Dogma (1999)

2016. június 20. - Sparrow

Kevin Smith alapvetően kétféle filmet szokott készíteni. Többségében extrém vulgáris humorral rendelkező komédiáiról ismert, na meg persze kettő fűárus csőbunkó karakteréről. Jay és Néma Bob popkulturális ikonokká váltak, de természetesen a Shop-stop filmek életunt boltosai, Randal és Dante is emlékezetes figurák. Amikor épp nem a fogyasztói társadalom fogyatékosságait fekteti két vállra, Smith megpróbál komolyabb hangvételű alkotásokat prezentálni. Az Apja lánya jól sikerült romantikus vígjáték lett, a Red State képében pedig a horrorba is belekóstolt az író-rendező. Dogma című filmje leginkább azért különleges, mert egyfajta átmenetet képez a két kategória között. Stílusában előbbi csoporttal rokonítható, viszont narratívája jóval több súllyal dolgozik, mint például a Shop-stop 2. vagy a Jay és Néma Bob visszavág esetében.

dogma2.jpg

Bethany (Linda Fiorentino) egy abortuszklinikán dolgozik, vasárnaponként pedig rendszeresen templomba jár. Bár már ő maga sem tudja, miért, hiszen hitét régen elveszítette. Kénytelen azonban újra megbarátkozni a Mennyország és az istenkép gondolatával, ugyanis egyik éjjel meglátogatja az Úr hírnöke, Metatron (Alan Rickman), aki fontos küldetéssel bízza meg. Bethanynak meg kell akadályoznia két bukott angyalt, Lokit (Matt Damon) és Bartleby-t (Ben Affleck) abban, hogy egy új egyházi rendelkezést kihasználva visszatérjenek a Mennybe. Ha ez megtörténne, az Isten csalhatatlanságának tényét ásná alá, ennek következtében pedig a létezés megszűnne létezni. A feladat nehéznek tűnik, de a főhősnő hamarosan segítőket kap maga mellé. Jay és Néma Bob (Jason Mewes és Kevin Smith), az Úr prófétái, valamint a tizenharmadik, eltitkolt, fekete apostol, Rufus (Chris Rock) kísérik útján New Jersey felé. 

Habár Kevin Smith próbálja viccesen megoldani, azért nagyon érződik, hogy a film eleji, megelőlegezett mentegetőzés és bocsánatkérés muszájból került oda. Az író-rendező igyekszik leszögezni, hogy filmje semmilyen mértékben nem szeretné megsérteni a vallást és az egyházat, csupán fiktív komikus fantasyként értelmezendő. Meg a nagy francokat... Smith jól tudja, hogy ezt a kompromisszumot meg kell lépnie, ha valóban kendőzetlenül akarja elmagyarázni, hogy mi is a baj a vallási kontextusba fulladt világgal és társadalommal. Nem akarja, hogy különböző elvakult felekezetek és csoportosulások szétcincálják, bírálják és hamisnak állítsák be. Inkább poénkodik egyet a kacsacsőrű emlőssel.

Ez azért fontos, mert a bevezető szövegelés után Hollywood egyik legkreatívabb vígjátékalkotója két órában olyan őszinteséggel, merészséggel és megalkuvást nem tűrő fajsúllyal beszél vallásról, istenképről, emberi ostobaságról és bibliai ténytorzításról, amely aspektussal sosem fognak találkozni azok, akik vasárnaponként a templomban hallgatják a szócsépléseket, miközben körülöttük darabjaira hullik a világ. Természetesen Smith nem hazudtolja meg önmagát, szinte mindenből viccet csinál, ám ezek most nem annyira szituációs komédiából adódnak (mint általában a Jersey-filmekben), sokkalta inkább Tarantinót idéző hosszú, tartalmas és szövevényes párbeszédes jelenetekben manifesztálódnak.

dogma.jpg

Miért érdemli meg az ember ezt a bolygót? Mire jó egyáltalán ez a faj? Van-e bármi értelme a létezésünknek? Loki csak szeretne hazajutni, Bartleby viszont komolyan belemélyed ezekbe a kérdésekbe, a cselekmény derekán túl már gyakorlatilag a teljes őrület rabjaként őrjöng. A probléma az, hogy hiába a negatív karakterkép, mint megannyi zseniális filmben, a Dogmában is leginkább az sül ki végül, hogy a megátalkodott gonosz karakternek tulajdonképpen, valamilyen módon mégiscsak igaza van. A konklúzió a kacsacsőrű emlőssel és Isten utánozhatatlan humorával magyarázza az emberi létezést, ez pedig egyet jelent azzal, hogy fajunk csupán egy vicc, egyszerű poén. Elnézve a karaktereket, a fekete Jézust propagáló Rufust, az életunt Bethany-t, a drogos csőcselék Jay-t és Néma Bobot, valamint a különböző mellékszereplőket, ez a teória sajnos elég komoly megerősítést is nyer.

Kevin Smith a feljebb vázolt erős műfaji kétértelműséget rendezői minőségében is produkálja. Jelenetei ritkán tisztán komikusak, gyakorta jelen van a keresztény mitológiából adódó drámaiság és némi darkos fantasy beütés is. Ennek megfelelően a direktor tőle kissé szokatlan beállításokat és kameramozgásokat használ, jobban rámegy a szürreális attitűdre, több valóságtól elrugaszkodott atmoszférájú képsort produkál. Nyilván Jay egy-egy jól irányzott beszólása elősegíti a komikusi zsáner dominálását, ahogy a különböző mondanivalók is általában morbid tálalásban érkeznek. Valószínűleg nem véletlen, hogy a hőseinket első ízben megsemmisíteni igyekvő démon, a golgotai ürülékszörny olyan, amilyen. Jézus megfeszítésének helyszínéről, a többi keresztáldozat ellazult beleinek termékéből állt össze, hogy tulajdonképpen az egyházi kanonizáció során lemorzsolódott, vagy ha úgy tetszik eltitkolt bibliai szövegek, avagy a be nem vallott bűntudat megfelelőjeként parádézzon ritka gusztustalan tálalásban.

dogma3.jpg

Ben Affleck ma már nagy sztárnak mondható, nemrég még Batmant is eljátszotta, még ha nem is aratott vele túl nagy sikert. Annak idején azonban Kevin Smith volt az, aki felfedezte, ő tornázta fel Hollywood csúcsaira és bizony Matt Damon számára is adott némi lökést. Damon egyértelműen jobban alakít, Affleck nem mindig találja meg az összhangot karakterével. A főhősnő Linda Fiorentino kifejezetten gyenge, unott játékot produkál. Jason Mewes és Kevin Smith párosa azonban természetesen parádézik, a prímet viszont ki más vinné, ha nem a nagyszerű Alan Rickman, aki a kissé megkeseredett, állandóan panaszkodó Metatron szerepében egyenesen zseniális.

A Dogma talán nem a legjobb film Kevin Smith életművében, viszont egyértelműen ez a pocakos popkulturális polihisztor legkülönlegesebb mozgóképe. Szívesen megnézetném azzal a nénivel, aki a múltkor Krisztus katonájának titulált, mert segítettem neki elvinni a szatyrát a villamosig. 9,5/10.  

A bejegyzés trackback címe:

https://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr408824864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Is 2016.06.21. 09:02:55

Fantasztikus film. Valamikor megint meg kellene néznem.
Olyan gondolatmeneteket vezet le az intézményesített vallásról, amivel maximálisan egyetértek, de mégsem tudtam volna soha ilyen jól megfogalmazni.

Treff Bubi 2016.06.21. 09:30:10

Most, hogy belegondolok, Alan Rickman szinte minden szerepét ezzel a gyötrődő manírral játszotta el, mint akinek nagyon fáj az élet:)

Macropus Rufus 2016.06.21. 10:06:55

Király film :) de sztem a többi is jó
Shop Stop, Shop Show, Képtelen képregény, Jay és Néma Bob vissza vág és a Shop Stop 2
Ben szerepelt már a Shop Show-ban is, de ott csak valami mellék karakter jutott neki. A Dogma-ban viszont már komolyabb szerepet kapott, de tény, Matt Damon jobban hozta a figurát. Kissé agresszív volt :) kiiktatta a Mú birodalmának teljes vezetőségét :) kivéve egy csajt, akit viszont azért lőt volna le, mert amikor tüsszentett nem mondta neki, hogy egszségére :D

szekőcei 2016.06.21. 10:36:34

egy apró hiba:

"mint általában a Yersey-filmekben" - az szerintem Jersey (mint New Jersey)

Po 2016.06.21. 12:46:38

Ha még csak a Yersey lenne... :)

Affleck rész (cím az ugródeszkával, meg a "Annak idején azonban Kevin Smith volt az, aki felfedezte, ő tornázta fel Hollywood csúcsaira" sor) nettó fail, ahogy fentebb is írták már a Mallrats-ben is bent volt, a Chasing Amy-nek pedig ő volt az egyik lead-je. Smith nem "felfedezte", országos cimborák a kezdetek óta. Az ugródeszka meg nem a Dogma volt neki, hanem a Good Will Hunting.

Smith rész, a kétféle filmmel, stb. dettó nem kerek (mondjuk az tény, a legutóbbi munkáit én se bírom...). A Dogma nem lóg ki a sorból, annyira biztos nem mint a Jersey Girl vagy a Zack és Miri. A Red State nem horror, inkább bűnügyi film, hiába volt a munkacíme horror projekt :)
Ha már horror, az inkább a Tusk, na az egy elcseszetten sz.r film lett...

szepipiktor 2016.06.21. 14:37:50

Kicsit egysíkú... De nem meglepő, hiszen K.S. művei közül jellemzően a tartalmas, de vulgáris produkciók felelnek meg a mai generációnak, míg az Apja lánya sokak számára giccses nyálfolyás.
A Dogma - szerintem - az első, hiszen nem csak poénok területén zseniális, hanem a legtöbb embert alapból érintő vallás/hit területen is korszakos alkotás.
Hasonlóan lefitymált, megvetett Képtelen képregény is magasabb kategória a némabob-kategóriánál, de ezt is el kell fogadni, ma nem trendi gondolkodni, a dolgok mögé pillantani.
Ahogy a South Park is csak egy abszurd káromkodás-sorozat a legtöbb embernek, úgy ezek a művek sem érik el a némabobos szintet... Miközben mindkét esetben a háttérben félelmetes emberi mondanivalók találhatók.
Ahogy a Jersey-vonalat is érdemes lenne megérteni...
Amikor a filmekben valaki Jersey-be költözik, az nem valami hatalmas város, meg állam, hanem a Hudson túloldalán, New York Alsó Manhattan-től úgy 10 km távolságra található elővárosi terület - ami ugye már New Jersey állam része...
Tehát ez nekik olyan, mint nálunk egy Budapest környéki lakópark vagy elővárosi kertesnegyed... Ami New Yorkból - visszalépés...

tmolni 2016.06.21. 14:40:54

Po-nak teljesen igaza van!

a 97-es gwh oscart hozott ba-nek és md-nak (értelemszerűen 98 elején). a dogma 99-es.

viszont a gwh-ban amikor will elküldi a haverját az állásinterjúra maga helyett, a cég neve holden & mcneil. ba neve a chasing amyben holden mcneil. szóval az ugródeszkához van köze ks-nek :D

eloi 2016.06.21. 15:20:39

"A Dogma - szerintem - az első, hiszen nem csak poénok területén zseniális, hanem a legtöbb embert alapból érintő vallás/hit területen is korszakos alkotás. "

Már annak, akinek kb. semmi fogalma nincs a vallásokról és azok teológiájáról, csak annyira ismeri pl. a keresztény tanokat, mint a Bohr-féle atom modellt. Tudja, hogy van ilyen és van róla valami benyomása és véleménye.

Amúgy nem rossz vígjáték a Dogma, keresztény szemmel sem, csak tudni kell, hogy ez egy vígjáték és nem teológiai mű. Ahogy a Monthy Python alkotások is, amelyeken legjobban szintén a vallásosak szórakoznak.

Po 2016.06.21. 16:12:01

@tmolni: ha nem is ugródeszka, de az tény, hogy nagyon bejött neki a karakter, és a filmet is szerette a nép (mondjuk ő pont nem kapott érte jelölést). Holden egy jól megírt karakter, Smith rá szabta nagyjából, szóval nem véletlenül érezte jól magát benne Affleck. (hmm... a benne Affleck-ért meg én kérek elnézést... :D )

@szepipiktor: nem teljesen értek egyet, a "lefitymált" filmjei ugyanúgy tartalmas, jól megírt filmek, csak a stílus más, kicsit harsányabb. Nem hinném, hogy a "Jay-mentes" filmek magasabb kategóriában lennének... A Jersey girl is zseniális a maga módján.
A Cop Out után kicsit félresiklott, a Red State már csak nyomokban jó, a Tusk meg... le se kellett volna forgatni :) mondjuk pont emiatt Smith-es, nincs más aki egy podcast-os viccelődésből képes nekiállni filmet forgatni. Szerintem kicsit sokat szívott mikor eldöntötte, utána meg már nem akart visszakozni :)