12 nem karácsonyi film karácsonyra

2016. december 24. - Sparrow

Nemrég már bemutattam, hogy mely címeket érdemes elővenni, amennyiben giccsmentes karácsonyi mozgóképes szórakozásra vágyunk, ám könnyen lehet, hogy sokaknak már alapvetően az ünneppel foglalkozó produkciókból is elegük van. Viszont nagy valószínűséggel ők is szívesen dőlnének hátra a családi készülődés után, hogy megtekintsenek egy-két olyan alkotást, ami nem elcsépelt, de megidézi a karácsony hangulatát. Márpedig ha kiszélesítjük látóköri és értelmezésmódbeli spektrumunkat, könnyedén találhatunk olyan filmeket, amelyek nem a fenyőünnepről szólnak, de mégis megidézik az év eme szakaszában előnyben részesített érzelmeket.

Íme 12 cím ebből a kategóriából! Úgy éreztem, hogy ilyen tematika keretei között értelmetlen a rangsorolás, így a művek évjáratuk, nem pedig minőségük szerint követik egymást.

 

Óz, a csodák csodája (1939)

A színes film talán legelső klasszikusa, ami ráadásul időtálló, fantasztikus szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Victor Fleming emlékezetes, színes-szagos, csodaszépen koreografált tálalásban prezentálja a halhatatlan mesék dicsőségcsarnokának egyik legfontosabb darabját, amelyben a fiatal Dorothy a sárga köves utat követve megleli nem csak erősebb önmagát, hanem az igazságot is, mely szerint mindenhol jó, de legjobb otthon.

nemkari.jpg

 

A muzsika hangja (1965)

Robert Wise nagyívű musical-klasszikusa egyszerre zenés életkép, családregény, megindítóan hiteles szerelmi történet és grandiózus atmoszférával bíró háborús dráma. Túlzott színpadiassága talán nem jön be mindenkinek, ám nekik is lehetőségük nyílik elmerülni a csodálatos beállításokban, a nagy gonddal megírt, szép dalbetétekben, valamint természetesen Julie Andrews és Christopher Plummer párosának nagyszerű játékában.

nemkari2.jpg

 

Fantasztikus labirintus (1986)

Minden bizonnyal David Bowie legnépszerűbb filmszerepe ez az egészen meghökkentően kreatív fantasy, amelyet nézve még a bájosan fiatal, de már ekkor is nagyszerűen alakító Jennifer Connelly-nek is örülhetünk. Jim Henson megkapó rendezése kiváló díszletvilág kontextusában, remekbe szabott bábjáték útján fedi fel mondanivalóját, miszerint nem engedhetjük képzeletünknek, hogy uralkodjon felettünk, inkább nekünk kell felhasználnunk fantáziánk rejtett tartalékait azért, hogy a teljesség nagyobb fokán tudjunk érvényesülni a való világban.

nemkari4.jpg

 

Ollókezű Edward (1990)

Tim Burton egyik legnagyobb klasszikusában ugyan megjelenik a karácsony, de csupán a finálé háttérhangulatának megkoronázásaként, nem a cselekmény lényegi elemének képében. Kihagyhatatlan, szép film, ami egyedi hangulati körítés kíséretében, szokatlanságában megkapó látványvilág ölén mesél a meg nem értett különlegességről, a meghurcoltatott ártatlanságról. Bővebben itt írtam a filmről.

nemkari3.jpg

 

Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004)

Jim Carrey talán legjobb filmje a tehetséges Michel Gondry dirigálásában válik teljes értékű, szürreális szerelmi drámává. Nem csak a romantikus műfaj, hanem az újévezredi science fiction egyik mérföldkövéről is beszélünk, amikor a produkciót tárgyaljuk, hiszen főhősünk egy forradalmi orvosi technológia nyomán, saját elméje zugaiban leli meg a választ a kusza érzelmei által kínzóvá és látszólag megfejthetetlenné fokozott kérdésekre.

nemkari5.jpg

 

A boldogság nyomában (2006)

Will Smith egyik legutolsó kiemelkedő megmozdulása, de ilyetén minőségében valóban ott van a színész filmográfiájának minőségi csúcsvidékén. Bizony, Jaden Smith ekkor még egészen aranyos volt, édesapjával együtt pedig hihetetlenül megindító és igencsak őszinte drámát prezentáltak. Mély emóciókat generáló és nem kicsit felkavaró, ugyanakkor rendkívüli motivációs energiákat közvetítő mestermű a mindennapi borzalmakról és emberfeletti kitartásáról azon keveseknek, akik végül mégis győzedelmeskedni tudnak eme kegyetlen, kurva világ felett.

nemkari6.jpg

 

A forrás (2006)

Nem ez Darren Aronofsky legjobb filmje, ám kétségtelenül a rendező eme alkotásában szabadulnak el a legszebb képek, illetőleg érzelmek, amelyek hosszú idő után is élénken dominálnak a befogadó képzeletében. Hugh Jackman és Rachel Weisz megkapóan hiteles párosa idősíkokon keresztül utazva prezentálja azt a komplex és definiálhatatlan érzelemegyüttest, amit szerelemnek nevezünk és amelyet Aronofsky a játékidő során a lehető legközelebb kíván hozni lelkünkhöz és szívünkhöz.

nemkari7.jpg

 

Marley meg én (2008)

Íme a bizonyíték arra, hogy David Frankel, a gyalázatosan rossz Váratlan szépség rendezője tud maradandó, nagyszerű filmélményt is generálni. A Marley meg én kezdetben amolyan tucatszerű kutyás vígjátéknak tűnik, ám fokozatosan átalakul megindító családi drámává, amiben a hétköznapi emberi kapcsolatokat összetartó legapróbb és egyben legfontosabb érzelmek kerülnek előtérbe. Mindez egy nagyszerű, önzetlen négylábú életútján keresztül kerül bemutatásra.

nemkari8.jpg

 

Hét élet (2008)

A Men in Black 3. részét nem számítva ez az alkotás tekinthető Will Smith utolsó igazán erős filmjének. Jól megírt, fajsúlyos dráma erős érzelmekkel, jó karakterekkel és izgalmas színészi játékokkal. Történet egy férfiról, aki egykor tönkretette hét ember életét. Most lerója tartozását, ráadásul egy igencsak összetett, szövevényes terv kivitelezése által.

nemkari9.png

 

Mary és Max (2009)

Ez a forradalmian erőteljes stop-motion csoda barátságról, életről és reményről regél, miközben legsúlyosabb és kissé talán ijesztő érzelmeiden is átkísér, hogy a stáblistához érve valamelyest megtisztulva, az emlékezetes filmélmény hatása alatt tudd újraértékelni mindazt, amit önmagadról és környezetedről gondolsz. Kihagyhatatlan! Bővebben itt értekeztem a produkcióról.

nemkari10.png

 

Paddington (2014)

Megkockáztatom, hogy az új évezred eddigi talán legjobb családi vígjátéka ez a kimagaslóan szép vizuális világgal operáló film. A Londonba érkező medvebocs történetének keretei között nem csak az angol társadalmi mintákról alkotott sztereotípiák kifigurázása, hanem az új országba érkező idegen integrációs folyamatának mibenléte is reflektorfénybe kerül. Mindez remek poénokkal és kiváló jelenetkoreográfiákkal megtűzdelt tálalás kontextusában érvényesül.

nemkari11.jpg

 

Ifjúság (2015)

Paolo Sorrentino mély, őszinte és összetett elemzése tehetséges öregekről és fiatalokról, valamint meghökkentően hétköznapi életküzdelmeikről. A szép fényképezés és a csodálatos jelenetkonstrukciók ölén eltévelyedett lelkek keresik a nagyobb igazságot, miközben reménykednek abban, hogy létezésük nem volt hiábavaló és az utókor megleli majd azt a csodát művészetükben, amit a jelen valamiért nem hajlandó észrevenni. A nagyszerű drámai történetvezetés kreatív humorral mutatja be az öregkor tragikomikumát és az élethosszon átívelő barátság mibenlétét, miközben zseniális színészeket parádéztat. Michael Cane, Harvey Keitel, Rachel Weisz és Paul Dano alkotják a főszereplők csapatát, és bizony egytől egyig kiválóan, megrendítő hitelességgel játszanak. 

nemkari12.jpg

 

És Ti milyen filmeket vesztek elő karácsonykor a kötelező ünnepi vígjátékok mellett? Kommentben írjátok meg!

 

Ha tetszett a poszt, like-old a blog Facebook-oldalát! Köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

http://movietank.blog.hu/api/trackback/id/tr612069263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

safranyn · http://filmsor.net 2016.12.24. 11:32:10

Érdekes, a Hét élet nálam is kötelező film karácsonykor. Az én karácsonyi nézős listámon a Tinta (INK, vagy Ha nem jő az édes álom címen is ismert), illetve a Mr. Nobody szerepel még. Esetleg a Viharsziget szokott még előkerülni, de az inkább berögződésből :)

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2016.12.24. 11:42:35

@safranyn: Igen, az Ink is kiváló hangulatfilm, újra kéne már nézni. :-)

Történelem p 2016.12.24. 12:07:10

A muzsika hangja az kötelező, de a Die Hard sem maradhat ki. :D

safranyn · http://filmsor.net 2016.12.24. 12:21:20

@Sparrow: jut eszembe és érthetetlen módon szinte egész nap Queent hallgatunk (amit egyébként az évben szinte soha, bár szeretjük)

safranyn · http://filmsor.net 2016.12.24. 20:15:25

Hát a filmet is elő kellene már vennem! :) Boldog Karácsonyt!

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2016.12.25. 08:14:19

@safranyn: Na itt is jelzem neked kommentben, hogy minél előbb lássátok. Írtam a Filmsornak egy nagyon fontos facebook-üzenetet. Olvassátok el kérlek!
Köszönöm! :)