Kérte: Bruse

Isten keresése az istentelenség sivatagában

Aki Sergio Leone spagetti westernjeihez szokott, annak minden bizonnyal meglepetésként fog szolgálni ez a minden ízében szürrealisztikus, mexikói western. A cselekmény itt csupán ürügy, porhüvelye az emberiséget bemutató szimbólumoknak, jelképeknek. A főhős ( Alejandro Jodorowsky ) magányos kalandor, akinek személyében a veszélyek és kísértések pusztaságában, a kilátástalanságban botorkáló emberiség képe jelenik meg. El Topo a játékidő első tíz percében magával cipel egy teljesen meztelen kisfiút, ám mikor egy nő miatt magára hagyja a gyereket egy elhagyott és kifosztott faluban, a főhős elveszti az ártatlanságát. Innen már csak lejtő van, majd a lelki és mentális halál, hogy aztán az egykor oly gonosz ember jelképesen újjászülessen, és megpróbálja régi bűneit jóvá tenni. Ám az elmúlt évek vétkei nem felejtenek, és mikor El Topo el akarja törölni őket, nem csak rajta állnak bosszút, hanem mindenkin, aki fontos neki.

Itt nem a falukat fosztogató banditákról, nem a pisztolypárbajokat vívó magányos hősről, nem a városban való koldulásról van szó. Hanem arról, ami ezek mögött van. A történet itt csak ürügy arra, hogy Jodorowsky elkeserítően őszinte módon értekezzen az emberiség kilátástalan helyzetéről. Gyakorlatilag mindenre kitér, a vérszomjtól, a fölösleges, ellenben pusztító háborúkon át, a vallásig. Bemutatja, hogy az emberek menyire is szeretik nézni, figyelni mások szenvedését, könyörtelen haláltusáját. A gazdagok páholyból, legyezőkkel, kidíszített ruhákban csodálják a rituális kivégzéseket, pont úgy, ahogy mi is a híradó elé ragadunk, ha valami szokatlanul kegyetlen gyilkosság részleteit feszegetik. Aljasság és gonoszság. Az emberi lény két legerősebb, de legkevésbé felvállalt tulajdonsága. Erről szól A vakond. Hogyha nagyon, de tényleg nagyon ritkán akad valaki, aki segíteni akar, aki a jókat fel akarja emelni a föld alól, ahová a rosszak száműzték őket, akkor is bukásra van ítélve az egész terv, hiszen a gonosz mindig túlerőben lesz az igazság felett. A történet első felében mindezt istenkereséssel egészíti ki a rendező-író-főszereplő, mintha a főhős a Mindenhatót akarná megtalálni egy olyan világban, ami még hírből sem ismeri az igaz Istent, csupán a vallási fanatizmus létezik neki, a pusztító rituálék, melyben Isten nevében játszanak orosz rulettet a templomban összegyűlt hívők. Ám A vakondnak van egy minden eddig leírtnál fontosabb motívuma, eleme, ami sokkal erősebb bármelyik másiknál. Ez pedig a nőgyűlölet. Olyan szintű, brutálisan erős nőgyűlölet, amilyennel még sehol sem találkoztam korábban. A főhőst kezdetben két nő kíséri, mintha egy angyal és egy ördög ülne a két vállán. Az egyik az örök társ, a segítség a bajban, a másik a csábítás, a gonoszság megtestesítője. Legalábbis így tűnik kezdetben. Később kiderül, hogy egyik sem jobb a másiknál, mindkettő aljas bestia. A feljebb már említett gazdag népséget is kizárólag nők alkotják a filmben, mint a világ kiszipolyozói, minden jó eltiprói. Viszont Jodorowsky egyértelműen kiáll a gyengék, az elnyomottak mellett, akik hátrányos helyzetükből adódóan nem jutnak komolyabb térhez az életben.

A színészi játékok sajnos kifejezetten gyengék. Igaz, hogy ez annyira nagyon nem rontja el az összképet, viszont néha fájó nézni az elképesztően amatőr színvonalú alakításokat. A rendezés viszont elsőosztályú, a számtalan szimbólum félreérthetetlen megvalósítása csillagos ötös munka. A vágás azonban pocsék. Olyan hirtelen vált a film a jelenetek között, hogy a néző közben többször is elveszti a fonalat, és habár A vakondnak tulajdonképpen nincs cselekménye ( csupán a jelképekből összeálló játékidő ), azért mégis csak zavaró a kapkodás. A zene viszont gyönyörű szép. A legjobb, hogy tipikus western hangulatot teremtenek a dallamok úgy, hogy megőrzik a film mély tartalmát.

Szürrealisztikus mű, tele szimbólumokkal, ami a nézőtől maximális figyelmet vár a látottak megértéséhez. Nem hibátlan, sokaknak valószínűleg egyáltalán nem fog bejönni, hiszen nem egy átlagos produkció. Viszont egy masszív 8/10-et mindenképpen megérdemel.