőn, és a színész ezt ki is használja, ugyanis még önmagához képest is zseniális. Ezúttal érdekes módon Hugh Dancy az, aki jobban háttérbe szorul, valahogy meg kéne találni az egyensúlyt a két karakter között.

Jó volt a hetedik rész, ezen a vonalon kéne továbbhaladni, és tovább bontogatni Hannibal rejtélyes elmével megáldott karakterét. 8,5/10.