Movie Tank

Önkívület (2015)

2015. július 23. - Sparrow

Tarsem Singh új rendezése csendben, különösebb felhajtás nélkül érkezett meg. Történt ez annak ellenére, hogy a produkcióhoz ismert és népszerű színészek szerződtek le, a történet pedig érdekes science fiction alapokon nyugszik. Mintha a saját marketingesei sem hittek volna igazán ebben a produkcióban. A végeredmény megtekintése után maradéktalanul megtudom érteni őket. Az Önkívület valószínűleg még az érkezésénél is csendesebben fog távozni, miközben megpróbál elhajolni a felé repülő paradicsomok elől...

selfless2.jpg

Damian (Ben Kingsley) milliárdos üzletember, aki mindig is csak a munkájával foglalkozott, így felnőtt lányával meglehetősen viharos kapcsolatot ápol. A férfi testében egyre terjed a rák, már fél éve sincs hátra. Egy névtelen jóakaró tanácsára Damian felkeresi a vedlésnek nevezett eljárással foglalkozó szervezetet. Jó pénzért egy laborban kifejlesztett, egészséges, fiatal testbe (Ryan Reynolds) helyezik át a kliens tudatát. Damian minden hidat feléget maga után, és megpróbál új életet kezdeni, ám az időnként bevillanó hallucinációk elvetik benne a kétkedés csíráit, így a férfi nyomozásba kezd. Lehet, hogy azok, akikkel lepaktált, mégsem olyan szentek, mint amilyennek elsőre tűntek.

David és Álex Pastor forgatókönyvírók számára egyetlenegy fontos tanácsom lenne: Többé ne lopják el a szomszéd kisfiú ötleteit. Az Önkívület szkriptje ugyanis olyan, mintha egy óvodás, vagy legalábbis olyasvalaki írta volna, aki meglehetősen hiányos, kezdetleges ismeretekkel rendelkezik a világról és a társadalomról, de látott már néhány sci-fit, amikből mondjuk nem értett túl sokat, csak egy keveset. És ezt a keveset össze is írta szépen, gondosan, így megszülethetett az Önkívület című történet. Ennek a filmnek nem csupán minden mozzanata, hanem egyenesen minden egyes szava színtiszta, lejárt szavatosságú klisé, logikailag pedig a sztori egésze mérhetetlenül felületes és ellentmondásos. A karakterek még sztereotípiaszinten sincsenek kidolgozva, a tudományos háttér pedig gyakorlatilag egy nagy rakás semmi. Még egy részletesebben megírt hülyeséget sem kapunk magyarázatul, egyszerűen csak az egyik csávó átkerül a másik csávóba és kész. Ráadásul a cselekményvezetés dugig van pakolva időhúzó üresjáratokkal, a jellegtelen finálé után pedig egyszerűen nem hajlandó befejeződni, mintha minden áron végezni akarna a néző minden agysejtjével.

selfless.jpg

Tarsem Singh nem túl nagy név a szakmában, de a Halhatatlanok például egy nagyon látványos akciólöket volt, így abban reménykedtem, hogy ha más nem is, akkor egy-két zúzda majd a helyére kerül az Önkívületben is. Ám nem így történt. A direktor érezhetően nem tudott mit kezdeni a gyenge forgatókönyvvel, bár még ennél is zavaróbb az, hogy láthatóan nem is nagyon izgatta magát a dolgon. A jelenetkoreográfiák szárazak és unalmasak, a beállításokba csipetnyi fantázia sem szorult, nem örülhetünk sem sci-fi, sem pedig thriller jellegű hangulati aláfestésnek. Az akciójelenetek is gyenge muzsikát prezentálnak, csupán egyetlenegy mozzanat akad, ami nem sikerült rosszul, a maradék egy-két bunyó eléggé semmilyen. A helyzetet valamelyest sikerül mentenie, nem nagyon, de legalább egy kicsit, a pörgős, dinamikus filmzenének, ami még a húszezredik dögunalmas montázst is képes fogyaszthatóbbá tenni.

Ryan Reynolds borzasztóan rossz. A színész korábban már bizonyította, hogy ha nem is korszakformáló tehetség, de azért jó karakter esetén tud maradandót alkotni (Lásd például: Buried, Hölgy aranyban), ám ezúttal egyetlen épkézláb megmozdulása sincsen. Arcjátéka siralmas, érzelmeket kifejezni képtelen, hitelessége már első jeleneteiben elbukik. Továbbá, akár hiszitek, akár nem, még a nagy Ben Kingsley se alakít túlságosan jól, produktuma meglehetősen erőltetett, bár itt mintha inkább erőteljes színészvezetési problémák sejlenének fel. Matthew Goode simán csak jellegtelen főgonoszként, Natalie Martinez pedig nem igazán képes azzá a nővé válni, akiért a főhős tűzön-vízen át hajlandó küzdeni.

Az Önkívület az év legrosszabb filmjei közé lőtte be magát magabiztos precizitással. Kifejezetten fájdalmas volt végignézni, senkinek nem ajánlom. 2/10.

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr497649102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mamagaio 2015.07.23. 21:35:13

Tarsem Singh filmkritika, amiben a rendező munkásságának legerősebb darabjai hiányoznak, úgyis mint A sejt (borzasztó Magyar cím, az eredeti The cell), illetve a Zuhanás egyaránt egészen kiváló filmek és akkor pont a látványos de minden más aspektusból pocsék Halhatatlanok lett megemlítve, ejjjjjj.....
Az Önkívület pedig sajnos már az előzetesekből klisé-fos hangulatú volt, nincs ebben meglepő.
Singh folytatja a szintén Indiai származású rendező M Night Shyamalan nyomdokait, erős kezdés, rohamos visszaesés, padló.
süti beállítások módosítása