A 2006-os első rész kiváló horror, egyik nagy kedvencem, ráadásul az egyik legelső műfajbeli film volt, amit láttam, így nagyon a szívemhez nőtt, és a mai napig odaadóan imádom. Kisebb fajta örömroham fogott el, mikor egyszer csak rátaláltam a hírre, hogy jön a folytatás. Nehéz szülés volt, rengeteg balszerencse árán sikerült csak tető alá hozni a filmet, mely a Kinyilatkoztatás alcímet kapta. De végül sikerült, és ezt egyáltalán nem bánom.
Rosenak nagy nehezen, Metatron pecsétjének segítségével sikerült visszajuttatnia Sharont ( Adelaide Clemens ) az apjához ( Sean Bean ), ám a jegy csak egyszemélyes volt. Ám A Rend üldözi a lányt, hiszen a várost pusztulásba és örök szenvedésbe taszító démon, Alessa benne helyezte el jobbik részét, így csak Sharon halála által pusztulhat a szörnyeteg. Apját használják csalinak, így a főhősnő, egy frissen szerzett új barát, Vincent ( Kit Harington ) segítségével visszatér a halott városba.
Természetesen a Kinyilatkoztatás nem lett olyan jó, mint az első rész, sőt, ha nagyon szőrösszívű akarok lenni, azt is mondhatnám, hogy meg sem közelíti azt. Persze a 2006-os remekmű színvonala magasra tette a mércét, és a folytatás még így is egy igazán jó horrorfilm, melyért egyáltalán nem kár a mozijegy árát kifizetni, jól szórakozik rajta a néző.
A forgatókönyvvel annyi apróbb probléma van, hogy érzésem szerint kifejezetten a játékok rajongóinak készült, egy laikus, mint jómagam is, néha könnyen eltévedhet a sorok között, ám összességében azért érthető a cselekmény. Mindent bevetettek az alkotók, de a félelemfaktor akkor sem éri el az első rész szintjét ( vagy csak én lettem strapabíróbb ). Mindenesetre ez sem azt jelenti, hogy ne lenne félelmetes a produkció, rengeteg jól működő ijesztés, brutálisan kidolgozott szörnyeteg, valamint pazar módon nyomasztó atmoszféra várja a gyanútlan mozizót. A díszletek, a fényképezés, a maszkmesteri munka, valamint a vizuális effektek az első epizódhoz hasonlóan tökéletesen megteremtik a hátborzongató hangulatot, ami könnyen magával ragad.
A főszereplő Clemens meglepően remekül alakít kevés, sőt, szinte semmi mozis tapasztalattal a háta mögött. Persze a horror/thriller-főhősnő nem egy színésznőnek hozott már szerencsét. Kit Harington kiválóan játszik, ám kissé csalódottan tapasztaltam, hogy egy egyszerű borotva ennyit számíthat, ugyanis a színész arca szőrzet nélkül ritka tenyérbemászó, innen üzenném neki, hogy gyorsan növessze meg a szakállat, és maradjon meg Havas Jonnak még egy jó ideig. Sean Bean lassan már jelentkezhet a Survivorbe is, hiszen olyan túlélőképességeket fejlesztett ki, hogy már zsinórban a második Silent Hill filmnek sikerült megélnie a stáblistáját. A mellékszerepekben olyan nevekkel találkozhatunk, mint Malcolm McDowell, akiről, valljuk be, sosem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetben látjuk viszont, valamint Carrie-Anne Moss.
Az összhatást fokozza a remek, tényleg zseniális filmzene, mely egyszerre gyönyörű és nyomasztó, elgondolkodtató és magával ragadó. Egészében pedig egy nagyon erős 7/10.
