Tim Burton és Johnny Depp egyaránt arról híresek, hogy a rendezői, illetve színészi munkát mindig a saját egyedi, elvont stílusukban művelik. Mindkettőjüktől csupán néhány filmet láttam eddig, sosem éreztem kényszert életműveik komolyabb megismerésére, és ez az Éjsötét árnyék megtekintése után sincsen másképp, annak ellenére, hogy a két művész idei közös produkciója kifejezetten tetszett.
Barnabas Collins ( Depp ) a gazdag Collins család sarja az 1700-as években, akibe reménytelenül szerelmes az egyik cselédlány, Angelique ( Eva Green ). Természetesen Barnabas egy vele megegyező társadalmi szinten elhelyezkedő nőt vesz feleségül, csakhogy nem tudja, Angelique valójában boszorkány, és miután öngyilkosságba kergeti Barnabas szíve választottját, a férfit vámpírrá változtatja, majd eltemeti, hogy annak szenvedése örökké tartson.
A Burton-Depp rajongók csalódásként könyvelték el a produkciót, ám szerintem ennél többet nem is lehetett várni az Éjsötét árnyéktól. Egyáltalán nem rossz a film, mindössze minden eleme csupán mérsékelt minőségben van jelen. Így a forgatókönyv is, melyből sokkal többet ki lehetett volna hozni. A műfaj horrorvígjáték, és a cselekmény szépen kavarog is a maga medrében, ám összességében nem lehet a filmen sem nevetni, sem pedig félni. A poénok ott véreznek el, hogy nem eredetiek. Olyan jellegű poénokat kapunk, amiket más filmek már nagyon régen megteremtettek. Például mikor Barnabas nem tudja, mi az aszfaltút, és a közeledő sportkocsit valami sátáni járműnek véli, egyértelműen a Jöttünk, láttunk, visszamennénk hatása. Ettől függetlenül akad egy-két kellemesen megmosolyogtató poén is. A történet horror vonulata rém gyenge. Még egy horrorvígjátéktól elvárható minimális, jókedvű ijesztgetést sem kapunk. Számomra ilyen tekintetben a mérhetetlenül alulértékelt Elvarázsolt kastély számít mintának.
Depp játéka természetesen kiváló, ezúttal is totál máshogy néz ki, mint korábbi filmjei bármelyikében, de ezzel már kezdek megbékélni. Michelle Pfeiffernek nem volt nehéz dolga, könnyű karaktert kapott, a kisujjából ki is rázta. Nagyon megörültem, mikor a főcímben felvillant Jackie Earle Haley neve, aki ezúttal ugyan nem hidegvérű gyilkost, ellenben azonban rendkívül vicces, részeges házmestert alakít. Chloe Moretz számomra érthetetlenül sokat foglalkoztatott gyerekszínész, egyszerűen irritáló, már csak ránézni is. Személyes kedvencem a gárdából a fő gonoszt alakító Eva Green, aki elképesztően elvont módon hozza a figurát, tengernyi stílusos gonoszsággal feltöltve. Helena Bonham Carterre úgy általában nem szokott panasz lenni, ezúttal sincs okunk rá.
A sminkmesteri munka természetesen kiváló, az elvont színészi játékokhoz elképesztően különc külsőt kaptak az aktorok, különösen Depp és Green szörnyen elfehérített arca szúr szemet.
Az Éjsötét árnyék kétségtelenül nem lesz klasszikus, sőt, valószínűleg sokan már most igyekeznek elfelejteni, de ettől függetlenül megérdemel egy 7/10-et.