Ha egy mondatban kéne jellemeznem James Mangold 2007 - es rendezését, a következőt mondanám: Egy nem mindennapi történet kiváló megvalósítása.
Elfogják a rettegett vadnyugati banditavezért, Ben Wadet ( Russel Crowe ). A háborút mesterlövészként megjárt farmer, Dan ( Christian Bale ) csatlakozik a hivatalos személyekből álló társasághoz, hogy leszállítsák a bűnözőt Yumába, ahol börtönvonatra teszik. A farmer a szolgáltatásaiért felajánlott pénz miatt megy bele a veszélyes feladat végrehajtásába, hogy adósságait törleszteni tudja. Csakhogy Ben Wade bandájának tagjai istenként tisztelik vezetőjüket, és mindent megtesznek azért, hogy megállítsák a kis csapatot.
Hatalmas meglepetést okozott nekem a Börtönvonat Yumába. Alapjában véve sem tudtam, hogy mit várjak tőle, hiszen ez a film nem éppen a túl hypeolt fajtából való. Ez úgy látszik, Mangold örök átka. Viszont az első fél óra ráadásul nagyon erőltetett volt, majdnem kikapcsoltam, és hagytam a francba az egészet. Viszont, ami ezután jött, a következő másfél óra: A filmkészítés magasiskolája, egy minden téren tökéletes, lélegzetelállító produkció, ami méltó lett volna arra, hogy feltámassza hamvaiból a western műfajt.
És tényleg, ne nézzük most az első fél órát, az írásomban kizárólag a film utolsó kétharmadára fogok koncentrálni. Kezdjük azzal, hogy a forgatókönyv egyszerűen zseniális. Az írók egy nagyon izgalmas, és lehetőségekkel teli szkriptet hoztak össze, melyet Mangoldnak hibátlanul sikerült filmre adaptálnia. A sztori igen csak karakterközpontú, a hangsúly Ben és Dan figuráin van, melyeket az alkotók a legutolsó rétegig, nagyon alaposan kibontanak. Dan az a férfi, aki életét igyekszik a lehető legbecsületesebben élni, és még akkor sem mond igent Bennek, mikor az az eredeti fizetsége ötszörösét ajánlja fel neki, ha cserébe elengedi. Aki viszont még érdekesebb, az a bandita Ben. Valóban gazember, valóban bűnöző, és ehhez híven is viselkedik. Hidegfejű és rendkívül intelligens. Viszont ahogy halad előre a történet, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy legbelül nem gonosz. A fináléban pedig lehull a lepel, és az alkotók minden kétséget kizáróan tudatják velünk, hogy eddig tévúton jártunk, mert a film igazi főhőse, inkább maga a bandavezér, mintsem a megfáradt farmer. Ami viszont még ennél is érdekesebb, az ezen két karakter kapcsolata. A körülöttük elterülő világ és társadalom elvárja, hogy ellenségei legyenek egymásnak, viszont már legelső találkozásukkor lehet érezni a köztük lévő kölcsönös szimpátiát, ami a fináléban egyértelműen átcsap barátságba, melyre Ben eszméletlen bosszúja teszi fel a koronát.
Illik felemlegetni a szövegkönyvet is, mely szintén hozzájárul, hogy a film mestermunkává váljon. Innen is leginkább Ben mondatai az említésre méltóak, melyekből kiderül, hogy a bandita mennyire megveti ezt a világot, és szíve szerint már itt hagyná a francba. De valami mégsem engedi elmenni.
És hát van nekünk egy színészgárdánk, két húzónévvel. Christian Balere ugyan még nem illik rá a jó öreg jelző, de biztosra veszem, hogy 20 - 30 év múlva az új generáció Jack Nicholson - szintű színészlegendája lesz, hiszen bármilyen filmben, bármilyen karaktert tökéletesen eltud játszani. Nincs ez másképp ebben a produkcióban sem, Bale elsőosztályú játékot mutat be, úgyhogy róla nem is írnék többet. Viszont, aki egyértelműen viszi a prímet, és aki egymagában nagyobb meglepetést okozott, mint az egész film összességében, az Russel Crowe. Eddig nekem ő mindig kellemes meglepetést okozott, de nem azért, mert olyan hű, de jól játszott volna, hanem mert annak ellenére, hogy látszólag tehetségtelen, apait - anyait belead, és ebből mindig valami érdekes születik, mely leginkább tényleg a téblábolásra hasonlít, de ezt a lehető legjobb értelemben mondom. Viszont amit Crowe a Börtönvonat Yumábaban bemutat, az köszönőviszonyban sincs a tehetségtelenséggel.
Egyszerűen lélegzetelállító játékot produkál a színész, mely a '60 - as évek westernjeiben is simán megállta volna a helyét. Alakítása minden téren tökéletes, a különleges karaktert hibátlanul adja vissza. Szóval, Russel! Elnézést kérek azon buta gondolatom miatt, hogy te nem vagy jó színész! Dan fiát, Williamet Logan Lerman alakítja, aki a film kevés negatívumának egyike, ugyanis nagyon irritáló, bár ezen szerintem a szinkronhang is dobott jócskán.
Phedon Papamichael nevét a Director of photography címszó alatt kell keresnünk, aki szintén tökéletes munkát végzett. A fényképezés nagyon kreatív, jól működik a fényesen tűző Nap gyakori megjelenése, és a napsütötte tájak is gyönyörűek. Marco Beltrami zenéje is nagyon jó és tökéletesen passzol a hangulathoz.
A Börtönvonat Yumába a modern westernfilmek koronázatlan királya, melyről fájdalmasan kevés szó esik, pedig James Mangold produkciója megérdemelné, hogy az emberek beszéljenek róla.
" A halálom napján kijutok a Pokolból " ( Ben Wade )