Sziasztok!
Folytatódik a Horror - hétvége, ezúttal Olaszország 1980 - as klasszikusával, a Cannibal Holocausttal.
Egy négytagú dokumentumfilmes stáb érkezik a Dél - Amerikai dzsungelbe, hogy filmet forgassanak az ott élő kannibál törzsekről, és életmódjukról. Azonban nem sokkal az indulásuk után nyomuk veszik. Két hónappal az eltűnésüket követően a New York Egyetem egyik antropológusa ( Robert Kerman ) a keresésükre indul egy idegenvezetővel ( Salvatore Basile ) és annak társával. Nemsokára rátalálnak a kannibál törzsekre, a filmesek holttesteire és a filmtekercsekre. Visszatérve a civilizációba, megkezdik a tekercsekre felvett anyag vágását. Ám eközben olyan dolgokkal szembesülnek, amire senki sem számított.
A filmnek van egy kis ál - dokumentarista jellege, ugyanis a játékidő egy részében a négy filmes által felvett, még nyers képkockákat láthatjuk. A Cannibal Holocaust híréhez méltóan brutális film, de az erősen sokkoló jelenetekből kevesebb van, mint amennyit vártam. A mondanivaló nagyon megfogott. Már az elég sokatmondó, mikor a film elején egy riporter a kannibalizmusról beszél, és közben New York utcáit és épületeit láthatjuk. A mozgóképben kőkeményen bemutatásra kerül az ember kegyetlensége és gyenge jelleme.
Kiemelkedő pozitívum még a gyönyörű, vagy a brutális jeleneteknél a komor zene. Nagyon jól el lettek találva a dallamok.
A színészi játékokról sokat nem beszélnék, mert ennek a filmnek az esetében ez egyáltalán nem mérvadó. Mindenki megállja a helyét, de higgyétek el, ha megnézitek ezt a filmet, nem a színészi játékokra fogtok figyelni.
A Cannibal Holocaust egy nagyon jó film, egyértelműen kellemes csalódásként könyvelem el. Az elemzés végén szeretném nektek idézni a film zárómondatát, ami tökéletes befejezés. Köszönöm, hogy elolvastátok!
" Nem tudom, vajon kik az igazi kannibálok. " ( Harold Monroe )